 |
 |
MSZP: az egészségügyi privatizációs törvény kétharmados
Társadalmi vitát kezdeményeztek a szocialisták az egészségügy
privatizációjával kapcsolatos törvénytervezet szövegének közzétételével.
Közleményükben úgy vélekednek: a kormány álmegoldásokba menekül a privatizációs
szabályozással. A törvényjavaslat kormányzati sikerpropagandája eltereli
a figyelmet a kórházak pénzügyi ellehetetlenüléséről, és hamis illúziókat
kelt a várható változás hatásáról. Kökény Mihály, volt MSZP-s egészségügyi
miniszter szerint az egészségügyi közszolgáltatások szervezete, illetőleg
a szabadfoglalkozású orvoslás szabályozása ugyan szükséges, de messze
nem elégséges feltétele a magyar egészségügy talpra állításának. - A kormány
legújabb törvényjavaslatával mindössze elfedni, és nem pótolni kívánja
a napi muködtetéshez, a karbantartásokhoz, az elavult gépek és muszerek
cseréjéhez hiányzó forrásokat. A költségvetési szervből közhasznú társasággá
alakuló kórházaknak felcsillantott hitelfelvételi lehe-
tőség nem segít egyre nyomasztóbb adósságválságukon - vélte az ellenzéki
képviselő.
A gyógyító intézmények adósságállománya, a lejárt határideju számlák nagysága,
napjainkra megközelíti a 25 milliárd forintot, kórházanként 10-500 millió
forint között mozog. Az ellenzéki párt jelezte: miután a javaslat az önkormányzatok
tulajdonában lévő intézményekről, vagyontárgyakról rendelkezik, parlamenti
elfogadása kétharmados támogatottságot igényel. Ezért nem kerülhető meg
a politikai egyeztetés.
Valamivel több, mint fél év van hátra a következő parlamenti választásokig. Több párt már - legalább koncepció szinten - megfogalmazta, milyen változásokat tervez az önkormányzati rendszerben. Lapunk most az MSZP önkormányzati kabinetje által kidolgozott anyag rövidített változatát közli, melyet szeptember végén vitatnak meg a Baloldali Önkormányzatok Közösségének találkozóján.
A Magyar Szocialista Párt szerint a helyi önkormányzatok
a demokratikus jogállam alappillérei. Az önkormányzatok a hatalommegosztás
rendszerében önálló ágat képviselve a központi hatalom helyi ellensúlyaként
muködnek.
Az önkormányzatok nemcsak a hatalomgyakorlás helyi, autonóm intézményei,
hanem egyszersmind a helyi közügyek intézői is. Muködésük során a helyi
civil szerveződésekre támaszkodnak, s közvetítőként léphetnek fel a társadalom
és az állam között. Mindezek miatt az önkormányzatiság az egyik legfontosabb
eleme a modern európai értékrendnek.
Az önkormányzatiság alapelvei
Az MSZP megalakulásától kezdve következetesen képviseli az önkormányzatiság eszméjét. Az önkormányzati törvény tervezetét jórészt reformszocialista szakemberek dolgozták ki, s az 1990 nyarán lebonyolított hatpárti tárgyalásokat is az MSZP kezdeményezte. Az egyeztetések eredményeként korszeru, az európai normáknak mindenben megfelelő törvényt fogadott el a parlament.
A gazdaság visszaesése ellenére az önkormányzatok részesedése
a GDP-ből 1993-ig folyamatosan nőtt, s számos jelentős helyi infrastrukturális
fejlesztés valósult meg. Ugyanakkor ezzel egyidejuleg, főként a területfejlesztés
terén, a kormány a köztársasági megbízottak és a dekoncentrált szervek
szerepének növelésével kísérletet tett az önkormányzati autonómia szukítésére.
Az 1994-ben kormányra került szocialista-szabaddemokrata koalíció gyökeresen
szakított e politikai törekvésekkel.
Felszámolta a köztársasági megbízotti rendszert. Új,
a partnerség és a decentralizáció elvére épülő területfejlesztési intézményrendszert
hozott létre.
A mostani - magát polgárinak nevező - kormány létrejöttét követően azonnal
öszszeütközésbe került mind a helyi önkormányzatokkal, mind más autonóm
intézményekkel.
