AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JELENTÉSE MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSI FELKÉSZÜLÉSÉRŐL

A PHARE, SAPARD és ISPA előcsatlakozási alapok felhasználásáról szólva a jelentés megállapítja: a PHARE 2000-ben a csatlakozást támogató programmá vált, amely a majdani Strukturális Alapok felhasználásához nyújt segítséget. Az eredmények alapján a PHARE kezelését 2002-től teljes mértékben lehet decentralizálni, át lehet térni a több évre kiterjedő programozásra. Végül növelni lehet az intézményfejlesztésre, az acquis, továbbá a gazdasági és szociális kohézió erősítésére szolgáló beruházások arányát.
Az előcsatlakozási alapok közül a SAPARD kapta a legerőteljesebb bírálatot. Bizottság által 2000 októberében elfogadott magyar SAPARD-program végrehajtásában történt ugyan előrelépés, ám a Nemzeti Akkreditációs Ügynökség felállítása továbbra is késik, akadályozva a program beindítását.
Az ISPA-program első éves teljesítéséről szólva a jelentés méltatja a Magyarország rendelkezésére álló teljes pénzügyi keret lekötését, a beadott projektek elfogadható minőségét. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges a projektek minőségének további javítása, az érintett minisztériumokon belüli és a minisztériumok közötti koordináció további javítása.

A DEMOKRÁCIA
ÉS A JOGÁLLAMISÁG
ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLVA

méltatja a parlament muködését, a törvényhozás eredményeit, különösen a jogharmonizáció területén. Elismeréssel nyilatkozik arról a politikai konszenzusról, amelyet 2000. szeptemberében a politikai pártok az ország csatlakozási felkészülésére vonatkozóan alakítottak ki. Nehezményezi viszont, hogy továbbra sem szunt meg az az alkotmányellenes állapot, amelyben a kisebbségeknek nincs képviselete a Magyar Országgyulésben.
A jelentés elismeréssel szól a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényről, amely biztosítja a köztisztviselők függetlenségét és előmenetelét.
Problémákat lát ugyanakkor a helyi közigazgatás szintjén, elsősorban az önkormányzatok pénzügyi helyzetében. Javasolja, hogy a folytatódó decentralizációra való tekintettel olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek növelik az önkormányzatok új, pótlólag jelentkező feladatainak ellátásához szükséges forrásokat.
Az igazságszolgáltatással foglalkozó fejezet elismeréssel szól a bíróságok jól kialakított rendszeréről, a háromszintu bíráskodásról, méltatja az Országos Igazságügyi Tanács szerepét, a teljes létszámmal muködő Alkotmánybíróság tevékenységét, a bírók alkotmányban garantált függetlenségét.

A KORRUPCIÓ ELLENI HARC

területén a jelentés méltatja a kormány által elfogadott hosszú távú antikorrupciós stratégiát, amely a korrupció lehetőségének csökkentésére irányuló törvénymódosításokat és egy új lobbi-törvény tervezetet tartalmaz. Pozitívumként említi a magas beosztású köztisztviselők összeférhetetlenségének szabályozását, az országgyulési képviselők vagyonbevallási kötelezettségét, a rendőrségnél bevezetett korrupcióellenes intézkedéseket. Konstatálja, hogy Magyarország 2000. novemberében ratifikálta az Európa Tanács Korrupcióellenes Büntetőjogi Konvencióját, hogy az ország tagja az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportjának s részt vesz az OECD kereskedelmi megvesztegetéseket figyelő munkacsoportjának munkájában, ugyanakkor nem írta alá az Európa Tanács Korrupcióellenes Polgárjogi Konvencióját. Fenntartja azt a megállapítását, hogy a fenti fejlemények ellenére Magyarországon folytatódik a korrupció, ami aláássa az állampolgároknak a demokratikus intézményekbe vetett bizalmát.

