 |
 |
Az összeállítást írta és szerkesztette: Kleinné Csiky Ildikó
A TÖOSZ perelt, a MÖSZ az Alkotmánybírósághoz fordult...
Perben és haragban
Végre, hosszas várakozás után, május végén sor került a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájára, majd júniusban elfogadták a törvényt. Miután a közelmúltban nagyon sokat lehetett hallani erről a törvényjavaslatról, valamint e témával kapcsolatban politikai vihar is keveredett, már-már becsületsértésig fajult a dolog, ezért most megpróbáljuk összefoglalni a "gázügy" több mint tíz éves történéseit. Az események súlyának megfelelően, a gyakorlattól eltérően, most a parlamenti tudósításunk is részletesebb, s a kor(szak)képnek megfelelően többségében szószerinti.
A gázközmű-ügy több mint tíz éve borzolja a kedélyeket, az eset ma már állatorvosi lónak tekinthető, felfedezhetjük rajta a rendszerváltás gyermekbetegségeit épp úgy, mint a sanda politikai szándékot és a rosszindulatot. Hónapok óta szócsata folyik az érdekszövetségek között, ki-ki szeretné saját érdemeként feltüntetni a törvény sikerét. Van aki vádol, van aki cáfol, van aki csodálkozik. Ezt tesszük mi is. Megint bebizonyosodott: mások a célok, mások az eszközök. Csak a szereplők és a színpad nem változik...
A gázközművagyonról szóló törvény általános vitája már több mint fél éve befejeződött, de a részletes vitára csak most tavasszal került sor, amelyet négy szakaszban vitattak meg. Az első szakasz a törvény célját megfogalmazó rendelkezéshez érkezett indítványokat tartalmazta, a második az önkormányzati járandóság megállapítására, értékének kiszámítására, valamint a teljesítés idejére vonatkozó rendelkezéseket módosító indítványokat tartalmazta. A harmadik szakaszban a zárórendelkezések módosítására vonatkozó javaslatok megtárgyalására, a negyedikben a preambulumhoz érkezett módosító javaslat vitájára került sor.
Az elfogadott módosító indítványok eredményeként jobb törvényre számíthatnak az érintettek, mint a beterjesztett változat volt. Mint ismeretes, három ellenzéki és egy kisgazda képviselő által közösen benyújtott módositó indítvány hatására az eredetileg tervezett 10 millió forint helyett 20 millió forintig készpénzben fizetik ki a járandóságot az önkormányzatoknak, az ennél több pénzre jogosultak az eredetileg betervezett 20 százalék készpénzes előleg helyett 50 százalékra számíthatnak, a másik 50 százalékot állampapírokban kapják. Mindehhez 20 százalékos kamattal lehet számolni a 10 százalék helyett. Ez az eredmény a kormánypártiakat meglepte, volt aki koherenciazavarról beszélt. Felröppentek olyan hírek is, hogy újabb módosító indítványok várhatók e kérdésben. A Belügyminisztériumban is aggodalmat okozott a szavazás eredménye, mert reménytelennek látták a többlet előteremtését. Viszont a költségvetési szakemberek szerint ez a 23 milliárd előteremthető, hiszen nem többletkiadásról van szó, csupán többet fizetnek ki készpénzben. Egy hét volt a megoldásra, voltak akik új szavazást emlegettek, voltak akik bíztak a házszabályban, hiszen ez a döntés sem az alkotmánnyal sem más törvénnyel nem ütközött.
Dávid Ibolya miniszternek az a módosító indítványa is csorbát szenvedett, melyet kormánya nevében nyújtott be. A javaslat lényege az volt, hogy Nagykanizsa járandósága 820 millió forinttal kevesebb legyen. Ezt a javaslatot nemcsak a Fidesz, de még a saját pártja sem támogatta.
Igazságosság és véglegesség
Balczó Zoltán (MIÉP) országgyűlési képviselő módosító indítványának célja az említett tárgykörrel összefüggő önkormányzati igények rendezésének végleges megoldása. A képviselő szerint az 1993. augusztus 4. és 1995. december 31. közötti időszakban önkormányzati és lakossági forrásból létesített, de állami tulajdonba került és az állam által privatizált gázközművekkel összefüggésben keletkezett önkormányzati igényeket is teljesíteni kell. Ennek érdekében két javaslatot terjesztett be. Az egyik szerint a most tárgyalt törvény keretein belül rendezné az 1993 utáni jogos követeléseket, a másik javaslat szerint, ha ez nem megy, akkor is ebben a törvényben kell garanciákat adni a felmért, összegszerűen megállapított jogos igények kielégítésére.