Az 1998-as őszi önkormányzati választások előtt a miniszterelnök kijelentette,
hogy az önkormányzatok alapvető feladatát a kormány programjának végrehajtása
képezi. A jobbközép erők budapesti választási kudarca óta folyamatos feszültségek
jellemzik a kormány és a fővárosi közgyulés kapcsolatát. A címzett és
a céltámogatások elosztásakor a központ az ellenzéki önkormányzatok "kiszárítására"
törekszik.
Az infláció tudatos alátervezésével jelentős forrásokat vonnak ki az önkormányzati
szférából, miközben a kormány azt kommunikálja, hogy félévtized óta először
növekszik az önkormányzati bevételek reálértéke. Emellett a központi hatalom
folyamatosan kísérletet tesz arra, hogy szembeállítsa a "gazdag"
és a "szegény" önkormányzatokat.
Az Orbán kormány az ígérgetés és fenyegetés kettős taktikájának alkalmazásával
fokozza a kistelepülések polgármestereire irányuló politikai nyomást.
Miközben egyes kormánypárti képviselők rendszeresen ellenőrizni és befolyásolni
kívánják a köztisztviselők munkáját. Hasonló célt szolgál a kistérségi
menedzserek hálózatának kiépítése is.
Ilyen körülmények között az MSZP alapvető célja az önkormányzatiság védelme, s egyben a rendszer átfogó, megalapozott koncepción nyugvó fejlesztése.
Ennek legfontosabb területeit a regionális önkormányzatok létrehozása, az önkormányzatok finanszírozási reformja és az Európai Uniós felkészülés alkotják.
- Az MSZP 10-15 éves hosszú távú programjában központi helyet foglal
el a regionális önkormányzatok létrehozása. A szocialisták e téren mindenek
előtt arra törekednek, hogy a kormányzati szervek helyett maguk a régiók
döntsenek a térség- és területfejlesztés kérdéseiről, a decentralizáció
és partnerség elve alapján.
- A GDP várható 4,5-5 százalékos növekedése mellett lehetőség nyílik
az önkormányzati szféra gazdasági mozgásterének bővülésére. Az MSZP
átfogó adóreformot kíván megvalósítani. Ennek során növekedhet a helyi
és csökkenhet a központi adók szerepe.
Az önkormányzatiság alkotmányos garanciái
A helyi önkormányzatok elkülönült hatalmi ágként muködnek a hatalommegosztás
rendszerében.
A szocialisták szerint az önkormányzatok mind szervezeti, mind irányítási szempontból függetlenek a végrehajtó hatalomtól.
- Az alaptörvény az önkormányzáshoz való jogot összetett garanciarendszerrel
veszi körül. Az önkormányzati autonómiát övező garanciák azonban a gyakorlatban
nem érvényesülnek. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdése alapján ugyanis
a helyi önkormányzatok nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, s keresetet
sem nyújthatnak be a bíróságokhoz. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény
nem említi speciális indítványozóként a helyi önkormányzatokat, s olyan
külön törvény sem született, mely számukra ilyen jogot biztosítana.
- A szocialisták alapvető jelentőségu feladatnak tekintik az alkotmányos garanciák körének kiszélesítését.
Olyan alkotmánymódosítás javasolnak, mely az önkormányzatok
számára az alapjogok sérelme címén közvetlen alkotmánybírósági védelmet
biztosít. Az Alkotmánybíróság, legalábbis az önkormányzati autonómia védelme
terén, alapjogi bíráskodási fórummá válik, mely a kontrollt az alapjogok
védelme oldaláról érvényesíti.
A szocialisták szükségesnek tartják, hogy az önkormányzati alapjogokat
a jövőben kizárólag kétharmados szavazataránnyal elfogadott törvénnyel
korlátozhassák. Ennek érdekében összhangot kívánnak teremteni az Alkotmány
és az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései között, átalakítva
ez utóbbi szabályozását, amely a politikai autonómia kivételével az alapjogoknak
a törvény keretei közötti gyakorlását írja elő. Ez a megoldás ugyanis
lehetőséget biztosított arra, hogy a törvényhozás "feles" törvényekkel
rendszeresen beavatkozzon az önkormányzati autonómiába.
