Metró

A főváros felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz az áprilisban hozott határozata ellen. E szerint az ítélet szerint a metrószerződés nem köti az államot, hiszen ez a szerződés nem más, mint egy nyilatkozat, amelyet bármelyik fél bármikor érvénytelennek nyilváníthat. A főváros úgy látja, hogy ez az ítélet jogszabálysértő és megalapozatlan. Jogszabálysértő három tekintetben, először is figyelmen kívül hagyja a korábbi jogerős ítéleteket, így sérti a jogbiztonságot. Márpedig a jogerős határozatok megváltoztathatatlansága alapvető alkotmányos érdek, hiszen csak így lehet az ügyeket végérvényesen lezárni. Másodsorban azért jogszabálysértő, mert azt állítja, hogy a Kormány csak az Országgyűlés jóváhagyásával köthet szerződést a költségvetés terhére, holott az Alkotmány biztosítja a Kormánynak azt a jogát, hogy saját hatáskörében dönthet a többéves kötelezettségvállalásokról. Harmadszor pedig azért jogszabálysértő, mert az ítélet azt mutatja, hogy szerződéskötéskor az állam nem egyenlő a többi féllel, hanem előjogai vannak. Ez pedig ellentétes a polgári jogállamiság eszméjével. Az ítélet továbbá azt állítja, hogy a megállapodás csupán politikai nyilatkozat, nem pedig fizetési kötelezettség, ez pedig megalapozatlan, hiszen ellentétben áll magával a szerződés szövegével is, a beruházás jogi és gazdasági követelményeivel, és a felek tanúvallomásaival.

A kérelem benyújtása azonban nem érinti a beruházás ütemezését, a közművek átépítése a Baross téren és a Bartók Béla úton az ősz folyamán indul. A tervek szerint a munkálatok 2002 októberére készülnek majd el. A nagy beruházásoknak ugyan mindig van politikai jelentőségük is, a főváros azonban ezt a beruházást semmiképpen sem szeretné a választások érdekeinek alárendelni, ezért ha a Legfelsőbb Bíróság késlekedése miatt csúszna az ütemezés, inkább vállalja, hogy később készül el a metró, mint hogy a sietség miatt a munka minőségében legyenek kifogásolnivalók.