DINAMIKUS GAZDASÁGI
NÖVEKEDÉS

JÓ GAZDA MÓDJÁRA:
KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA

KORSZAKVÁLTÁS AZ ÁLLAMI
VAGYONKEZELÉSBEN
ÉS PRIVATIZÁCIÓBAN

A JÖVÔBE UTAK
ÉS HIDAK VEZETNEK

2000-ben elkezdődött a gyorsforgalmi úthálózat - a szükséges közúti korszerősítésekkel kapcsolatos terveket is megfogalmazó - programjának végrehajtása. A célokat és feladatokat pontosan meghatározó, 2010-ig előretekintő program keretében 2006-ig gyorsított ütemben, folyó áron számolva több mint 600 milliárd forint értékben 600 km új autópálya és gyorsforgalmi út megépítését irányozza elő.
A terület- és a gazdaságfejlesztés elősegítésére tovább folytatódik a gyorsforgalmiúthálózat-építési program, mely lehetőséget ad a jelenlegi túlzsúfolt főútvonal-hálózat forgalmának csökkentésére is.
A tízéves gyorsforgalmi program felgyorsítása következtében 2006-ig megépül az M3, M7 az országhatárig, az M5 Szegedig, az M43 a Tiszán át, az M3 és M5 összeköttetéseként az MO keleti szakasza, bővül az MO déli része. Elkészül a szekszárdi Duna-híd, egy északi budapesti híd, valamint elindul a dunaújvárosi híd és az M6 építése Dunaújváros irányában.
Kiemelt feladatként folytatódik a 4-es út négysávosítása és elkerülő útjainak építése, a 6-os és a 8-as út korszerusítése. Felgyorsul a zsáktelepülések második bekötését megvalósító program.
2010-ig kiépül az M6 az országhatárig, megkezdődik az M8, és folytatódik az M9 építése. Több ezer km hosszan új, teherbíróbb burkolat épül a főútvonalakra. 2006-ig kiépül az országos kerékpárút-alaphálózat.

A JÖVÔ VASÚTJA

Az Európai Unió nem a közúti, hanem a vasúti beruházásokat támogatja. A jó előkészítésnek köszönhetően infrastruktúra-fejlesztésre Magyarország először kaphat jelentős uniós összegeket, a brüsszeli döntésnek megfelelően három fő vasútvonal fejlesztésére. Befejeződik az új nemzetközi összeköttetést biztosító magyar-szlovén vasútvonal építése. A MÁV jól bevált Intercity-szolgáltatását tovább bővíti.
Fontos a távolsági áruszállítás vasútra terelése is. Ennek érdekében 2006-ig 11 logisztikai központ kezdi meg muködését, melyek teljes mértékben 2010-ig épülnek ki. A vonal-korszerusítések és jármubeszerzések megteremtik az alapját egy gyorsabb személyszállítási rendszernek. Az IC-vonatközlekedés minden megyeszékhelyet összeköt a fővárossal. Megjelennek az új, InterCity Rapid elnevezésu, az eddiginél gyorsabb, több szolgáltatást nyújtó vonatfajták. 2006-ig - EU-s források felhasználásával - megvalósul a Budapest-Cegléd-Szolnok-Lőkösháza vasútvonal korszerusítése, folytatódik a Budapest-Hegyeshalom vonal rekonstrukciója, és a szlovén vasút jobb hálózati kapcsolata érdekében korszerusítjük a menetfeltételeket a Zalalövő-Boba vonalon.
Folytatni kell a költségcsökkentést és környezetbarát vontatási módot jelentő villamosítást, elsőként a Boba-Bajánsenye-országhatár vonalon. Megkezdődik a Győr-Pápa vonal villamosítása is.
Az elővárosi közlekedésben elterjed az ütemes menetrend, az átépített vonalakon gyorsul az agglomerációs forgalom is. A Ferihegy Nemzetközi Repülőtér európai jelentőségének emelése érdekében magántőke segítségével megépül a repülőtérre vezető gyorsvasút.
Az utasok komoly igényt mutatnak az iránt is, hogy a MÁV mind nagyobb szerepet vállaljon a budapesti elővárosi közlekedésben. A Közlekedés és Vízügyi Minisztériumon belül létrejött a Központi Fejlesztési Iroda, mely a főváros és a központi régió infrastruktúra-fejlesztési programját készíti elő. A következő években a Fidesz szakértőinek javaslatain alapuló tervek értelmében 250 milliárd forintos beruházás indul ezen a területen. Ennek értelmében 2006-ig be kell vezetni az EU-elveknek megfelelő személyszállítás támogatási rendszerét. Ezzel is ösztönözzük a tömegközlekedés színvonalának javítását, a budapesti, Budapest környéki és más nagyobb városok vonzáskörnyezetéhez kötődő közlekedési és tarifaszövetségek megalakulását.
A központi régió, Budapest és környéke közlekedésfejlesztése érdekében mintegy 250 milliárd forint értéku beruházás megvalósítása szükséges.

