A helyi önkormányzatoknak, önkormányzati érdekszövetségeknek aktív szerepet kell betölteniük az uniós csatlakozási folyamatban. Ezt a feladatot azonban csak akkor tudják eredményesen ellátni, ha rendelkeznek a csatlakozással összefüggő, őket érintő információkkal. A leghatékonyabb megoldást egy olyan központi önkormányzati ház jelentené, ahová befuthatnának ezek az információk.

Az önkormányzatok közvetlenül juthatnak információhoz az uniós jogalkotásról, eseményekről és programokról az EU-val (főigazgatóságok, Régiók Bizottsága - COR), más nemzetközi (Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa - CLARE, Európai Települések és Régiók Tanácsa - CEMR), regionális vagy határmenti együttmuködési szervezetek intézményeivel való kapcsolattartás révén. Ám a kapcsolatot az önkormányzatok csak érdekszövetségeiken keresztül tudják tartani. Bár a megyék, nagyobb városok, illetve a főváros vállalják ezt a, több kötelezettséggel járó feladatot. Borsod-Abaúj-Zemplén megye például aktív szerepet játszik az Európai Régiók Gyulésének D Bizottságában, amelynek tevékenységi területe az oktatásra, kultúrára, médiára és az ifjúságra terjed ki. A fentiekre való tekintettel, az érdekszövetségeknek olyan rendszert kell kialakítaniuk, amelynek segítségével minden egyes tagönkormányzatuk információt kaphat arról, hogy szövetsége képviselői milyen ügyben tárgyaltak, milyen lehetőségeket tártak fel, és milyen nyilatkozatokat tettek.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖZPONTJA

A leghatékonyabb megoldást egy olyan központi információs és szolgáltató ház jelentené, ahonnét minden önkormányzat hozzájuthatna az őt érintő információkhoz.
Az önkormányzati érdekszövetségek által - szükség szerint kormányzati támogatással, vagy részben üzleti alapon - fenntartott központi információs és szolgáltató ház az informatikai szolgáltatásokon (közös adatbázis kialakítása a magyar önkormányzatokról, partnerségi kapcsolatokhoz keres-kínál szolgáltatás kialakítása, honlapon való megjelenés, településmarketing, stb.) kívül szaktanácsadással (pl. pályázati információk biztosítása, pályázatírásra való felkészítés, segítség helyi fejlesztési projektekben) és szervezési és koordinációs tevékenységgel (pl. helyi és nemzetközi partnerségi kapcsolatok kialakításának elősegítése, rendezvény-szervezés, oktatás, vállalkozói üzleti kapcsolatok segítése) segíthetné tagönkormányzatok munkáját.
Az önkormányzatok az uniós csatlakozás önkormányzati gyakorlati kérdéseiről a testvérvárosi kapcsolataik révén juthatnak a leglényegesebb információkhoz. Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára például Dél-Hollandia Tartomány biztosítja a brüsszeli képviseletet, az ehhez szükséges irodahelyiséget és infrastruktúrát. Az anyagi támogatás mellett a szakmai segítségnyújtás a jelentősebb. A magyar megye ugyanis testvérvárosa segítségével vette fel a kapcsolatot az Európai Unió főigazgatóságaival, kifürkészte azokat az információs csatornákat, amelynek segítségével gyors információhoz juttatja a pályázni kívánó intézményeket, vagy a megye illetékes szervét. A testvérvárosi kapcsolatok keretében a tagállami partnerek segítséget tudnak nyújtani az EU által támogatott projektek előkészítéséhez is.
A helyi önkormányzatok egymás tapasztalataiból is profitálhatnak. Már többen értek el olyan sikereket, dolgoztak ki stratégiai programokat, amelyeket más önkormányzatok is eredményesen használhatnak.
Az együttmuködésre való példaként említhető e területen Kecskemét és Székesfehérvár önkormányzatai közötti együttmuködés megteremtése, amelynek célja "mindkét város európai uniós felkészülésének eredményesebbé tétele, illetve a két városban és vonzáskörzetében a teljes jogú európai uniós taggá válás elérése érdekében tevékenykedő civil és egyéb szervezetek muködésének segítése."
Az önkormányzatok az alábbi főbb területeken muködnek együtt:

• az Európai Unióhoz történő csatlakozás felkészülési fázisairól egymás kölcsönös és folyamatos tájékoztatása
  
• információcsere az önkormányzati muködéssel, az önkormányzati intézményrendszer fenntartásával, a közigazgatás korszerusítésével kapcsolatos lépésekről, az európai uniós jogharmonizációs tevékenység összehangolásáról
  
