Szelektív hulladékgyujtés és regionális
hulladékgazdálkodás Hajdú-Bihar megyében

Az ISPA (Strukturális Politikai Előcsatlakozási Eszköz) program hivatalosan 2000. április 1-jén indult. Egyike az Európai Unió három pénzügyi előcsatlakozási eszközének, amelyek a 10 tagjelölt ország csatlakozásra való felkészülését segítik. Célja, hogy hozzájáruljon a közösségi joganyag átvételéhez, a Csatlakozási Partnerségben meghatározott célkituzések, valamint az ezekkel összhangban lévő környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projektek megvalósításához.
A Bizottsághoz benyújtandó pályázati anyagoknak igen sokrétu speciális elvárásoknak kell megfelelniük. Ezek gondos betartása a támogatás elnyerésének kulcsfontosságú feltétele. Az ISPA, mint kohéziós alap előfinanszírozási lehetőségét ezért jó, ha ismerjük. Ezért most a pályázatkészítés fontos elemiről szólunk.
Amire nagyon ügyelni kell a pályázat elkészítésénél:
- a megvalósítandó program részletes leírása, ütemezése, költség-haszon elemzése, és az abból származó fontosabb összefüggések,
- a környezeti hatások összegzése, a közösségi jogszabályokban foglalt célkituzéseknek megfelelően,
- a környezeti hatásvizsgálat,
- az információ arra vonatkozóan, hogy a tervezett környezetvédelmi projekt, milyen prioritást élvez a közösségi vívmányok átvételére szolgáló nemzeti programban,
- a finanszírozási terv a források részletes lebontásának és azok garanciáinak bemutatásával,
- a projekt ismertetésekor fontos figyelmet kell szentelni annak a kérdésnek, hogy a projekt megvalósításával milyen középtávú, gazdasági és szociális haszon várható.
Egy hulladékgazdálkodási projekt megvalósulása, végrehajtása során kiemelt figyelmet érdemelnek az EU országokban elfogadott környezetvédelmi fejlesztések, a beruházásokat szolgáló szabványok, muszaki előírások és jogszabályi hátterek. Ezért - a teljesség igénye nélkül - a következőkben próbáljuk érzékeltetni mindazokat a EU-s direktívákat, amelyek a projekt megfelelőségénél alapvető követelménynek minősülnek.
Megállapítható, hogy a projekt összhangban van az EU környezetvédelmi alapelveivel, ha a szigetelt és monitorozott hulladéklerakó létrehozásával megelőzi a szennyezett anyagok elterjedését. Ez megfelel a "megelőzés" elvének. A tervek szerint a projekt önfenntartó lesz. A hulladékgazdálkodás költségét a hulladék kibocsátója fizeti majd meg, ezért a projekt összhangban van "szennyező fizet" elvével is.

PÉLDÁS SZERZŐDÉS

A továbbiakban egy nem kevésbé jelentős dokumentumot szeretnénk bemutatni. Egy konzorciumi szerződést, amely a projekt megvalósításában érintett 72 települési önkormányzat között jött létre. A szerződés elkészítésekor az összes alternatíva gondos és részletes elemzésére nem kerülhetett sor.
Ezért az - egyébként jogosan elvárható - indoklások és jogi szakmai részletezések nélkül a következő, általunk javasolt, s talán továbbgondolásra érdemes lehetőségét ajánljuk a figyelmükbe a szerződés kivonatos ismertetésével.
A konzorciumi szerződés tartalma két alapvető feltétel kielégítését biztosítja: a 72 települési önkormányzatot érintő jogok és kötelezettségek rögzítése; a szerződést aláíró felek által létrehozott közgyulés - Ügyvivő Tanács hatásköri feladatok megosztásának szabályozása.
E témakörben az újdonság erejével ható szerződés a támogatás iránti kérelem lényeges elemévé vált, és a feleket érintő feltételrendszer definiálása a projekt komplex végrehajtásában rejlő hibákat nagymértékben csökkentette.