A JÖVÔ VÍZIÚTJAI

A Duna és a Tisza nemcsak országunk legszebb természeti értékei közé tartozik, hanem fontos gazdasági lehetőségek forrása is a közlekedésben. A hajózás fejlesztése, folyóink hajózhatóságának biztosítása fontos nemzeti érdek. A kormány a hajózásban érdekelt társaságok ösztönzése révén sokat tehet a magyar hajózási kultúra nemzetközi versenyképességének fenntartásáért. Az országos közforgalmú kikötők muködtetését kikötő-muködtető társaságok révén kell biztosítani, melyek alapinfrastruktúra-fejlesztéseihez az államnak jelentős támogatást kell nyújtania. Fontos, hogy a társaságok saját bevételekből is áldozzanak a fejlesztésekre, és maguk is törekedjenek a dunai hajózás versenyképessé tételére.
A lehetőségek kiaknázása érdekében fontos, hogy a Tisza vízi útjának fejlesztése 2006-ig a nemzetközi vízi útnak megfelelő követelményekkel valósuljon meg. A balatoni hajózás fejlesztését a szolgáltatási minőség irányába kell elmozdítani, a turisztikai vonzerőt is jelentő kikötők felújításához és építéséhez pedig az önkormányzatok állami részvételt is igénylő fokozott érdekeltségét szükséges megteremteni.
A közlekedési fejlesztéseknek a turizmus feltételeinek javítása szempontjából is kiemelt jelentőségük van. A már említett fejlesztéseken kívül idesorolható az országos kerékpárút- és víziút-hálózat és kapcsolódó szolgáltatásaik kiépítése, illetve az európai színvonalú turisztikai eligazító táblarendszer telepítése.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében szükséges a körforgalmi csomópontok építésének változatlan ütemu fenntartása.

NEMZETI LÉGÜGYI
STRATÉGIA

A polgári repülés légikikötői mindinkább egy-egy ország legforgalmasabb kapuivá és a fogadó országok jelképeivé válnak. Az új légügyi stratégia először teremt lehetőséget arra, hogy a vidéki repülőterek is fejlődésnek induljanak, ennek elősegítésére Debrecen és a Sármellék repülőterét a kormány az önkormányzatoknak átadta. Az elfogadott légügyi stratégia keretében 2006-ig kiépülnek a Ferihegyi repülőtér újabb egysé-gei. A vidéki repülőterek közül a debreceni és a sármelléki nemzetközi regionális repülőtérként, a többi repülőtér a regionális területfejlesztési programok részeként fejlődik, biztosítva a kisgépes forgalom fellendülését és a sportrepülés további muködését.

