 |
 |
KÖZBESZERZÉS
"Az
igazat mondd..."
"Az
igazat mondd, ne csak a valódit" - idézték József Attilát az
ellenzékiek a parlament őszi ülésszakának kezdetén, a Közbeszerzések Tanácsának
(KT) beszámolója kapcsán. Az anyagból - ami az utóbbi három évről adott
áttekintést - ugyanis kimaradt a legvitatottabb kérdés: az autópályák
versenyeztetés nélküli építése. A testület és a jogi szabályozás fontosságát
is mutatja, hogy idén körülbelül hatszázmilliárd forint lesz a közbeszerzés
keretében elindított beruházások értéke. Abban mindenki egyetértett, hogy
a törvény további komoly módosításra szorul. Többek között azért, mert
maga gerjeszti a beszerzési árakat, indítja el a kartellesedést.
Az elmúlt években jelentősen növekedett a közbeszerzési
eljárások összértéke. Az 1998. évi 383 milliárd forinttal szemben 1999-ben
már 437, 2000-ben pedig 524 milliárd forintot tett ki. Ez a GDP 4,5 százaléka.
Az unióban ez az arány megközelíti a 14 százalékot. Az idén ez az összeg
várhatóan meghaladja majd a 600 milliárd forintot.
A közbeszerzési törvény 1999-es módosítása óta növekedett a nyílt eljárások
aránya, míg a tárgyalásos, különösen a hirdetmény nélküli eljárásoké jelentős
mértékben csökkent. Egyebek között ez derült ki Berényi Lajosnak, a Közbeszerzések
Tanácsa elnökének expozéjából az Országgyulésben, amikor a Ház megkezdte
a tanács 1998-2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló tárgyalását. A
dokumentumból kiderül az is, hogy lényegesen nőtt a kis- és középvállalkozások
aránya a magyar közbeszerzésekben. Az összes pályázat több mint felét
hazai vállalatok nyerték el, és az idei év első 8 hónapjában ez az arány
tovább növekedett. A külföldi székhelyu vállalatok 2000-ben a pályázatok
4 százalékát, értékének pedig 10 százalékát nyerték meg.
Az elnök hozzászólásában megjegyezte: a közbeszerzési piac az európai
közösségen belül is zárt, és az adatok szerint a harmadik országból származó
pályázatok aránya alig haladja meg az 1 százalékot.
Tavaly - az 1998. évi 324, és az 1999. évi 360 kérelemmel szemben - 700
jogorvoslati kérelem érkezett a közbeszerzési döntőbizottsághoz. Vagyis
tavaly már minden ötödik eljárást megtámadtak.
Az elnök szerint ez a magas szám a közbeszerzési piac bővülését, és az
élesedő versenyt tükrözi, de egyben a döntőbizottság iránti bizalom jele
is. Sokatmondó azonban, hogy a panaszok több mint 300 esetben voltak megalapozottak.
A testülethez tavaly 679 hirdetmény nélküli, tárgyalásos felhívást nyújtottak
be, a testület ebből 130 esetben volt kénytelen jogorvoslati eljárást
kezdeményezni.
Berényi Lajos utalt arra, hogy a közbeszerzési törvény 1999-es, átfogó
módosítása sok tekintetben beváltotta a hozzá fuzött reményeket. De a
tanács tavaly novemberben újabb változtatásokat kezdeményezett a kormánynál
a pályázatok értékelésének objektívabbá tétele érdekében. Emellett további
vitatott kérdések is vannak. Az egyik legfontosabb, hogy
az állami tulajdonú vagy részben állami tulajdonú vállalatok alanyi jogon nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá
csak abban az esetben, ha költségvetési támogatást kapnak,
vagy monopolhelyzetben közszállítói tevékenységet folytatnak. Ez a szabályozás
alapvetően megfelel az Európai Unió közbeszerzési irányelveinek is - hangsúlyozta
a KT elnöke. Ezek az irányelvek - tette hozzá - jelenleg az Unión belül
is vitatottak, s a tervek szerint 2002-re módosulnak.
A döntőbizottság az elmúlt évben, a '98. évi 86 millió forinttal szemben,
240 millió forint bírságot szabott ki. A befizetés azonban messze elmarad
ettől, hiszen ha a megbírságolt ajánlatkérők vagy ajánlattevők megfellebbezik
a határozatokat a bíróságnál, akkor elérhetik a jelentős csökkentést.
Ezért a Közbeszerzések Tanácsa támogatja azt a javaslatot, hogy a bírságolást
szigorítani kell.
Az adatokból nyilvánvaló, hogy a korábban meglehetősen gyenge színvonalú
törvény 1999-ben történt módosítása után sikerült növelni az átláthatóságot,
a nyílt eljá-
rások számát - összegezte
a gazdasági bizottság fideszes előadója véleményüket. Ugyanakkor azt is
világosan kell látni - folytatta Balla György -, hogy a törvény jelentős
módosításra szorul, mert jó néhány káros hatása is van. A közbeszerzés
nemhogy csökkentette volna a beszerzési árat, hanem maga gerjesztette a kartellesedési folyamatot,
amely érezhetően árfelhajtó hatású volt. Elég, ha csak
a korábban állami és önkormányzati útépítésekre gondolunk - mondta a képviselő.
Az ellenzéknek igen jelentős kifogásai voltak a jelentéssel kapcsolatban.
Méghozzá nem azzal a részével, amit magába foglal, hanem azzal, amit nem
említ. Hogy létezhet az, hogy amikor Magyarországon egy éve az egyik legkomolyabb
politikai, gazdasági vitatéma az autópályák közbeszerzési eljárást megkerülő,
versenyeztetés nélküli beruházása, amikor ennek kapcsán az Európai Unió
országjelentése, a Versenyhivatal rendkívül komoly kritikát fogalmaz meg,
akkor pont a Közbeszerzések Tanácsának jelentésében nem jelenik meg erről
egy árva sor - tette fel mindannyiuk nevében a kérdést Szalay Gábor (SZDSZ),
a gazdasági bizottság előadója.
Az Európai Unió tavalyi országjelentéséből a következőt idézte: "A
nemzeti fejlesztési tervben körvonalazott
autópálya-építés felgyorsítására tett erőfeszítések során a magyar hatóságok nem alkalmazzák a nemzeti jog által megkövetelt szokásos közbeszerzési eljárást.
Az előminősített szuk vállalati körből választották ki
a tárgyaló partnereket, ezzel az átláthatóság hiányát sugallva és a korrupció
benyomását keltve." Ez egy rendkívül, szokatlanul éles megfogalmazás
- figyelmeztetett az ellenzéki képviselő. Hasonló kisebbségi álláspont
fogalmazódott meg a költségvetési bizottságban is. Bauer Tamás (SZDSZ)
József Attilával szólva így összegzett: az igazat mondd, ne csak a valódit.
A jelentés a valódit tartalmazza, és nem az igazat; az igazság legfontosabb
eleme ma Magyarországon, hogy a legnagyobb volumenu, legjelentősebb beruházásokat
egy önkényes eljárással kivonják a közbeszerzési törvény hatálya alól.
Ez ellen a szocialista és szabad demokrata ellenzéki képviselők felfogása
szerint a leghatározottabban tiltakozni kell - szögezte le. A MIÉP a dokumentumok
elfogadását javasolta.
Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 9. szám * 2001. szeptember
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.