Kovács Tibor (MSZP) szerint rendkívül érdekes törvényjavaslattal van dolguk. A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy az általános vita már több mint egy éve (!) befejeződött, a törvényjavaslat végrehajtása meg elkezdődött, de még mindig nem lehet tudni, hogy milyen jogszabály alapján történnek a kifizetések.
Tóth Imre kisgazda képviselő Balczó képviselőtársához hasonlóan az igazságosság és a véglegesség híve. Véleménye szerint a nagyobb városok és a főváros is többségében állami forrásból tudta a gázközművek telepítését megoldani, míg a kisebb települések többnyire csak magukra számíthattak. A képviselő saját példára hivatkozik, mikor megemlíti, hogy Ô maga három társulást is szervezett. Tóth Imre az önkormányzatok tíz évét a gázközművagyon tízéves kálváriájával hozza öszszefüggésbe. A képviselő szerint nem egészséges, hogy az önkormányzatok tömegével, hosszú ideje perben és haragban állnak az állammal szemben. Míg ’90-94 között nulla forint járt az önkormányzatoknak, addig ’94-98 között 40 százalék, a teljes járandóságot csak az alkotmánybírósági döntés tette helyre. Az a 20 milliárd, amiről most szó van, kigazdálkodható, hiszen a jogosultak többsége ÖNHIKI formájában támogatásra kényszerül, míg ha a jogos jussukhoz jutnának, talán rendezhető volna ez is...
Lamperth Mónika szocialista politikus támogatja Zakó László képviselőtársa módosító indítványát, mely szerint az ún. áthúzódó beruházások esetében -- ’93-95 között megkezdett, de később befejezett -- is legyen az önkormányzatoknak lehetőségük a vagyonrendezésre. A képviselő szerint ez 752 települést érint, többségében kistelepülésekről van szó. "...a 752 település, az önkormányzatok számát tekintve több, mint ahányan most kapnak, de az összeget tekintve lényegesen kisebb. Ez a kormány számára körülbelül 20 milliárdnyi kötelezettséget jelentene... a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége mint érdekképviseleti szerv, rendkívül nagy súlyt fektetve próbálta meg, a szakmai érveket összeszedve bemutatni ezen módosító indítvány tartalmát. Azt gondolom, hogy ha egy ilyen önkormányzati érdekszövetségi hátországos támogatottsága is van az ügynek, akkor érdemes ezt komolyan végiggondolni, és nagyon komolyan mérlegelni azt, hogy az igazságosság, a kistelepülésekkel szemben fennálló igazságosság érdekében ezt a módosító indítványt a kormány támogassa és fogadja be".
DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Az önkormányzatoknak legalább kétszer volt eddig lehetőségük arra, hogy a rájuk vonatkozó információknak szinte teljes birtokába juthassanak. Az első alkalom akkor volt, amikor a konzorcium egyenként lefolytatta az önkormányzatokkal a tárgyalást, és volt lehetőség egy csomó információ megismerésére. A második akkor volt, amikor az előlegkifizetéssel kapcsolatban történtek az egyeztetések a Belügyminisztérium és az önkormányzatok között; minden önkormányzat alaposan végigszámolta a neki jutó járandóságot, tehát az önkormányzatok valójában az információk birtokában vannak.
Ahogy említettem, a kormány döntött 2001. február 6-án. Két kérdés merült fel:... a bírósághoz fordulás lehetősége és a járandóság kifizetésének módosítása. A februári kormányülés akként döntött, hogy a bírósághoz fordulás lehetősége csak a törvény mellékletéből kimaradt, valamint a közös önkormányzati beruházásoknál, továbbá a közigazgatási változásnál a járandóság megosztását vitató önkormányzatok számára legyen adott.
A kapcsolódó módosító javaslat későbbi támogatására, ami ennek kapcsán már megfogalmazódhat, a bírósághoz fordulásnál ...viszonylag szűk körben nyissuk meg a bírósághoz fordulás lehetőségét.