TERÜLETFEJLESZTÉS-
TERÜLETPOLITIKA
EMELKEDÔ TÉRSÉGEK

Az eddigi erőfeszítésekkel összhangban továbbra is kiemelt cél az elmúlt évtized felemás fejlődése következtében hátrányosabb helyzetbe került térségek infrastrukturális fejlesztéseinek támogatása. A területfejlesztésről szóló törvény 1999. évi módosítása a regionális fejlesztési tanácsok feladatainak meghatározásával megteremtette a feltételeket a kistérségi, megyei, regionális, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók, programok átláthatóbb és egyértelmubb összehangolására. Ez elősegíti és felgyorsítja a hosszú távú koncepciókon alapuló regionális stratégiai és operatív programok kialakítását, az EU Strukturális Alapjainak igénybevételéhez szükséges Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását. Megkezdődött a vidékfejlesztési információs rendszer kiépítése, amelyet a meglévő informatikai rendszerek összekapcsolásával kell tovább-, illetve kifejleszteni a Területi Információs Rendszer és az agrárinformációs rendszer közötti együttmuködéssel.
Fokozni kell a vidéki népesség innovatív képességét, és a vidékfejlesztéssel feltárni a helyi szellemi, természeti tartalékokat. A gazdasági kérdések mellett fokozott figyelmet kell fordítani a humán kérdésekre, a helyi közösségek újjászerveződésének támogatására, a helyi hagyományok, kulturális értékek megőrzésére és gyarapítására mint a népességmegtartás alapvető tényezőire.
2001 végére készül el, és kerül a kormány, illetve az Országgyulés elé a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve. A terv az agglomeráció térszerkezetét és a területhasználat szabályait rögzíti.
A még mindig magas munkanélküliséggel küzdő északkeleti országrészben, az egykori nehézipari körzetekben - az elmúlt évek gyakorlatával összhangban és az ország több térségében bevált tapasztalatok felhasználásával - a hazai, illetve a nemzetközi piacra termelő, munkahelyteremtő vállalkozások megtelepedését ösztönözzük.
Az M3-as autópálya tervezett továbbépítése - Nyíregyházáig, majd a határig - a térségben termelt termékek előtt megnyitja a keleti piacok kapuit, mind a nemzetközi áruszállítás és az ország kereskedelme számára újabb fontos folyosót nyújt. Az új hidak és a megépülő elkerülő utak révén mind több térség kapcsolódhat be az ország gazdasági vérkeringésébe, mind több településen javulnak az életminőség feltételei.
A Tisza menti településeken élők védelme érdekében folytatódik a polgári kormány által elindított gyors ütemu, soha nem látott léptéku töltésépítési program és az Integrált Folyógazdálkodási Program végrehajtása. Bátorítjuk, ösztönözzük, támogatjuk a térségek és kistérségek jövőorientált, feladatközpontú társulásait.
Az évtizedes lemaradásokat pótolva folytatjuk a sikeresen beindított belvízvédelmi programok megvalósulását.
A célzott támogatások gondosan tervezett elosztása szintén a területi egyenlőtlenségek csökkentését szolgálja.

