A Gyulán 2001. augusztus 22-24. között megrendezett VI. Országos Főépítészi Konferencián került sor az Országos Főépítészi Kollégium meg-, illetve újraválasztására a főépítészi testület (megyei, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi, települési, területi, kistérségi, nyugdíjas főépítészek) tagjainak előre leadott delegálásai, javaslatai alapján. Az újraválasztott Kollégium a konferencián rögtönzött ülést tartott és nyílt szavazással megválasztotta elnökét és elnökhelyettesét. Az alábbiakban közöljük a Kollégium új összetételét:

Elnök:
Virányi István, Marcali város főépítésze

Elnökhelyettes:
Dr. Aczél Péter, Budavár (I. ker.) főépítésze

Tagok/póttagok:

Megyei főépítészek
Tag:
Szabó Mónika, Bács-Kiskun megye főépítésze,
Dr. Tihanyi Csaba, Baranya megye főépítésze
Póttag:
Guzmicsné Csonka Ágnes, Nógrád megye főépítésze

Megyei jogú városi főépítészek
Tag:
Filippinyi Gábor, Debrecen m. j. város főépítésze,
Rátkai Attila, Eger m. j. város főépítésze
Póttag:
Vukovich Miklós, Békéscsaba m. j. város főépítésze

Fővárosi kerületi főépítészek
Tag:
Dr. Sersliné Kócsi Margit, Ferencváros (IX. ker.) főépítésze
Póttag:
Berényi András, Újpest főépítésze

Települési főépítészek
Tag:
Philipp Frigyes, Vác város főépítésze,
Sáros László, Jászberény város főépítésze
Póttag:
B. Nagy Helga, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentkereszt főépítésze

Kistérségi főépítész(ek)
Tag:
Nyeste László , Monor és Térsége Önkormányzati Társulás főépítésze (Monor székhellyel)

Területi főépítészek
Tag:
Olajos Csaba, észak-magyarországi területi főépítész
Póttag:
Kiss Lajos, dél-alföldi területi főépítész

Nyugdíjas főépítész(ek)
Tag:
Szilágyi István, Szombathely ny. főépítésze

Szakértő:
Tóth Ferenc, Tatabánya m.j. város főépítésze

Hivatalból tagok:
Budapest Főváros főépítésze,
Dr. Schneller István, az Országos Főépítészi Konferenciát rendező városok főépítészei:
Béres István, Gyula város főépítésze, a VI. Országos Főépítészi Konferencia rendezője.
Gömöry János, Pécs m. j. város főépítésze, a VII. Országos Főépítészi Konferencia rendezője.

Állandó meghívott:
Papp Zoltán, Sümeg város főépítésze, a MUT Főépítészi
Tagozat elnöke

Titkár:
Zábránszkyné Pap Klára, osztályvezető, szakfőtanácsos

Országos Főépítészi Kollégium

4/2001. sz. állásfoglalása a kulturális örökség védelmére
készített törvény tervezetének véleményezéséről

Az Országos Főépítészi Kollégium rendkívül fontosnak tartja azt, hogy a főépítészi feladatköröket érintő jogszabályok megalkotásának folyamatában részt kapjon, illetve részt vállalhasson.
Nem szükséges hangsúlyozni, hogy az e területen dolgozók olyan szélesköru tapasztalatokkal rendelkeznek, hogy ezek megjelenítése, illetve érvényesítése a jogalkotásban - közérdek.
A Kollégium az ennek megfelelő felelősséggel kezeli a hozzá eljuttatott jogszabály-tervezeteket és arra törekszik, hogy javaslataival, állásfoglalásaival hozzájáruljon az optimális tartalom létrejöttéhez.