• nemzetközi pályázatokon való közös részvételi lehetőségek felkutatása, közös pályázatok elkészítése
  
• nemzetközi kapcsolatok összehangolása testvérvárosi és regionális szinten
  
• együttmuködés a gazdaság felvirágoztatása érdekében, befektetési és beruházási projektek kölcsönös megismerése és támogatása
  

MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK

Integrációs felkészülésük tekintetében többek között hangsúlyt kell helyezni:

VÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK

Esetükben, szerepkörükre tekintettel az alábbi területeket érdemes még kiemelni:
A város fejlesztési elképzeléseinek az EU által támogatható célokhoz illesztése. Külön kiemelést érdemelnek a városok, és a válságban lévő városkörnyéki települések gazdasági és társadalmi regenerációjának elősegítésére szolgáló uniós programok. Az EU 2. célkituzés alá eső területként jelöli meg a nehézséggel küzdő városi területeket is. Emellett külön közösségi kezdeményezést (az URBAN program) hozott létre a válságban lévő városok, illetve a városi szomszédságok gazdasági és szociális újjáteremtésére, a fenntartható városi fejlődés támogatására.
Az URBAN programok keretében a hosszú távú munkanélküliség kezelése (pl. speciális továbbképzési programok szervezése, oktatási intézmények, foglalkoztatási központok létrehozása), a közbiztonság javítása, a helyi vállalkozások számára vonzó környezet megteremtése (pl. kisvállalkozásokra szakosodott - minőségre, menedzsmentre, környezetre, marketingre vonatkozó - tanácsadói szervezet létrehozása, helyi vállalkozói hálózatok kialakítása, az EU támogatáspolitikájával harmonizáló ösztönző rendszer kialakítása), a közlekedési feltételek javítása, energiatakarékossági programok valósulhatnak meg uniós támogatással.

FALVAK, KÖZSÉGEK

A kisebb települések önkormányzatai lényegesen hátrányosabb helyzetben vannak az uniós csatlakozásra való felkészülés területén is. Egyetlen járható útjuk az összefogás, a közös gondolkodás. A helyi önkormányzatok típusától és méretétől függetlenül fontos, hogy az uniós csatlakozásra való felkészülésnél jó kapcsolatot építsenek ki a civil szerveződésekkel, közhasznú szervezetekkel, illetve a helyi közügyekben szerepet vállaló közhatóságokkal (pl. kamarák, fogyasztóvédelmi szervezetek). Több uniós tagállamban megfigyelhető, hogy a helyi önkormányzatok mellett tanácsadó testületek muködnek, amelyek az önkormányzatokkal kapcsolatban álló civil szerveződések, egyesületek, érdekképviseleti szervek képviselőiből állnak. Szerepük a döntéshozatali folyamat befolyásolása. A polgárok, mint a szolgáltatást igénybevevők védelme kiemelt fontossággal bír az Unióban. A nyilvánosság, a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás szerepének jelentősége az uniós csatlakozás miatt még nagyobb hangsúlyt kap.
A lakosság információval való ellátása mellett a folyamatos a véleménycsere megalapozhatja az egyes fejlesztési elképzelések (pl. uniós projektek kidolgozása és megvalósítása) kivitelezésének sikerét, támogatottságát.
Az Európai Tanács Lisszabonban tartott csúcsértekezletén több az információ-áramlást elősegítő döntést hozott: a Miniszterek Tanácsa lehetőség szerint minél hamarabb fogadja el az elektronikus kereskedelem jogi kereteit, a tagállamok intézkedjenek az Internet-használat költségeinek csökkentéséről, a tagállamok kezeskedjenek azért, hogy 2001 végéig minden iskolát rákapcsoljanak az információs világhálóra.
A tagállamokkal szemben alapvető elvárás, hogy 2003-ig tegyék lehetővé az alapvető közszolgáltatásokhoz való elektronikus hozzájutás lehetőségét, s azt, hogy az európai országokban olcsó, egymással összekötött rendkívül nagy sebességu internetes hálózatok legyenek.