ÚTBAN AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOM FELÉ

A polgári kormány fontos feladatának tartja, hogy az Európai Unióban tapasztalható trendnek megfelelően a magyarországi internetszolgáltatók is csökkentsék áraikat. Ezáltal a jövőben olyanok is hozzáférhetnek a világhálóhoz, akiket most még távol tartanak a magas költségek. Növeljük az informatikusképzés keretszámait, emellett 2006-ra már a felsőoktatási tanulmányok első éveiben biztosítjuk az alapvető informatikai tudás megszerzésének lehetőségét, és a továbbhaladás feltételeként szabjuk meg az ECDL-hez hasonló informatikai kompetencia-vizsga meglétét.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a kormányzat tisztában van azzal a felelősséggel, amit az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférés és használat jelentős bővülésének elősegítése és ösztönzése jelent, különös tekintettel a vidéki hozzáférési lehetőségek radikális növelésére, valamint a bérelt vonalak és az internetcsatlakozás árának jelentős csökkentésére. A jövőben is folytatjuk az Írisz-Sulinet- és az NIIF-program infrastrukturális fejlesztését. A Nemzeti Tartalomszolgáltató Központ szolgáltatásait folyamatosan bővítjük, és mind szélesebb körben tesszük hozzáférhetővé.
Biztosítjuk, hogy az információs társadalom nyújtotta előnyökből és szolgáltatásokból a magyar társadalom különböző csoportjai - köztük a határon túli magyarsághoz tartozók - egyaránt részesedhessenek. Ennek érdekében tovább növeljük a hozzáférés lehetőségét az iskolákban és közintézményekben. Informatikai támogatást biztosítunk a kis- és közepes vállalkozásoknak. Bővítjük azon továbbképzések körét, amelyek a pedagógusok informatikai felkészültségének gyarapítását szolgálják. Középtávon pedig a felsőoktatási képzési követelmények mindegyikébe - így a pedagógusokat érintő alapképzések programjába is - kötelező jelleggel beépül egy, az informatikai ismereteket megalapozó, az adott szakma jellegéhez illeszkedő tantervi modul. További lépéseket teszünk az "elektronikus kormányzat" megteremtése felé. kiemelten támogatjuk a valamilyen tekintetben hátrányos helyzetu társadalmi csoportok (mozgássérültek, vakok, romák, határon túli magyar közösségek) informatikai ellátottságát.
Támogatjuk a távmunkát vállalók képzését, átképzését. Kiemelten támogatjuk a munkavégzésben ideiglenesen (pl. gyeden lévő kismamák) vagy tartósan korlátozottak (pl. csökkent munkaképességuek, mozgáskorlátozottak) távmunkahelyeinek kialakítását.

AZ ORSZÁG KÉPE

A Magyar Gallup Intézet által 2001 februárjában az Országimázs Központ megbízásából végzett nemzetközi közvélemény-kutatás szerint Magyarország európai uniós belépésének esélyeit és hozamát Németországban, Ausztriában, Franciaországban kedvezőbben ítélik meg, mint azt általában feltételezni szokás. Ha most tartanának népszavazást Magyarország EU-csatlakozásáról, akkor a németek 82 százaléka, az osztrákok és franciák kétharmada Magyarország felvétele mellett voksolna. (A magyar lakosság 70 százaléka döntene a csatlakozás mellett.) A csatlakozás szempontjából legnagyobb befolyással rendelkező öt EU-ország lakossága szinte egybehangzóan úgy véli: Magyarország EU-tagsága történelmileg és földrajzilag is természetes, indokolt, a bővítéssel Magyarország fontosabbá válhat Európában.
A magyar gazdaság jó nemzetközi megítélését tükrözi az is, hogy a nagy hitelminősítők 2000 decemberében "BBB plusz"-ról "A mínusz"-ra javították a hosszú lejáratú magyar devizakötelezettségek osztályzatát. Az új, magasabb osztályba kerülés az országkockázat csökkenésének elismerését jelenti, ami az alacsonyabb hitelkamatokon keresztül hozzájárul az államháztartás helyzetének javulásához, az államadósság csökkenéséhez. Az államháztartási szektor nettó külföldi hitelezővé vált, és 2002 után általános nettó hitelezői pozíció is várható.

JAVULÓ KÖZBIZTONSÁG

Európai uniós csatlakozásunk, Europol-tagságunk jelentős változásokat fog hozni a szervezett bunözés és az illegális migráció elleni fellépésben. Jogalkalmazó szerveink új, egységes európai munkamódszerekkel fognak dolgozni. A nemzetközi együttmuködési formák lehetőséget biztosítanak a nemzetközi bunügyi nyilvántartásokhoz, információs bázisokhoz való kapcsolódásra. A csatlakozással lehetőség nyílik a tagállamok területén operatív tevékenység folytatására, továbbá gyorsabbá és egyszerubbé válik a bunügyi jogsegély teljesítése.
A rendőrség és a határőrség feladatrendszerének átfogó felülvizsgálatát követően ki kell dolgozni a két szervezet közötti hatékonyabb munkamegosztás lehetőségét, megteremtjük összevonásuk feltételeit. Az arányos rendőri jelenlét elérése céljából átdolgozzuk a létszámelosztás eddigi gyakorlatát. Különös figyelmet fordítunk a család elleni, illetőleg a családon belüli buncselekményekre és az áldozatok védelmére.
Kiépítünk egy, a készenléti járőrszolgálatok irányítására, vezetésére alkalmas digitális rádiórendszert.
A hatékonyság és eredményesség javításához, az állampolgári bizalom erősítéséhez ki kell alakítani a rendvédelmi szervek minőségügyi rendszerét. Kidolgozzuk a Széchenyi-tervben szereplő, a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedéssel összefüggő közlekedésrendészeti koncepciót.