Választás volt az, hogy mehetnek az önkormányzatok a peres útra, vagy pedig alkotunk egy törvényt. Azt választottuk, hogy törvényt alkotunk, ne a 616 önkormányzat különféle pereskedési eljárása határozza meg minden megyében másként az önkormányzatoknak jutó pénzt. Ezért a törvény célja, hogy egységes elvek alapján és számítások alapján az önkormányzati igényeket véglegesen tudjuk rendezni.
A szakértői cég és az önkormányzatok a törvény előkészítése során többször egyeztettek, a törvényjavaslat részletes vitájának felfüggesztése után a szakértői cég még egyszer lehetőséget adott a járandóság összegét vitató önkormányzatok számára a vonatkozó dokumentumok becsatolására és az egyeztetésre. Ezt csak azért szerettem volna ....kiemelni, mert ez volt a harmadik lehetőség arra, hogy az önkormányzatok a számukra szükséges információk teljes birtokába juthassanak.
A járandóságok kifizetésével kapcsolatban nyilván a legjobb az lenne, ha az önkormányzatok a követelésük 100 százalékában megkapnák készpénzben a nekik járó juttatást. A képviselő asszony és a képviselő úr is tudja, hogy fizikai lehetetlenség a költségvetésből ezt megoldani. Ezért javasoltuk a jogszabályban megfogalmazott készpénzhányad, illetőleg a kötvényhányad változatát. A juttatások egy részének a fedezetét egy korábbi költségvetési törvény 2006 és 2010 között lejáró államkötvényben bocsátotta az ÁPV Rt. rendelkezésére. A készpénzhányad növelésére vonatkozó módosító javaslatokban foglaltak akkor lennének teljesíthetők, ha az említett állampapírok nagy hányadát az állam visszavásárolná, ez azonban kedvezőtlenül befolyásolná az államkötvény piaci árfolyamát. Az időközbeni előlegfizetésekre, illetve az azokkal kapcsolatos megállapodások megkötésére a törvényjavaslat szerinti készpénzhányadnak megfelelően került sor. Legnagyobb örömünkre három-négy önkormányzat kivételével ezt az önkormányzatok elfogadták és tudomásul vették.
Ha már nálam van a szó, elnök úr, akkor engedje meg, hogy egy harmadik körről is beszéljek. Ez pedig a valorizálás, amely több önkormányzatnál fölvetődött. Úgy tűnik, ez most nem vitatott kérdés; a 2000. augusztus 12-ei időponthoz képest a kiszámított értéknek emlékezetem szerint 10,75 százalékos... kamatot fizet az állam az augusztus 12. utáni értékek után. Ez egyébként egy olyan átlagkamat, amely megegyezik az államkötvényeknek a 2000. augusztus 12. és 2001. augusztus 12. közötti átlagkamatával.
"...a másikról egy másik törvényt kell alkotnia a parlamentnek."
Gémesi György (MDF) országgyűlési képviselő emlékeztet arra, hogy az a bizonyos ’98-ban megszületett alkotmánybírósági határozat a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által 1995-ben megfogalmazott beadványnak az eredménye. Igaz, hogy a döntés sokáig elhúzódott, de a kormányváltás után mégiscsak megszületett. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy ez a törvény az említett alkotmánybírósági határozatnak megfelelően született. Véleménye szerint ebbe a törvénybe nem illeszthető be a ’93–95 közötti időszakban létesített közművek utáni járandóság rendezése. Persze, ez nem azt jelenti, hogy ezt az igényt nem támogatja, de "...akkor azt javaslom, hogy egy másik törvényt kell csinálni erre az időszakra, mert ezt az időszakot így lehet rendezni, és nem kell a kettőt összekeverni. Ez nem erről szól, ez nem a ’90-95 közötti időszakról szól, hanem egy új törvényt kell megalkotnia a magyar parlamentnek, és azt gondolom, azt kellene egyeztetni a megfelelő kormányzati szintekkel, hogy az ehhez szükséges forrást vagy eszközrendszert hogy tudják mellérendelni, ami valóban több települést érint, mint ez, kevesebb összeggel. De azért 20 milliárd forint csak 20 milliárd forint, és -- mondom még egyszer -- akkor arról külön kell törvényben rendelkeznie a parlamentnek, hiszen azok az önkormányzatok jelentős részben lemondtak erről a gázközművagyonról: az megint más kérdés, hogy kényszer hatására vagy nem kényszer hatására, hogy törvény hatására vagy nem törvény hatására. Ezt már ötszázszor megvitattuk... az alkotmánybírósági határozat alapján ez a törvény azt a részt rendezi, a másikról egy másik törvényt kell alkotnia a parlamentnek."