Mindezekre tekintettel a Kollégium köszönettel vette, hogy a feladatkört közvetlenül érintő, a kulturális örökség védelméről megalkotandó jogszabály tervezetét rendelkezésére bocsátották. Ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy erre olyan változatban és abban az időpontban került csak sor, amikor a tervezet tényleges tartalmára már érdemi ráhatás alig lehetséges.
A Kollégium ennek ellenére oly lényegesnek és fontosnak ítéli e törvény tervezetét, hogy szükségesnek tartja legalább a főbb kérdéscsoportok felvetését, illetve az ezekkel kapcsolatos álláspont rögzítését.
Mivel a muemlékek is épületek, indokolt az építéshatósági és a muemlékvédelmi szakhatósági jogköröket szétválasztani. Az új törvény-tervezet erre nem adott választ.
A Kollégiumnak az a javaslata, hogy az Országos Muemlékvédelmi Hivatal lássa el a muemlékvédelmi szakhatósági feladatokat, amire felkészült szakember gárdája van.
Az építéshatósági jogkört viszont az egységes építésigazgatás lássa el, feltételezhetően pár éven belül az Építési Hivatal útján. Ebben a rendszerben kiegyensúlyozottan, egymást segítve tud muködni a muemlékvédelem és az építésigazgatás.
Az új szervezetek felállításánál tehát e gondolatsort, illetve jövőképet indokolt figyelembe venni.
A korszeru igazgatási rendszerhez tartozó jogorvoslati rendtől elvárható, hogy a különböző fokozatok más és más, illetve egymástól független szervezetben muködjenek. Ez a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályozásnál sem lehet másként.
Ezért - átmenetileg elfogadva azt a rendszert, hogy a hivatalvezető gyakorolja a másodfokú jogköröket - a végleges megoldás hatósági ügyekben csak az egységes közigazgatási rendszerbe illesztett változat lehet.
A tervezet - szakítva a hosszú évek gyakorlatával - örvendetes módon olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyben a Hivatal számára, muemlékvédelmi érdekből, meghatározott körben, eltérést enged más, országos jogszabály rendelkezése alól. (63. §. (2) bek.)
A Kollégium ezt üdvözölve felkéri a jogalkotókat, hogy a hatályos építésügyi jogi szabályozás revíziójával biztosítsák az ilyen jellegu jogosítványokat az ügydöntők, illetve azok szakértői, a főépítészek számára.
Ismeretes, hogy már régebb-óta folyamatosan felmerül, hogy az önkormányzatok - elsősorban a települési önkormányzatok - az államigazgatási hatósági eljárásban ügyféli minősítést nyerjenek. A kérdés jogi szabályozása megfelelően még nem történt meg. Éppen ezért szükséges, hogy a megalkotandó örökségvédelmi törvény biztosítsa azt, hogy a lényeges kérdésekben az önkormányzatok legalább véleményező szerepet kapjanak, a döntéseknél pedig biztosítsák számukra is a jogorvoslati lehetőséget.
Nem szükséges bizonyítani, hogy a települési önkormányzatok az ott élő lakosság érdekképviseletében is eljárnak, konkrétan meghatározott lokális érdekeket képviselnek. Az ezek érvényesítésére jelenleg biztosított rendszer nem teljesköru, ezért - egyelőre legalább az örökségvédelem területén - be kell vezetni az önkormányzatok új szemléletu kezelését.
A Kollégium a törvény tervezetét részletesen elemezte abból a szempontból, hogy rendelkezései mennyire inspirálják az állampolgárokat a jogkövető magatartásra, milyen remélt vagy tényleges érdekek befolyásolják, illetve muködtetik az állampolgári viselkedést.
Sajnálattal kellett megállapítani, hogy ebből a szempontból a tervezet további korrekciókra szorul. Erkölcsileg és jogilag egyaránt elfogadhatatlannak tunik pl. az a szabály, amely az egyébként állami érdekeltségu, illetve állami tulajdonba kerülő régészeti leletekkel kapcsolatos összes feladatot (ezek finanszírozását) a tulajdonos, építtető (a tervezet fogalmazása szerint a feltárásban érdekelt) kötelezettségévé, illetve költségévé teszi.
Bár a szöveg érthető lenne úgy is, hogy a Magyar Állam az érdekelt, hisz mindnyájunk célja és érdeke az értékek megmentése - gyakorlatilag e jogszabály alapján a sok esetben erre forrásokkal vagy lehetőséggel egyáltalán nem rendelkező állampolgárokat kötelezik.
A teljes jogszabályból hiányzik az a szemlélet, amely az ügyben megjelenő egyik legfontosabb személy, a tulajdonos érdekeire alapozva véd, számára ad törvényi szintu garanciákat arra, hogy a védelmet ne csak a tulajdont korlátozó minősítésnek élje meg.
A Kollégium fontosnak tartja azt, hogy az országban - a főépítészek közremuködésével - minél szélesebb körben kerüljön sor a helyi értékek számbavételére, védelmére, ezek publikálására és az ezekkel kapcsolatos jogi szabályozásra.
Fontos lenne, hogy ezt az egyébként államilag is elismert munkát a legmagasabb, törvényi szinten is nevesítse jogszabály. A helyi védelem - összhangban az Étv.-vel, épüljön be a törvénybe a kulturális örökség védelmére kialakítandó rendszerbe.
A teljesség érdekében szintén megfontolandó, hogy nemzetközi jelentőségu védendő értékeinket - a főépítészi érdekkörben a világörökségi területeket - is nevesítse a törvény.
Ismeretes, hogy a városképi illeszkedés, a környezeti esztétika, az építészeti minőség olyan fogalmak, amelyeket soha nem lehet konkrét, mérhető anyagi-jogi szabályokkal behatárolni.
Az indokolható mozgástér biztosítása ugyanúgy közérdek, mint amilyen a muemlékvédelem esetében, a tervezetben megfogalmazást nyer.
A Kollégium a tervezet márciusi változatának konkrét egyedi rendelkezéseit is áttekintette és az ezzel kapcsolatos egyedi véleményezés is megtörtént. Ezt - amennyiben még aktuális - a Kollégium a jogalkotók rendelkezésére bocsátja.