ELŐZMÉNYEK

Debrecen, Hajdú-Bihar megye székhelye és az Észak-alföldi Régióban központi szerepet kivívni szándékozó nagyváros. A régióépítés lehetőségét látták abban, hogy olyan fejlesztési elképzelések megvalósításához szólítsák meg a megye településeit, amelynek hatása Debrecen határain jelentősen túlmutat. Ezen fejlesztési elképzelések megvalósításának eszköze lehetett az egyik előcsatlakozási program, az ISPA. Debrecen vezetése végiggondolta, hogy a számos fejlesztési igény és elképzelés közül, melyek azok a környezetvédelmi fejlesztések, amelyek az ISPA által kituzött céloknak megfelelnek.
Miután ez egy új alap volt, önkormányzatunk, hivatalunk keveset tudott a pályázati lehetőség részleteiről, a teendőkről, egyáltalán - az uniós pályázatokról. Ennek megismerésére nem is volt mód az idő és a szakirodalom hiánya miatt. Tudtuk, hogy az érdekelt minisztériumokat is sürgeti az idő az ISPA 2000 évi programjának összeállítása és Brüsszelbe való juttatása miatt.
Végiggondolva a fejlesztési elképzeléseket, hivatalunk két elő-pályázatot készített.
- A Debreceni Nagyerdő komplex fejlesztése, népjóléti szerepének növelése.
- A hulladékgazdálkodás Hajdú-Bihar megyében.

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
HELYZETE HAJDÚ-BIHAR
MEGYÉBEN

Jelenlegi helyzet:
- A megyében jelenleg muködő hulladéklerakók legtöbbje nem felel meg az előírásoknak, muszaki védelem nélküliek, így veszélyt jelentenek a környezetre.
- A háztartási hulladék veszélyes hulladéknak minősülő összetevői nincsenek szelektíven gyujtve.
- Az egy település - egy szeméttelep rendszerben a hulladék gyujtése nem teljes köru és nem hatékony.
- A szemétgyujtés aránya a megye falvaiban 0-50 százalék között van, a megyei átlag 85 százalék.
- A hulladékgyujtés 3 százalékában van megoldva a szelektív gyujtés.
Összegzés: Megállapítható, hogy a megyében korszeru hulladékgazdálkodásról alig-alig beszélhetünk.

CÉLKITUZÉS

Megítélésünk szerint a Hajdú-Bihar megye hulladékgazdálkodási problémáinak megoldása egy integrált kommunális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásával lehetséges.
Ezen belül:
- Három új, nagy befogadóképességu, és megfelelő technikai védelemmel ellátott regionális hulladéklerakó létesítése, összesen 48,7 hektáron.
- A megyei hulladékgyujtő útvonalainak ésszerusítése.
- Szelektív hulladékgyujtés teljes köru bevezetése - háztartási hulladék, papír, muanyag, fém, üveg, lebomló/szerves, veszélyes hulladék frakciókra.
- A szelektíven gyujtött hulladékok hasznosítása, a hasznosítási lehetőségek szélesítése.
- A háztartási hulladék lebomló/szerves arányának csökkentése azáltal, hogy ez az összetevő komposztálásra kerül.
- A háztartási hulladék veszélyes komponensének szelektív gyujtése.
- A régi, az előírásoknak nem megfelelő és környezeti szempontból veszélyes 60 db 160 hektár alapterületu hulladéklerakók bezárása.

A MEGVALÓSÍTÁS ESÉLYE

Tudtuk, hogy a kituzött cél saját forrásból nem valósítható meg. A jelentős beruházási költségigény miatt - a hazai pályázati rendszer ismeretében - azt is megállapítottuk, hogy ehhez kevés a központi állami pénzalapok segítsége, és a saját forrás. A megye jövedelemtermelő, valamint az önkormányzatok teherbíró képessége miatt jelentős beruházás hitelfelvétele sem járható út.
Egyetlen megoldásnak látszott a jelentős EU támogatás és ehhez a hazai pályázati források megszerzése, erre kínált lehetőséget az ISPA.

A PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS
FOLYAMATA

Az előzményekben jelzett elő-pályázatokat, projekt-terveket két napon belül eljuttattuk a Környezetvédelmi Minisztériumba, ahol szintén lázas munka folyt a kiküldendő listák összeállításával kapcsolatban.
Össze kellett hívnunk a megye 82 településének vezetőit azzal a céllal, hogy döntsünk a pályázat közös beadásáról, és a megvalósítás érdekében hozzunk létre egy konzorciumot. A szerződéssel párhuzamosan elkezdődött a pályázatkészítés, és az adatszolgáltatás a szakértők részére.
A pályázat 1999. decemberében megérkezett Brüsszelbe.
A pályázatkészítés során, és ebben az időben is több, a KÖM által közvetített EU-s (dán, angol, spanyol) szakértő és a gyakorlati megvalósítást ismerő spanyol delegáció, szakember segítette a munkánkat. Ezzel egyidőben egyértelmuvé vált, hogy az ISPA támogatáshoz kapcsolódó társfinanszírozás csak úgy teremthető meg, ha a hazai alapokra pályázatot nyújtunk be. Itt viszont már hátrány volt az, ami az EU-ban előny a projekt nagyság. Miután ez a projekt egy egész megyére kiterjedő rendszer, ezen belül három regionális hulladéklerakó létesül, hulladéklerakónként lehetett benyújtani a pályázatot a céltámogatásra és a KAC pályázatra is. Ez nagyon komoly problémákat vetett fel a projekt szétdarabolásának vonatkozásában. Alapvető gond volt az is, hogy a hazai pályázati rendszerek és az ISPA összhangja nem biztosított.

A PÁLYÁZAT TARTALMA
ÉS TERVEZETT FORRÁS-
FINANSZÍROZÁS

A pályázat formailag három részből áll: támogatási kérelem, környezeti hatáselemzés, megvalósíthatósági tanulmány, költség-elemzés. Az utóbbi két rész támasztja alá a támogatási kérelemben megfogalmazottakat (lásd táblázatunkat).
A nyári szünet előtt megszületett Brüsszelben a szakértői bizottság döntése a két projekt, - a győri 50 és a Hajdú-Bihar megyei pedig 75 százalékos - támogatásáról és "a Pénzügyi Memorandum" 2001. március 14-én a magyarországi fél általi aláírásával hatályosult.
A döntés ismeretében az ISPA hazai koordinációs testülete úgy határozott, hogy a végrehajtásáért felelős szerv az ún. Végrehajtó Ügynökség legyen, amelyet projekt-típusonként a szakminisztériumok hoznak létre. (A KöM-ben az ISPA Végrehajtó Szervezet.)
A publicitás érdekében elkészíttettünk egy projektet bemutató anyagot CD-ROM-on, magyar és angol nyelven, amelyből minden település vezetője kapott egy-egy példányt a lakosság tájékoztatása érdekében. A döntés után a KÖM tájékoztatása alapján újabb nagyon szoros határidőt kaptunk a tenderkiírás elkészítésére, valamint a projekt végrehajtási feladatát is pontosították az alábbi munkarészek tekintetében: az angol nyelvu tenderkiírások benyújtása a Delegációhoz, jóváhagyás után a tenderek meghirdetése, a rekultiválásra vonatkozó tender előkészítése, a tenderezés lebonyolítása, a megvalósítás, a pénzügyi elszámolás, a monitoring.

AZ ÜZEMELTETÉS

A helyi önkormányzatok a lerakók üzemeltetésében tulajdonosként vesznek majd részt, tulajdoni arányuk megegyezik a projekt megvalósításához való hozzájárulásuk, támogatásuk mértékével (lakosság arányosan).
A három regionális hulladéklerakó önállóan fog muködni. A regionális rendszer integrált irányítását egy egyesülés végzi. Ezt az egyesülést a három regionális szervezett fogja megalapítani, és arra szolgál majd, hogy összefogja a stratégiai irányítást, az ellenőrzést regionális szinten.
Mindazonáltal, a rendszer következő elemei kompatibilisek lesznek egymással: a szemétdíj kiszámításának módja, az újrahasznosítható hulladék értékesítése, a hulladékgyujtő edények mérete, a szállítójármuvek típusa, kapacitása, szolgáltató hálózat, a monitoring során használt adatok.

