Több tízmilliárdos pénzügyi hatása lehet a szociális törvény újabb módosításának. Hogy ebből mennyi terheli majd az önkormányzatokat? Nem tudni. De azt már megszokhatták, hogy az állam az újabb feladatok mellé - mert ez a változtatás is erről szól - nem igyekszik biztosítani a forrásokat. Az ellenzék többsége elutasítja a kormány javaslatát. És főként amiatt aggódik, hogy kiszolgáltatott, segítségre szoruló emberek életét az dönthetné el, mennyi pénz van az önkormányzat kasszájában. Merthogy jelenleg egyharmaduk az önhibáján kívül hátrányos helyzetuek közé sorolt...

A kormány szociális törvényt módosító javaslata a szociális szolgáltatások meghatározásán kívül tartalmazza a jogharmonizációs követelményekből, illetve a pénzbeli ellátások korszerusítéséből adódó további új rendelkezéseket is - jelentette ki expozéjában Harrach Péter, a szociális tárca vezetője. Jelenleg a szociális juttatások a Magyarországon élő magyar állampolgároknak, a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldieknek, és a magyar hatóságok által menekültként elismert személyeknek járnak. A javaslat a szociális törvény személyi hatályát - a személyek szabad áramlásának elősegítése érdekében - kiterjeszti az európai gazdasági térség állampolgáraira és harmadik állambeli hozzátartozóikra. Hazánk csatlakozását követően az ápolási díj és az időskorúak járadéka a jogszeruen, életvitelszeruen Magyarországon tartózkodó és állandó lakhellyel rendelkező, de az európai gazdasági térséghez tartozó állampolgárt, valamint - a törvényben meghatározott feltételek mellett - a harmadik államból származó családtagját is megilleti. Amikor az országot a letelepedés szándékával a támogatásban részesített elhagyja, az ellátás megszunik. Ezek a rendelkezések az Unióhoz történő csatlakozásunkkal egyidejuleg lépnek hatályba.
A pénzbeni ellátásoknál a javaslat többek között

egy új támogatási forma, az adósságkezelési szolgáltatás bevezetéséről intézkedik.

A rendelkezésre álló adatok alapján a különböző lakossági hátralékok összege mintegy 40 milliárd forint, amely mintegy 200 ezer családot érint. Ezért szükséges egy olyan rendszeru adósságkezelés kialakítása - mondta a miniszter -, amely komplex módon kezeli a családok eladósodását, és beilleszthető az önkormányzatok szociális feladatai közé. Az adósságkezelési szolgáltatás olyan új ellátási forma, amelynek keretében a pénzbeli támogatást összehangolják a háztartás-gazdálkodás fogyasztási szerkezetének átalakítására irányuló tanácsadással, valamint a további eladósodást megelőző lakásfenntartási támogatás rendszeres folyósításával. A konkrét jogosultsági feltételek meghatározását, a támogatás igénybevételére, mértékére vonatkozó szabályozást - egyes más segélytípusokhoz hasonlóan - az önkormányzatok hatáskörébe utalják.
Fontos elem még az ápolási díj módosítása. Célja, hogy ez az ellátás jobban szolgálja a súlyosan fogyatékos és a tartósan beteg, gondozásra szoruló személyek szociális jogait, otthoni ápolásuk esélyeit, valamint az egységes jogalkalmazás elősegítését. A javaslat hiányt pótol azzal, hogy meghatározza a súlyosan fogyatékos és tartósan beteg személy fogalmát, összhangban a fogyatékos személyek jogairól és az esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényi definícióval. Lehetővé teszi, hogy amennyiben az érintett integrált nappali képzésük nem egész napos elfoglaltságot jelent, az ápolási díjat folyósítsák, ha ahhoz külső segítő, ápolást végző hozzátartozó közremuködése szükséges.
A tapasztalatok megkívánják az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében muködő közcélú munkavégzésre vonatkozó rendelkezések pontosítását is - közölte a miniszter. A törvénymódosítás elsődleges célja ebben az esetben, hogy a szociális intézmények szolgáltatásai minőségi szempontból javuljanak, és hogy

az igénybe vevők minél hosszabb ideig saját lakókörnyezetükben részesüljenek ellátásban.