- Jelentős módosítást igényel a helyi képviselőtestületek feloszlatására
vonatkozó szabályozás is. Jelenleg az Alkotmány és az önkormányzatokról
szóló törvény értelmében e hatáskörrel az Országgyulés rendelkezik.
Az Országgyulés azonban, miként ezt a hódmezővásárhelyi eset is bizonyítja, nem vizsgálja az önkormányzat muködésének alkotmányellenességét, hanem döntését a kormányzati többség érdekének megfelelően alakítja ki. Ezért a szocialisták azt javasolják, hogy a feloszlatás joga ne a törvényhozást, hanem az Alkotmánybíróságot illesse meg.
Feladatok és hatáskörök
Az önkormányzati feladatok és hatáskörök felülvizsgálatának és újratelepítésének
célja:
az állam központi túlhatalmának korlátozása, a regionális fejlesztéspolitika
jogi feltételeinek megteremtése, valamint az egész ál-
lami intézményrend-szer hatékonyságának növelése.
Ennek megfelelően a feladat- és hatáskör rendezés a decentralizáció elvét
érvényesíti. Elsődlegesen nem az önkormányzati rendszeren belüli funkciók
átrendezésére, hanem a központi kormányzati feladatok egy részének regionális
szintu telepítésére irányul.
Mindezekből világosan kitunik, hogy a regionális önkormányzatok feladatai
nem a települések feladat és hatáskörének csökkentéséből erednek, hanem
alapvetően egyes minisztériumok és más központi államigazgatási szervek
hatáskörének átvételéből.
Emellett a megyei területfejlesztési tanácsok valamennyi funkciója, valamint
a regionális fejlesztési tanácsok egyes hatáskörei is a választott regionális
önkormányzatokhoz kerülnek. A regionális önkormányzatok ily módon egyesítik
az eddig szétválasztott önkormányzati és területfejlesztési feladatokat.
A központi államigazgatási szervek helyett a régiók döntenek az eddig
központi költségvetési fejezeti szinten kezelt fejlesztési programok jelentős
részéről.
A gazdaságfejlesztés és befektetés ösztönzés terén - megosztott
bevételük, vagy normatív hozzájárulásuk terhére - adókedvezményeket és
támogatásokat nyújtanak a területükön muködő kis és középvállalkozásoknak,
kezelik a foglalkoztatáspolitikai és agrártámogatási pénzeszközöket. Emellett
feladatkörükbe kerül a hulladékfejlesztés és kezelés fejlesztése, elősegítve
az integráltabb környezetkímélő, környezetgazdasági szempontból megfelelő
megoldásokat, a vízbázisok védelme, a szennyvíztisztítás fejlesztése,
valamint az autópályák és főközlekedési utak kivételével az állami közutak
fenntartása és fejlesztése.
A regionalizmus az egészségügy, az ezzel összefüggő stratégiai tervezés
és koordináció terén is érvényesül. A jelenlegi megyei kórházak fenntartását
a választott regionális önkormányzatok veszik át, ami lehetővé teszi a
magasabb szintu szakellátás biztosítását és a gépek, berendezések hatékonyabb
muködtetését. A felállítandó regionális egészségügyi tanácsok az egészségügyi
kockázatok csökkentése érdekében egészségfejlesztési alapokat állítanak
fel és muködtetnek.
A feladat-és hatáskörök felülvizsgálatát követően a megyékben a jelenlegi
önkormányzatok helyett intézményfenntartó társulások muködnek.
A társulásokba minden kistérségi önkormányzat egy-egy
képviselőt delegál, biztosítva, hogy tevékenységükben a települési önkormányzatok
és integrációs szerveződéseik érdekei érvényesüljenek. E megoldás továbbra
is biztosítja, hogy a középszintu intézmények viszonylag könnyen elérhetőek
legyenek, s ugyanakkor magas szakmai színvonalon muködjenek.
A választott regionális önkormányzatok létrejötte következtében a kistérségi
társulások az eddigieknél is nagyobb szerephez jutnak. Meghatározó funkciót
töltenek be a települési ön kormányzatok közötti kapcsolatok szervezésében,
ellátják térségük területfejlesztési- és rendezési feladatait, s szorosan
együttmuködnek a megyékkel, illetve a régiókkal.