ÖSZEHANGOLT
KATASZTRÓFAVÉDELEM

A polgári védelem területén tovább építjük a NATO-val, az Európai Unióval és a Közép-európai Kezdeményezéssel (KEK) való együttmuködést, valamint a kétoldalú és regionális partnerkapcsolatokat.
Továbbfejlesztjük a katasztrófavédelem szervezeti rendszerét. Újragondoljuk az állami és az önkormányzati felelősség-megosztás rendszerét. Folytatjuk a tuzoltóságok és polgári védelmi szervezetek feladatrendszerének reformját, anyagi-technikai ellátottságuk javítását.
A Közlekedési és Vízügyi Minisztériumon belül egységes vízgazdálkodási irányítást hozunk létre. A feladatok egyik fő irányát az árvízvédelmi beruházások jelölik ki, 2006-ig 55 milliárd forint beruházásra lesz szükség, amely további 450 km fejlesztését eredményezheti. 2010 végéig további 60 milliárd forint beruházással újabb 5-600 km fejlesztése valósítható meg.
Az 1999-ben felgyorsított program folytatásaként a szükséges fejlesztések az alábbiak szerint alakulnak: Duna-medence 587 km - 39,7 milliárd forint; Tisza-medence 1304 km - 131 milliárd forint.
Az elmúlt években Magyarországot ért, ismétlődő árvízi és környezeti katasztrófák nyilvánvalóvá tették, hogy térségünkben az eddig létrejött kétoldalú megállapodások és többoldalú szerződések nem elegendőek ahhoz, hogy a Kárpát-medencében érvényesüljön a környezetért és a katasztrófák megelőzéséért viselt nemzeti felelősség elve, illetve az eddiginél jóval intenzívebb nemzetközi együttmuködés. Ezért mielőbb átfogó nemzetközi kezdeményezést dolgozunk ki a regionális környezetvédelmi, katasztrófamegelőzési és -elhárítási együttmuködés fejlesztésére. Az Ukrajnával kialakulóban lévő árvízvédelmi együttmuködést kiterjesztjük más szomszédos országokra és a környezetvédelem más területeire is.
A folyószabályozás új koncepciója szerint a hagyományos muszaki gondolkodás fokozatosan beilleszkedik a folyókkal történő gazdálkodás rendszerébe. Az árvízvédelmi töltések építése mellett a hullámtér-szélesítés és hullámtér-gazdálkodás, valamint tározók építése valósul meg. Nemzetközi együttmuködés keretében a Tisza vízgyujtőjén a legfontosabb tározók 2006-ig, a továbbiak pedig 2010-ig valósulnak meg a Tisza árvízszintjének mérséklésére.
Síkvidéki vízrendezési muvek (belvízelvezetés, mezőgazdasági hasznosítás céljára): A 83 belvíz öblözet kisebb mértéku fejlesztése mellett elsődleges a rekonstrukció, ami különösen a 348, összesen 815,5 m3/s kapacitású szivattyútelep és a több mint 8000 km hosszúságú belvízcsatorna esetében sürgős feladat. 2002-2006 között 5,9 milliárd forint beruházással a legsürgősebb rekonstrukciók elvégezhetőek.
Vízszétosztó rendszerek: többcélú vízgazdálkodási fejlesztést fog megvalósítani a Jászsági-főcsatorna, amely az egyik legjelentősebb vízgazdálkodási fejlesztési javaslat. A program megoldást javasol nemcsak a térség vízpótlására, hanem a jászsági vízrendszer fejlesztésének irányára, a vízzel való gazdálkodás lehetőségének állami főmuvi megteremtésére, a vizek többletének elvezetésére és hiányának enyhítésére. A főmu építési munkálatai 2003-ban kezdődhetnek meg, és várhatóan 4 év alatt, 2007-2008-ra fejeződnek be.
A dombvidéki vízrendezés elkövetkező feladatai között két kiemelkedő programot kell említeni: a természeteshez közelítő patakszabályozást, illetve revitalizációt, valamint az ún. tározós program megvalósítását.