Tizéves leltár
A késő esti vita igen hevesre sikeredett, az ellenzéki és a kormánypárti politikusok egyformán védték a bástyát, ki-ki helyzetének és szerepének megfelelően. Nézzük most a megyei jogú városok érdekszövetségének társelnökét, szocialista ellenzéki politikust, aki kórképet rajzolt az elmúlt tíz évről, és úgy gondolja, hogy kormányra kerülésük esetén, nekik is szükségük lesz még 40-50 milliárd forintra ahhoz, hogy a még rendezetlen ügyeket tisztába tegyék. A képviselő felszólalását szó szerint közöljük. Ô is egy érdekszövetséget képvisel.
Csabai Lászlóné (MSZP): "Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MDF-kormány hibázott, amikor 1990-94 között nem fizette ki az önkormányzatoknak a privatizációs bevételekből a jogos járandóságukat. Az önkormányzatok és az önkormányzati érdekszövetségek pereltek és nyertek.
A Horn-kormány 90 milliárd forintot fizetett ki ’96-ban és ’97-ben. A Horn-kormány az Alkotmánybíróság döntése értelmében hibázott, amikor nem a teljes összegben fizette ki a gázközművagyon privatizációs bevételeit. A Települési Önkormányzatok Szövetsége bírósághoz, a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult és nyert az önkormányzati szféra.
Az Orbán-kormány most nem ajándékot ad, hanem egyszerűen törvényt teljesít. Az Orbán-kormány jelenlegi privatizációs szervezete sem foglalkozik érdemben az önkormányzatok még megmaradt járandóságával. Ezért a következő, a Medgyessy Péter által vezetett kormánynak is szüksége lesz 30-40 milliárd forint öszszegre a rendezetlen ügyek kifizetéséhez. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor december hónapban a kormány nem szavaztatta meg a törvényjavaslatot, azzal indokolta, hogy újabb vizsgálatok szükségesek. Ha valaki összehasonlítja a decemberi és a májusi törvényjavaslatot, rájön, hogy érdemi változás nem történt. A törvény be nem terjesztésére azért volt szükség, hogy minden önkormányzatnak a tudomására hozzák, hogy kiszolgáltatottak nem jogilag, hanem gazdaságilag kiszolgáltatottak az önkormányzatok -, és hogy újabb 25-30 esetben írhassa le az újság, jelenhessen meg a tévében, hogy valamelyik miniszter előleget, ajándékot visz valamelyik önkormányzatnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat előterjesztője az egységes javaslat 4. § (2) bekezdése elhagyását javasolja, amelyik azt mondja, hogy nem 20 százalék késedelmi kamattal javasolja kifizetni augusztus 12-étől az elmaradt járandóságot. Az Alkotmánybíróság 36/98-as határozata közjogi alapú, vagyoni értékű jognak minősítette az önkormányzatok követelését. Ezért nem polgári szerződéses jogviszony van, tehát a Ptk. nem vonatkozik rá.
Akik igennel szavaztak a múlt héten, azok arra szavaztak, hogy 20 százalékos kamatot szánnak az önkormányzatoknak azért, mert az egy év alatt ki nem fizetett összeggel olyan elmaradt haszontól estek el, amire például pályázatot nyújthattak volna be, de a saját erő miatt nem tudták ezt a pályázatot benyújtani. Egyébként úgy gondolom, hogy ez a 20 százalékos kamat a kormánypíár ára ebben az esetben úgy tűnik, ezzel kellene megfizetni. Ezért a Szocialista Párt ezt a módosító javaslatot nem tudja támogatni.
Örülök egyébként annak, hogy az egyhetes különböző sajtónyilatkozatok után a kormány mellett működő fideszes tanácsadó testület támogatta azt, hogy a módosító indítványok után 50 százalékos járandóságot kapjanak az önkormányzatok készpénzben, illetve 20 millió forint összegig teljes járandóságot. Köszönjük a tanácsadó testületnek, hogy kiállt az önkormányzatok mellett.
