 |
 |
Forráshiánnyal indul a salgótarjáni szennyvízprogram, miután a beruházók késve értesültek ISPA pályázatuk elutasításáról. Puszta Béla polgármester tájékoztatása szerint a 4,3 milliárd forintos szennyvízprojekt Nógrád megye legjelentősebb idei beruházása, mely Salgótarján teljes csatornahálózatának megépítése mellett a közeli Kazár, Vizslás és Mátraszele szennyvízelvezetését és a salgótarjáni tisztítómű bővítését is tartalmazza. A tisztítómű bővítésével négyezerötszáz háztartás szennyvize kerülhet a tisztítótelepre. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy ezzel a salgótarjáni ipari park befektetőinek szennyvízkezelése is megoldódhat. A jól előkészített pályamunka 3 milliárd forint támogatással kecsegtette az érintetteket, amelyből 2 milliárd forint céltámogatásból származik. A hiányzó 1 milliárd 50 millió forintot pályázattal, ISPA forrásból remélték.
A polgármester furcsállja, hogy amíg a szakmai egyeztetések során a három legjobb projekt között említették a salgótarjánit, a mikro-térség pályamunkája mégsem jutott ki Brüsszelbe. Annál is különösebb ez, mert a salgótarjáni pályázók az ötven százalékos csatorna-kiépítettségen szeretnének javítani. A polgármester összehasonlításként elmondta, hogy más városok lényegesen jobb adottságok mellett elkészített programjukkal nyertek. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a hiányzó összeget más forrásokból, saját erőből hiába teremtik elő, a közbeszerzési törvény értelmében forráshiányos beruházás nem indulhat. Az érintett önkormányzatok ennek ellenére mégis úgy döntöttek, hogy a beruházást megkezdik -- vállalva mindazt a kockázatot, amely ezzel a helyzettel jár. Akármennyire is furcsán hangzik, az igazi gondot nem a hiányzó forrás előteremtése okozza, hanem az, hogy idén, július 17-én lejár a csaknem kétmilliárd forintos céltámogatás felhasználásának határideje, viszont az ISPA támogatás elutasításáról szóló hivatalos értesítést csak május 24-én kapták meg. Így a váratlan helyzetre nem tudtak időben felkészülni -- mondta Puszta Béla, Salgótarján polgármestere.
Ezért az idő rövidsége miatt, hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési formában valósítják meg a csatornahálózat fejlesztését. Ehhez az eljáráshoz negyven nap is elegendő, szemben a törvényben előírt nyílt előminősítésű közbeszerzési eljárás 120 napjával. Igaz, az eljárást várhatóan hivatalból megtámadja majd az országos közbeszerzési döntőbizottság, mint ahogyan ezt az előzetes megbeszéléseken már jelezték is, az érintettek mégis abban reménykednek, a vizsgálat során figyelembe veszik majd azt a tényt, hogy önhibájukon kívül kerültek az önkormányzatok a kényszerhelyzetbe. Ugyanakkor kivételes sürgősségi eljárással kérték az Országgyűléstől a határidő meghosszabbításához szükséges törvénymódosítást. Ez azonban, tekintve az idő rövidségét, csak elvi esély lehet a bonyolult helyzet megoldására.
Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 6-7. szám * 2001. június-július
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.