ETIKUS KÖZIGAZGATÁS

Az új törvény alapján a korrupció megelőzését szolgálja a vezetőkre és a "veszélyeztetett" hatósági, közbeszerzési és vagyonkezelői munkakörben alkalmazott köztisztviselőkre érvényes - a köztisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozókra is kiterjedő - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, amelynek megtagadása a jogviszony elvesztésével jár. A nyilatkozattétel gyakoriságát a törvénymódosítási javaslat differenciáltan, a beosztástól függően 1 és 5 év között határozza meg. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a köztisztviselők mellett a rendvédelmi szolgálati viszonyban álló személyi állományra is kiterjed.
A köztisztviselőknek a jövőben alá kell vetniük magukat a rájuk vonatkozó etikai kódex szabályainak.
A kódex belügyminiszteri ajánlásként történő közzététele arra is módot ad, hogy a különböző közigazgatási szervek a sajátosságaikhoz igazodó etikai részletszabályokat alkothassanak. A Köztisztviselői Etikai Kódex szabályai nem részei a törvénynek, nem jogi jelleguek, s tekintélyüket a közmegegyezés biztosítja.

ESÉLYKIEGYENLITÉS
AZ ÖNKORMÁNYZATOK
KÖZÖTT

Az eltelt 12 év tapasztalatai alapján módosítjuk az önkormányzati törvényt. Csökkenteni fogjuk az általánosan előírt, kötelezően ellátandó feladatokat. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az önkormányzatok megfelelő módon legyenek felkészülve az európai uniós csatlakozásra. Megalkotjuk az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat.
Felülvizsgáljuk az állami támogatások rendszerét, és ennek keretében megoldjuk az elmúlt időszakban jelentkezett új feladatok finanszírozását is. Normatív támogatással tervezzük segíteni a kisközösségeken belüli önszerveződéseket, így különösen a tuzoltó- és a polgári védelmi szervezeteket és a polgárőrséget. Fenn kell tartani azokat a rendkívüli költségvetési lehetőségeket, melyek révén meg lehet akadályozni az egyébként jól gazdálkodó önkormányzatok önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülését.
Továbbfejlesztjük a címzett és céltámogatások rendszerét. A megkezdett, de finanszírozási okból félbemaradt beruházásokat be kell fejezni. A továbbiakban elsősorban olyan projektek támogatását fogjuk szorgalmazni, melyek eredményeként csökkenthetőek az önkormányzati muködés költségei.
Jelentős előrelépés történt a városiasodásban, számos település nyert városi rangot. Ezt a folyamatot a továbbiakban is erősíteni fogjuk. Áttekintjük a hátrányos helyzetu települések körét, segítjük őket, hogy a ciklus végére tudjanak felzárkózni a települési átlaghoz.
Ösztönözni kívánjuk az önkormányzatokat a közterületek gondozására, a belvízi védmuvek folyamatos készenlétben tartására. A kistérségek megerősítését és támogatását folytatjuk, a régiók kialakítási és fejlődési folyamatát felgyorsítjuk. Támogatjuk a kistelepülések muködőképességének fenntartását.
Szorgalmazzuk a megyei önkormányzatok helyzetének vizsgálatát, és újrafogalmazzuk feladatrendszerüket, valamint a közigazgatásban betöltött szerepüket.

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 12. szám * 2001. december

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.