Szeretném javasolni ennek a testületnek, hogy még néhány, önkormányzatokat érintő kérdésben hasonló elánnal, hasonló módon álljon ki: például a tűzoltók elmaradt készenléti és túlóra-járandóságánál, a hulladéktörvényből adódó kötelezettségek teljesítésénél, az alapellátás privatizációval összefüggő amortizációs költségek fedezeténél, az okmányirodáknál a valódi költségek kifizetésénél, az oktatás elmaradt 18 milliárd forintjánál. Amennyiben ez a testület hasonlóképpen jár el ezeknél, akkor meg fogjuk ezt köszönni."
dr. Gémesi György (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Számomra egy dolog nagyon érthetetlen, különösen Csabainé polgármestertársamtól és azoktól az ellenzéki polgármestertársaimtól, akik hónapról hónapra ülnek a képviselő-testületi ülésen, és nagyon csodálkoznának akkor, ha képviselőtársaik ott, abban az önkormányzati képviselő-testületben olyan nagyságrendű módosító javaslattal állnának elő az év költségvetésének működtetése és a pénzek elköltése kapcsán, ami megroggyantaná a település egész korábbi, tervezett költségvetését.
Tulajdonképpen arról van szó és ez a mai módosító indítványnak a lényege -, hogy év közben kapott a költségvetés egy olyan terhet a nyakába, hogy plusz 23 milliárd forint készpénzt kell kifizetni. Nem arról van szó, hogy bármelyik kormánypárti képviselő nem kívánna a településeknek több pénzt juttatni. Azt gondolom, az elmúlt esztendőkben több és számos bizonyítéka volt annak, hogy milyen formában próbálják a ’95-től folyamatosan kiéheztetett önkormányzati szférát pluszpénzekkel ellátni. Ez a módosító javaslat, amit nagy lendülettel, elég komoly előkészítés után elfogadott az Országgyűlés, 23 milliárd forint pluszterhet jelentett a költségvetésnek; egy hét elegendő volt arra, hogy ennek a fedezetét meg tudja teremteni a költségvetés. Ez teremtetett egyébként meggyőződésem szerint koherencia zavart a költségvetési törvény és a módosító javaslat között, és ezt a 23 milliárdot egyébként megkapják a települések... Én azt gondolom, hogy a kormányzat rendkívül gyorsan és hatékonyan ennek a pénzügyi fedezetét biztosítani tudja, egy hónap késéssel, a korábbi ígéretnek megfelelően, és a települések egyébként jól járnak.... Kérem szépen, ma megszavazunk egy törvényt, amelynek 200-300 millió forintos, ha nem 1 milliárd forintos összege befolyik a TÖOSZ kasszájába, amellyel egyébként az SZDSZ és az MSZP rendkívül jó kapcsolatban van, akár az elnököket tekintem vagy a főtitkárt, vagy a szoros személyes kapcsolatot.’’
Koherenciazavar
Balczó Zoltán (MIÉP): "Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy az egységes javaslathoz benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítványoknak nem az a célja, hogy egy kormánykoalíció alkalmankénti koherencia zavarait, annak működési nehézségeit küszöbölje ki oly módon, hogy megkérdőjelezhetetlenül világos és legitim országgyűlési döntéseket, módosító javaslatokról hozott egyértelmű szavazást visszahoz, és ezt meg akarja másítani. Erre való tekintettel a MIÉP frakciója úgy döntött, hogy ebben a szavazásban nem vesz részt...
Kósa Lajos (Fidesz): "Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha ezt a történetet távlatosan nézzük, akkor a dolog még arcpirítóbb. Mert hogy is néz ki a történet? Annak idején a Horn-kormány törvénytelenül nem fizeti ki ezt a privatizációs értékhányadot, ami az önkormányzatokat megilleti, majd mikor az új parlament és az új kormány kifizeti, akkor még 2 százalék sikerdíjat a Dióssy László és Zongor Gábor által uralt TÖOSZ be akar szedni az önkormányzatoktól. Egyszerűen felháborító! Ha ez tudatos, akkor megkockáztatom, hogy ez kimeríti a bűnszövetkezetben elkövetett csalás cselekményét. Ha ez nem tudatos, akkor viszont azt gondolom, hogy ennek a ciklusnak a legarcátlanabb csalási kísérletéről van szó.