INTELLIGENS VÁROS ÉS MEGYE

Az EU döntéseihez a jövőbeli tagságunkra tekintettel - a lehetőségeinkhez képest - már most igazodnunk kell.
A helyi önkormányzatok - "intelligens város", vagy "intelligens megye", stb. programjaik keretében - komoly szerepet vállalnak az információs társadalom kiépítésében, amely közvetlenül, vagy közvetve szinte minden területen hozzájárul az uniós csatlakozásra való eredményes felkészüléshez:

A fentiekre tekintettel már több önkormányzat programot készített az információs társadalom kialakításával kapcsolatos feladatok megvalósítására, melyek között alapvetően az önkormányzat közérdeku információs bázisának, a biztonságos elektronikus ügyintézés, az önkormányzati elektronikus véleménynyilvánítás feltételeinek megteremtése, az önkormányzat intézményei közötti nagy sebességu hálózat létrehozása, az egyes ágazati (pl. oktatás, közművelődés, egészségügy, területfejlesztés) területeken felmerülő információs rendszerek kiépítése, az Internethez való lakossági hozzáférés, a település gazdasági, üzleti életét támogató kezdeményezések segítése szerepel.
A saját kezdeményezések mellett a jövőben elektronikus adat- és dokumentációcserét általánossá kell tenni a területi közigazgatási szervek és az önkormányzatok között. Ehhez mindenképpen olyan központi támogatásra van szükség, amely nemcsak a saját erővel rendelkező nagyobb városok és megyék, hanem a kisebb települések önkormányzatai számára is lehetőséget ad helyi fejlesztésre.

HOLLAND-MAGYAR EGYÜTTMUKÖDÉS ÖNKORMÁNYZATI TERÜLETEN

A Magyar Köztársaság belügyminisztere, valamint a Holland Királyság belügyminisztere együttmuködési megállapodása alapján "A központi és helyi közigazgatás" témában hároméves együttmuködési program született.
A magyar és holland belügyminisztérium együttmuködésének célja az, hogy mindkét országban hozzájáruljon a közigazgatás muködésének javításához. A nagyobb projektek által még nem érintett témákkal kapcsolatban folyó kölcsönös tapasztalatcserék segítenek konkrét jobbító intézkedések meghozatalában a kormányzati reform terén. Az együttmuködésben kiemelt szerep jut az Európai Unióhoz történő csatlakozás fontos kérdéseinek.
A program az alábbi tevékenységeket tartalmazza:
Három rövid tanácskozás magyar és holland szakértők közt a következő témákban: önkormányzatok közötti együttmuködés, regionalizáció, és az EU előírások alkalmazása a helyi hatóságok által.
A magyar Belügyminisztérium és a hét önkormányzati szövetség kulcsfontosságú munkatársainak hollandiai tanulmányi látogatása olyan intézkedések bemutatása céljából, amely segítséget nyújthat a helyi önkormányzatok és a központi kormányzat közötti kommunikációban.
Négy, a területi és helyi önkormányzatok, valamint az EU csatlakozás szempontjából fontos témában képzési program kidolgozása és megtartása.
Kutatói látogatás megszervezése Hollandiába az önkormányzatok közötti együttmuködés témájában.
Magas szintu előadás sorozatok megszervezése a két ország kormányzati reformfolyamatokban érintett politikusai, tudósai és köztisztviselői részére a program közepe vagy vége felé, amelynek célja a két ország reformfolyamatainak kielemezése, és a Magyarország és Hollandia között a közigazgatás terén folyó együttmuködés kidolgozása és bemutatása.
A program lebonyolítója a Holland Önkormányzati Szövetség Nemzetközi Igazgatósága. A fenti tevékenységek közül a harmadik, a képzési programok kidolgozása, a trénerek képzése már megkezdődött. A program magyar végrehajtója a Municipium Magyarország Alapítvány, aki a program magyarországi lebonyolításában, illetve az elkészült képzési anyag oktatásában muködik közre. Az alapítvány bevonásával a szakember-képzés az európai integrációnak önkormányzati szempontból kiemelt kérdéseire terjed ki, melynek konkrét témakörei és főbb pontjai a következők:

Környezetvédelem:
Az Európai Közösség környezeti politikája és joga
Önkormányzati hulladékkezelés:

• Hulladékkezelés, általános alapvetés
  
• A hulladék kezelésére vonatkozó politika és jog az EU-ban
  
• Hulladékkezelés a magyar önkormányzatoknál, a jelenlegi gyakorlat
  
• Technikai, technológiai, környezeti és gazdasági szempontok
  
• A helyi önkormányzatok feladatai

Települési csatornázás-szennyvíztisztítás:

• A települések csatornázása és a keletkező szennyvizek tisztítása
  
• Csatornázási-szennyvíztisztítási politika és jogi szabályozás az EU-ban
  
• Csatornázás-szennyvíztisztítás Magyarországon, a jelenlegi gyakorlat
  
• Technikai, technológiai, környezeti és gazdasági szempontok
  
• A helyi önkormányzatok feladatai

KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEZÉS ISPA ELŐCSATLAKOZÁSI ALAP

Helyi önkormányzatok pénzügyei:

Helyi rendeletalkotás:

Kommunikáció:

Szociálpolitika:

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 9. szám * 2001. szeptember

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.