Regionális önkormányzat
Az MSZP önkormányzati programjában központi helyet foglal el a regionális
önkormányzatok létrehozása. A szocialisták a regionális önkormányzatok
létrehozásával egyértelmuen a központi kormányzati hatalom decentralizálását
kívánják elérni.
Arra törekednek, hogy a minisztériumok helyett maguk a régiók döntsenek
a térség és területfejlesztés, az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem
kérdéseinek jelentős részéről a decentralizáció és a partnerség elve alapján.
Az újonnan létrejövő, közvetlenül választott regionális önkormányzatok
tehát kormányzati és minisztériumi feladatokat vennének át. A régiók átfogó
kormányzati szerepüknek megfelelően nemcsak a közvetlen területfejlesztési
célú, hanem a foglalkoztatáspolitikai és agrártámogatási pénzeszközöket
is kezelnék egy olyan program alapján, amely a Kormány Nemzeti Fejlesztési
Tervére épül.
A szocialisták a regionális decentralizációt a következő parlamenti ciklus
alatt kívánják megvalósítani. Terveik szerint a 2002-ben megválasztott
országgyulés 2004-ig dönt a regionális önkormányzatok létrehozásához szükséges
Alkotmány módosításról, illetve új törvények megalkotásáról. A regionális
önkormányzatok a 2006-os önkormányzati választások során alakulnak meg,
képviselőik pártlistákon nyerik el megbízatásukat.
A regionalizmus létrehozásával a magyar társadalom térszerkezetében alapvető
jelentőségu változás kezdődik.
Megszunik az elmúlt évszázadot jellemző túlzottan Budapest centrikusság, s a főváros mellett a regionális központok is meghatározó jelentőségu centrumokká válnak. Feloldódik a főváros és a vidék közötti hagyományos, s nemegyszer mesterségesen gerjesztett ellentét, miközben az EU-s csatlakozással Budapest is új fejlődési lehetőségekhez jut.
Finanszírozás
A szocialisták megvalósítják az anyagilag független önkormányzati rendszert,
mert
nincs autonóm önkormányzat, ha anyagilag a központi hatalomtól függ. A
sokszor és nem alaptalanul sokat bírált önkormányzati finanszírozási modell
érdemi átalakítása a 2002-2006-os időszak egyik fontos feladata lesz.
A mai bonyolult, kiszámíthatatlan és sok szempontból igazságtalan
rendszer átalakítása az önkormányzatok muködő képességének megtartása
miatt csak fokozatosan történhet.
A cél az, hogy amikorra a létrejövő regionális önkormányzatok megkezdik
muködésüket - várhatóan 2006-ban - a finanszírozási rendszer átalakítása
is befejeződjön. Ez a nem túl távoli cél, és az, hogy a jelenlegi rendszer
rendkívül sok feszültséggel terhelt, indokolják, hogy már 2003-tól jelentős
átalakítást kell végrehajtani. Ennek során két fő problémát kell kiküszöbölni:
Biztosítani kell a feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat, és
kiszámíthatóvá kell tenni a rendszert.
Az 1999-2001. közötti években a helyi önkormányzatok bevételeinek,
különösen a központi költségvetésből származó forrásainak növekedése elmaradt
a minisztériumok támogatásának növekedésétől. De a források bővülése nem
nyújtott fedezetet még a kapott új feladatok megoldására sem. Míg a központi
szervek támogatásának a növekedése 1998. évhez képest 2001. évre - reálértéken
- 33 százalékos, addig az önkormányzatoké csak 5 százalékos volt.
A Magyar Szocialista Párt szerint az elmúlt években "elszenvedett"
önkormányzati veszteségek pótlására, a törvényes állapot helyreállítása
érdekében mintegy 50 milliárd forint (bázisba beépülő) kompenzációra van
szükség. Ezen túl a felhalmozási (különösen a privatizációs) bevételek
kifutása miatt 2003 évtől további 50 milliárd forint fejlesztési forrás
biztosítását is szükségesnek látják.