Ennek további előnye, fuzte hozzá a tárca vezetője, hogy a szolgáltatásba bevonhatók az ellátást igénylő környezetében élő személyek, családtagok, hozzátartozók, közösségek. Ezáltal megelőzhetők a szakmailag indokolatlan bentlakásos intézményi elhelyezések.
Az alapellátási feladatok megszervezésének szervezeti hátterét is érinti a javaslat. Lehetőséget biztosít a szervezeti integrációra, például a családsegítés és a gondozási központok együttes muködtetésével.
"Segítséget kívánunk nyújtani az önkormányzatoknak a feladatellátás biztosításában azzal, hogy széles körben lehetővé tesszük a nem állami szervezetek részére is a részvételt az alapellátás szervezésében" - közölte Harrach Péter.
A feladatellátás szempontjából lényeges rendelkezés, hogy úgynevezett szolgáltatástervezési koncepció készítésére kötelezik az önkormányzatokat, amelyben pontosan fel kell mérniük a településen, illetve megyében élők szolgáltatások iránti igényét, meghatározniuk a hiányzó ellátások megszervezésének, a fejlesztések megvalósításának ütemezését. Különösen kisebb településeknek komoly problémát jelent, hogy minden ellátás esetében külön-külön meg kell felelni a jogszabály által előírt tárgyi-személyi feltételeknek. Ezt a kötelezettséget könnyíti meg a javaslat azzal, hogy bizonyos vonatkozásokban felmentést ad ezen szabályok alkalmazása alól.
A feladatellátás megkönnyítését szolgálja az egyes intézményi szolgáltatások úgynevezett kiszerződtetésének lehetővé tétele is, mint például a mosatás, étkeztetés, takarítás, könyvelés, karbantartás.
Az expozét követő felszólalások során kiderült, hogy a törvényhozás nagyon megosztott az előterjesztés megítélésében. A Fidesz, az MDF és az FKGP szónoka frakciója támogatásáról biztosította, a MIÉP kisebb módosításokkal elfogadhatónak tartotta, míg az MSZP és az SZDSZ képviselői súlyos kritikákat fogalmaztak meg. Selmeczi Gabriella (Fidesz) elmondta, hogy frakciója örömmel fogadta a módosítást, annál is inkább, mert

a szféra így évi 11 milliárd forint plusztámogatással számolhat.

Leglényegesebb elemnek a komplex adósságkezelést tartják. Hangsúlyozta, hogy az elképzelést az önkormányzati szövetségek többsége üdvözölte. Szabó Sándorné (MSZP) ambíciózusnak minősítette az előterjesztést, amely viszont szerinte nélkülözi a pénzügyi megalapozottságot. Az alapcélokkal egyetértett. Felháborítónak nevezte viszont a módosítás azon elemét, amely szerint a jövőben az intézményi ellátottak egyéni gyógyszerigényének fedezésére a költőpénzüket is igénybe lehetne venni. Kósáné Kovács Magda (MSZP) bírálta, hogy az érintettek számára kedvező változások csak 2003. január 1-jén lépnek hatályba, míg a szigorítások már a jövőre. A javaslat költségkihatása mintegy 12 milliárd forint. Szerinte ezen az összegen nem múlhat, hogy segítsenek a fogyatékkal élők és a pszichiátriai betegek sorsán, különösen akkor, amikor az inflációból származó többletbevételekből milliárdokat osztanak szét. Az egészségügyi bizottság többségi előadója, Steinerné Vasvári Éva (Fidesz) arra tért ki: a kistelepüléseken élők igényeit jól szolgálja, hogy közelebb viszik az ellátást az arra rászorulókhoz.
Jauernik István (MSZP), az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője hangsúlyozta: a gazdaság teljesítménye 1997 óta nő, a szociális ágazatban a helyzet viszont ezzel arányosan nem javult. A másik gond, hogy az önkormányzatok közötti ellátásbeli különbségek óriásiak és egyre nőnek.

Ma egy szociálisan rászoruló személy helyzete attól függ, hogy milyen településen él.

Jellemző, hogy ott van több probléma, ott van több szociálisan rászoruló személy, ahol egyébként a település is nagyon rossz helyzetben van. Ma az önkormányzatok egyharmada úgynevezett önhikis. Vagyis, a kötelező muködési kiadásaikra sincs meg a fedezet. Ez a javaslat ezekre a generális problémákra nem ad semmiféle megoldást - szögezte le a képviselő. Sajnálatosnak tartotta, hogy az önkormányzati szövetségek véleményét sem kapták meg. A kormány képviselőjétől úgy értesültek, hogy a szövetségek általában egyetértenek a módosításokkal. De a szövetségek is felhívták a törvényhozók figyelmét arra, hogy az új feladatokhoz biztosítani kell a forrásokat is.

Németh Era

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 9. szám * 2001. szeptember

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.