TANULSÁGOK,
ÉS TOVÁBBI TEENDŐK

A nehézségek jelentős része abból eredt, hogy ez volt az első Magyarországon készült ISPA pályázat. Ezek tételesen a következőkben öltöttek testet: az ISPA kézikönyv hiánya (tartalmi, formai előírások, finanszírozás rendszere), a részletes program hiánya, az információhiány, az információáramlás biztosításának hiánya, az időhiány, a forráshiány, a hosszú távú kiszámíthatóság hiánya, a társfinanszírozás jelenlegi rendszere, az érintett települések mozgósítása a cél érdekében, az egyéni érdekeltség helyett közös érdekeltség megteremtése, a közös múlt hiánya, ebből eredően a bizalomhiány, nyelvismeret hiánya, brüsszeli visszajelzés hiánya.
A beruházás során minden résztvevő követett el hibákat vagy azért, mert rossz döntést hozott vagy azért, mert későn döntött. Ezek jó részét az okozta, hogy még nem állt össze egységes egésszé az ISPA előcsatlakozási program. E tapasztalatok alapján kívánunk választ adni arra, hogy mik azok a tényezők, amiket az önkormányzatoknak figyelembe kell venniük, és esetleg másképp csinálni az EU-s pályázatok során.
- Először is, az önkormányzatoknak gyakran le kellene ülniük egymással egyeztetni a közös fejlesztési elképzeléseket. Ez az alapja annak, hogy a hivatalok ezzel foglalkozó alkalmazottait helyzetbe hozzák a pályázati lehetőségeknél.
- Merni kell közösen kockáztatni. Ebben benne van az is, hogy az elképzelt fejlesztések megalapozó munkarészeit, (tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, előzetes környezeti hatástanulmány, engedélyes terv stb., költség hosszan elemzés, értékelemzés, stb.) közös költségvállalással kell elkészíttetni.
- Ha EU-s pénzre pályázunk, csak nagyobb régióba érdemes gondolkodni, és ez nem feltétlenül megyehatárt jelent.
- Gesztornak lenni - különösen egy ekkora projektnél - nem könnyu feladat. Ennek felvállalásánál tisztában kell lenni azzal, hogy ez sok munkát, költséget jelent és a megvalósítás során rengeteg bírálatot kap, amelyet bírnia kell a beruházás megvalósulása érdekében.
- Az EU-s kérelmeknél a projekt muködőképességét és a publicitást feltétlenül megvizsgálják a döntéshozók, és erről kérik a dokumentumokat is. Tudni akarják, hogy a kommunális beruházásoknál a lakosság mennyire értesült, és azonosult-e a fejlesztéssel.
- Vizsgálják, és mindenképpen belépőnek minősül, hogy a projekt mennyire szolgálja a Közösségi Vívmányok átvételét, és ezt a pályázatban tételenként bizonyítani kell.
- Az ISPA támogatásnak "stratégiai katalizátor" szerepet kell játszania (nemzetközi pénzintézetek magántőke bevonása, ösztönzés). Az Európai Befektetési Banknak kiemelt szerepe van, már csak azért is, mert a Bizottság a projektek kiválasztása előtt kikéri a Bank véleményét a projekt megvalósíthatóságáról.
- Meg kell tanulni, hogyan lehet és kell hatékony lobbi-tevékenységet kifejteni.
Ebben nemcsak a beadott pályázat menedzselése szerepel, hanem az információszerzés a későbbi elképzelésekről, ami lehetővé teszi a párhuzamos gondolkodást.
- Közösen el kellene érnie az önkormányzatoknak, hogy a hazai pályázati rendszerek összhangja biztosított legyen az EU-s pályázatokkal. Illetve, a legjobb megoldás a nemzetközi pályázatokhoz kapcsolódó elkülönített alap lenne. Ez kiszámíthatóvá tehetné már a pályázatkészítésnél a várható önkormányzati teherviselés mértékét. A két támogatás alapja ugyanaz a pályázat, azaz a támogatások vetítési alapja ugyanaz a beruházási költség lehetne.

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 12. szám * 2001. december

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.