A magyar önkormányzati rendszerbe bevitt 100 milliárd forint lehetőséget
teremt a beruházási arányok megtartására, sőt növelésére. Ezen túl lehetőséget
nyújt a magyar egészségügy egy régóta megoldatlan gondjának rendezésére,
megteremtve az egészségügyi gépek, muszerek amortizációja fedezetének
biztosítására.
Ezt a mintegy 100 milliárd forintot nem egyedi osztogatásra alkalmas állami
támogatásként, hanem a településeket alanyi jogon megillető, központilag
előírt feladattal nem terhelt, szabad felhasználású átengedett bevétel
formájában biztosítják.
A 2003-tól bevezetendő változtatásnak a lényege, hogy
az önkormányzatoknak az ún. központi költségvetési kapcsolatokból származó
bevétele döntő mértékben (mintegy 85-90 százalékban) a központilag beszedett
adók önkormányzati szektor egészével történő megosztásából garantáltan
fog rendelkezésre állni. Az szja mellett az áfából (és esetleg a társasági
adóból) is részesednek az önkormányzatok. A központi költségvetésben állami
támogatásként eddig szereplő (adómegosztástól független) normatív állami
hozzájárulások megszunnek.
Az új megoldásnak a legnagyobb előnye, hogy törvényben, akár kétharmados
törvényben garantálható az előbbiekben felsorolt adók megosztási aránya.
Ezzel kiszámíthatóvá válik az önkormányzatok saját bevételein túli forrásaik
nagysága is.
Az szja megosztásban visszaállítják az 50 százalékos részesedést,
míg az áfából mintegy 33 százalék (vagy 38 százalék) illeti meg az önkormányzatokat.
Az szja-n belül jelentősen megnövelik (legalább megduplázzák) a Fidesz
által drasztikusan lecsökkentett szabad rendelkezésu, ún. helyben maradó
részt. Ez a megoldás biztosítja, hogy az önkormányzatok bevétele a központi
költségvetési bevételekkel arányosan változzon (ne fordulhasson elő a
2000-
2001-i helyzet).
A szabad források ilyen mértéku növekedése természetesen növeli a települések
közötti jövedelemkülönbségeket, ezért még nagyobb figyelmet fordítanak
ezek mérséklésére.
Ez azonban nem jelenthet teljes kiegyenlítést, és nem csökkentheti a magasabb
jövedelemmel rendelkezők érdekeltségét a helyi források feltárásában és
realizálásában.
Az szja 50 százalékának, és az áfa bevétel mintegy 33 (vagy 38) százalékának
az önkormányzatok részére történő átadásával visszatérnek az önkormányzati
törvény eredeti szellemiségéhez, amikor is a normatívák fedezete a valóságban
is közvetlenül az adófizetőktől származó, alanyi jogon járó, kiszámítható
bevétel lesz.
Biztosítják az önkormányzatok helyi adókat megillető meglévő autonómiáját,
megszüntetik a gépjármuadó megosztását, az 100 százalékban az adót beszedő
önkormányzatot illeti meg.
Együttmuködés, érdekegyeztetés
A szocialisták az önkormányzati érdekérvényesítés jelentős mértéku erősítésére
törekednek.
Álláspontjuk szerint az önkormányzatokat érintő törvények
tervezetét - beleértve az állami költségvetés önkormányzatokat érintő
rendelkezéseit - a kormány csak ezen érdekképviseletek írásbeli véleményével
együttesen terjesztheti az Országgyulés elé.
A jelenlegi kormány hivatalba lépése óta jelentős lemaradást tapasztalhatunk
a helyi önkormányzatok Európai Uniós felkészülésében. A központi hatalom
nemcsak a parlamentet, hanem az önkormányzatokat is kizárja a csatlakozási
tárgyalásokból, s annak érdekében sem tesz lépéseket, hogy a képviselőtestületek
és a polgármesterek megismerhessék a majdani EU-tagságból fakadó előnyöket
és követelményeket.
A szocialisták alapvető jelentőségu kérdésnek tartják, hogy a helyi önkormányzatokat
is bevonják a most folyó tárgyalásokba, s egyben biztosítsák számukra
a felkészüléshez szükséges pénzügyi és politikai feltételeket.
Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 9. szám * 2001. szeptember
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.