Budapest, 2001. június 25.

Virányi István
Marcali Város főépítésze, a Kollégium elnöke

Az állásfoglalást a Kollégium ülésein elhangzottak alapján összeállította:

dr. Aczél Péter
a Budavári Önkormányzat főépítésze, a Kollégium elnökhelyettese

Országos Főépítészi Kollégium

3/2001. számú állásfoglalása a főépítészek képzésével,
továbbképzésével kapcsolatos feladatokról

Az Országos Főépítészi Kollégium kiemelt feladatának tekinti a főépítészek képzését, továbbképzését. Az Oktatási Munkacsoport által 2000. évben összeállított "Főépítésznek lenni hivatás" c. ajánlásában foglaltak jó alapot szolgáltattak-szolgáltatnak az elvégzendő feladatokhoz. A további munka érdekében konkrét feladattervet kell kidolgozni az alábbiakban megfogalmazottak figyelembe vételével:

1. Biztosítani szükséges a képzés, továbbképzés előfeltételeként (egyébiránt is nélkülözhetetlen) a szakmát érintő "személyességet". Ki kell alakítani a különféle szintek közötti (Országos Főépítészi Kollégium, Főépítészi Titkárság, Területi Főépítészi Irodák, önkormányzati főépítészek) hatékony együttmuködés rendszerét;
2. Szorosabb együttmuködés alakítandó ki a Magyar Építész Kamara Oktatási Bizottságával;
3. A képzés-továbbképzés terén az alábbi bontásban kell a feladattervet elkészíteni:
3.1. "indulás-menetelés": a pályakezdő és a gyakorló főépítészek munkájának segítése ("túlélési csomag", pártfogó főépítész intézmény-rendszer) érdekében végzendő tevékenység a kialakított együttmuködési rendszeren keresztül;
3.2. "alapképzés": a szakmai egyetemekkel (BMGE, SZIE, PTE, SZITE), a szakmai szabadiskolákkal (Mesteriskola, Vándoriskola), az "érintett" egyetemmel (BKÁÉ) együttmuködési megállapodás keretében biztosítandó a jó értelemben vett "megfertőzés" folyamata;
3.3. "kiegészítő képzés": meg kell szervezni a felsőfokú szakképzést - hasonlóan a szakmérnöki képzéshez -, biztosítva ezzel szakmánk elfogadottságának esélyét, összehangoltan a kamarai, illetve más szakmai szervezetek képzési formáival;
3.4. "szabad továbbképzés": széles körben kell lehetőséget teremteni és támogatni minden olyan kezdeményezést, mely segíti, hogy hivatásunk gyakorlása minél magasabb szintu legyen. Ügyelni kell ugyanakkor arra, hogy a szabad továbbképzést ne egy mindent-mindenhol képzés jellemezze;
3.5. "tapasztalatszerzés": koordinálni szükséges a tapasztalatszerzés-tapasztalatcserét, melyek "külső" és "belső" találkozások hasznos színterei (hazai és nemzetközi konferenciák, tanácskozások, stb.). E tekintetben kiemelten kezelendő az EU csatlakozásból fakadó nemzetközi főépítészi tenderek megismerése.
3.6. "megszólalás": keresni kell a minél több helyen történő "megszólalás" lehetőségét, mely inkább kifelé irányuló tevékenység, de nem hanyagolható el annak befelé irányuló hatása sem.

Virányi István
Marcali Város főépítésze, a Kollégium elnöke

Az állásfoglalást a Kollégium ülésein elhangzottak figyelembevételével összeállította:

Philipp Frigyes
Vác város főépítésze,
a Kollégium tagja

Az Országos Főépítészi Kollégium állásfoglalásainak nyilvántartása 2000. szeptember - 2001. augusztus között:

-4/2000. sz. állásfoglalás - a településügyi törvény mielőbbi megalkotásának szükségességéről.
-1/2001. sz. állásfoglalás - az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-muszaki Tervtanácsok létrehozásáról, muködtetéséről szóló mintarendeletről és szabályozási javaslatról.
-2/2001. sz. állásfoglalás - az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló önkormányzati mintarendeletről.
-3/2001. sz. állásfoglalás - a főépítészek képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatokról.
-4/2001. sz. állásfoglalás a kulturális örökség védelmére készített törvény tervezetének véleményezéséről.
-5/2001. sz. állásfoglalás - a főépítészi rendszer továbbfejlesztéséről.

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 9. szám * 2001. szeptember

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.