Arra is felhívnám a figyelmét a belügyminiszter úrnak, hogy nem igaz az az állítás, amit egyébként többször hallottunk a TÖOSZ-tól, hogy ezek mögött a szerződések mögött önkormányzati testületi döntések vannak. Kezemben tartom a balmazújvárosi önkormányzatnak arról a vitanapjáról a jegyzőkönyvet, ami pont azt mondja, hogy a polgármester jogtalanul és felhatalmazás nélkül írta alá ezt a szerződést. Nem fogják kitalálni, hogy milyen pártszínű a balmazújvárosi polgármester: teljesen véletlenül SZDSZ-es. Jól le van mutyizva ez a dolog, kedves parlament ezt nem engedhetjük meg magunknak!"
Dr. Kontrát Károly, belügyminisztériumi államtitkár: "Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megdöbbenéssel hallottam az azonnali kérdésében föltett kérdést, illetőleg az abban, annak előtte sorolt tényeket, hiszen úgy, ahogy ön említette, az önkormányzatokat megillető gázközművagyon utáni igények kérdése közel tízéves múltra tekint vissza, és úgy, ahogy ön említette, az igazi érdeksérelem az önkormányzatokat az előző kormány idején érte, amikor nem kapták meg teljes mértékben az őket megillető vagyonrészt.
A polgári kormány az Alkotmánybíróság 1998. szeptemberi döntését követően úgy határozott, hogy törvényi úton rendezi ezeket az igényeket. Ez a törvényjavaslat elkészült, benyújtásra került, és a mai napon fog a törvényjavaslat zárószavazása megtörténni. Ezt megelőzően a kormány megkereste az érintett önkormányzatokat, és 624 önkormányzattal kötött megállapodást, amelynek eredményeképpen 16, 8 milliárd forint előleget fizetett ki készpénzben az érintett önkormányzatokat megillető gázközművagyonrész után. A parlament mai döntésének megfelelően a kormány teljesíteni fogja, programjának megfelelően, az önkormányzatokat megillető gázközművagyonrész teljes mértékben történő kielégítését. Ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés, a tisztelt képviselő urak és hölgyek támogatását a mai zárószavazásnál.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány ezt a döntést teljes mértékben az Alkotmánybíróság döntésének végrehajtása alapján a saját akaratából hozta, ehhez a TÖOSZ semmit nem tett hozzá. Úgy, ahogy a képviselő úr elmondta, a MÖSZ indította meg az alkotmánybírósági eljárást, és a kormány ennek alapján nyújtotta be a törvényjavaslatot.
Én bízom abban, hogy minden önkormányzatnak megvan, meglesz az a felelőssége, hogy olyan teljesítmény után, ami nem történt meg, ami nem realizálódott, nem fizet sikerdíjat.
Dr. Lamperth Mónika (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kormánypárti képviselőtársam, gondolom, azért próbálta ilyen erősen kritizálni az előző kormányt és kidomborítani a mostani kormány érdekeit a záró vitában, mert vélhetően ehhez az ajánláshoz, amelyet a záró vitához benyújtottak, érdemi mondanivalójuk nincsen, amit nem csodálok, ugyanis példátlan, ami itt most előállt. Fél évig állt ennek a törvénynek a tárgyalása, majd néhány órával ezelőtt még az alkotmányügyi bizottságban olyan új szempontok kerültek elő a kamatszámításnál, amelyekkel meglehetősen nehezen birkózott meg az alkotmányügyi bizottság is. Ott voltam az ülésen, tehát magam is tapasztaltam.
Tisztelt Országgyűlés! Én a Házszabálynak megfelelően most a záró vitához benyújtott ajánlásról fogok beszélni és az abban szereplő tartalmi kérdésekről.
Az 1. sorszámon Kovács Zoltán képviselő úr által benyújtott módosító indítvány tartalmában arról szól, hogy a múlt héten megszavazott plusz készpénzkifizetést az önkormányzatoknak egy hónappal tolja el a törvény, ezt a Szocialista Párt nem ítéli úgy, hogy koherenciazavart küszöböl ki, mint ahogy ez valóban így van. Ennek a koherenciazavarhoz semmi köze.
Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy ennek a módosító indítványnak az előzményére utaljak! Az Országgyűlés előző ülésén az Országgyűlés többsége, szemben a kormány álláspontjával, elfogadta három ellenzéki képviselői módosító indítvány és egy kisgazda módosító indítvány alapján azt, hogy az önkormányzatok a gázközmű-járandóságuk 20 százalék készpénz helyett 50 százalékát kapják meg.
Amikor ezt az Országgyűlés elfogadta, akkor a kormánypárti oldalon meglehetősen zavarodott nyilatkozatok láttak napvilágot. A nyilatkozók egy része ezt koherenciazavarnak minősítette, és először a Fidesz azt üzente az önkormányzatoknak és a választópolgároknak Mátrai Márta frakcióigazgató asszony száján keresztül, hogy ez koherenciazavar, és ezt ki fogják venni a végszavazáskor. A sajtó nyilvánosságán keresztül értesültünk mi is erről.
Ezt követően ugyancsak a sajtóból értesültünk arról, hogy a Fidesz megváltoztatta az álláspontját, és úgy ítélték meg, hogy ez mégsem koherenciazavar. Én azt gondolom, helyesen tette a Fidesz, hogy ráébredt arra, hogy ez ostobaság. Számtalan esetben volt olyan, hogy a kormánypárti többség megszavazott egy olyan törvényt, amely nem volt benne a költségvetésben, tehát az okfejtés meglehetősen megalapozatlan, és ezután megváltoztatta az álláspontját. De nem azért változtatta meg az álláspontját, mert rájött arra, hogy ez ostobaság ez a Fideszt nem szokta megakadályozni abban, hogy úgy szavazzon -, hanem azért változtatta meg az álláspontját, mert az önkormányzati érdekszövetségek, a TÖOSZ és az ellenzéki pártok a sajtó nyilvánosságán keresztül meglehetősen nagy nyomást gyakoroltak a tekintetben, hogy egy érvényes országgyűlési döntést ilyen ürüggyel megváltoztatni nem lehet. Amikor a Fidesz ezt észlelte, és megroppant az érveink súlya alatt, akkor úgy döntött, hogy megváltoztatja az álláspontját... Szóval, akkor úgy döntött a Fidesz, hogy nem tekinti ezt koherenciazavarnak, de hogy mégis neki legyen igaza, valamilyen módosítást mégiscsak el kellene fogadni, és akkor eltolják egy határidővel a visszafizetést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tartalmában akár ezt még el is lehetett volna fogadni. Mert ha azt mondja a kormány, mondjuk, néhány hónappal ezelőtt, hogy úgy tűnik, abban egyetértés fogalmazódik, hogy ne 20, hanem 50 százalékot kapjanak meg az önkormányzatok, akkor erről akár még érdemben lehetett volna tárgyalni. De ez nem koherenciazavar, ezért a Szocialista Párt ezt nem fogja megszavazni.
Van még egy módosító indítvány, amely a nagykanizsai önkormányzat gázközmű-járandóságáról szól, mint koherenciazavaros módosító indítványról. Tisztelt Országgyűlés! Az előző országgyűlési ülésen a módosító indítványokról szóló szavazásnál az országgyűlési többség 1 milliárd 110 millió forint járandóságot szavazott meg Nagykanizsa önkormányzatának. Göndör István nagykanizsai országgyűlési képviselőtársam számításai szerint 824 millió forintot kíván most a kormánypárti többség elvenni Nagykanizsa önkormányzatától a módosító indítvánnyal, amelyre önök azt mondják, hogy koherenciazavart küszöböl ki. Azt gondolom, ha megnézik az indokolást, pontosan utánanéznek a tényeknek, akkor rájönnek arra, hogy az ott leírtak nem felelnek meg a valóságnak. Ezért a koherenciazavar megszüntetésére benyújtott ajánlást a Szocialista Párt nem támogatja, a zárószavazáskor azonban az önkormányzatok jogos és várt járandóságáról igennel fogunk szavazni.
Elnök: Köszönöm.... Tisztelt Országgyűlés! ...most a zárószavazás következik. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! ...Az Országgyűlés a törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint 330 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül, tehát egyhangúlag elfogadta.
Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 6-7. szám * 2001. június-július
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.