AZ EMBERI JOGOK
ÉRVÉNYESÜLÉSE

tekintetében a jelentés leszögezi, hogy azokat Magyarországon tiszteletben tartják. Ugyanakkor megjegyzi, hogy Magyarországon nincs egységes diszkrimináció-ellenes törvény. Elismeréssel szólnak az ombudsman tevékenységéről, a hozzá beérkező panaszok számának növekedéséről.
Az állampolgári és politikai jogok tiszteletben tartásáról szóló fejezet megállapítja, hogy a menekültek helyzete jelentősen javult. Változatlanul súlyosak viszont a problémák az embercsempészet, a rendőrök viselkedése és a méltatlan börtönviszonyok vonatkozásában. Különösen elmarasztalja a jelentés a rendőröknek a romákkal szemben tanúsított indokolatlan atrocitását, és a külföldiekkel szemben elkövetett kellemetlenkedéseit. Az ombudsmanhoz ezzel kapcsolatban beérkezett panaszok száma nőtt, ugyanakkor csupán az esetek 30 százaléka került bíróságra. A börtönök kapacitásuk fölött 58 százalékkal üzemelnek, tekintve, hogy a létesítményeket hosszú időn keresztül elhanyagolták. A létesítmények alacsony színvonala miatt a börtönlakók életkörülményei nem megfelelők. A menekültek száma jelentősen (32 százalékkal) csökkent 2000-ben. A menekülttáborok színvonala eléri a minimumot, az illegális határátlépők őrizetben tartása a tavalyi 18 hónapról az idén 12 hónapra csökkent.
A jelentés elismeri a sajtószabadság létezését. Megállapítja, hogy az írott sajtó 80 százaléka, a rádió- és TV-állomások 70 százaléka magánkézben van. Kockázatosnak ítéli viszont a közszolgálati televízió pénzügyi helyzetét. Rámutat a csonka kuratóriumokra és arra a körülményre, hogy a parlamentben nem sikerült biztosítani a 2/3-os többséget egy új médiatörvény elfogadásához.
A vallásszabadság biztosított, a civil szektor erősödik. A kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgálva az Európai Bizottság jelentésében szinte az egész erre vonatkozó fejezetet a roma-kérdésnek szenteli. Úgy véli, hogy míg a Magyarországon elismert 12 más kisebbség jól integrálódik a magyar társadalomba, addig a roma kisebbség helyzete Magyarországon továbbra is nehéz. Életkörülményeik, várható átlagos életkoruk, iskolázottságuk jóval az országos átlag alatt van. Diszkriminálják őket az oktatásban, a foglalkoztatásban, az igazságszolgáltatásban és a közhivatalokban. A jelentés különösen a roma gyerekek kisegítő iskolákba helyezését tartja diszkriminatívnak.

A GAZDASÁGI FEJEZETBEN
A KÖVETKEZŐ FONTOSABB
MEGÁLLAPÍTÁSOKAT TESZIK:

- A magyar gazdaság 2000-ben 5,2 százalékos növekedést ért el, 2001. első hat hónapjában pedig 4,2 százalékosat. A növekedést okozó tényezők szerkezete is változóban van, növekszik a fogyasztás aránya. Noha az export növekedési üteme valamelyest (a 2000. évi 21,8 százalékról 14,7 százalékra) visszaesett, az továbbra is jelentős.
- A munkanélküliség 6 százalék alá süllyedt, de nagyok a regionális különbségek és a szép számot beárnyékolja a tartósan munkanélküliek 44,2 százalékos aránya. Ez a szegmens szakképzetlen munkaerőt takar, így kevés az esélye arra, hogy aktív munkaerővé váljék.
- Az infláció továbbra is viszonylag magas. Az utóbbi évek gyors csökkenése után 2000-ben a trend megtört. A hatóságok 2001. tavaszán hozott antiinflációs intézkedései következtében az infláció ismét csökkenni kezdett, és szeptemberben a fogyasztói árindex már csak 8 százalékos növekedést mutatott.
- A monetáris politika laza volt 2000-ben, de az utóbbi időben szigorodott. Az árfolyampolitika lényegesen rugalmasabbá vált a tőkemozgásokat tovább liberalizálták. A központi bank képes aktívabb monetáris politika folytatására. A valuta jelentősen felértékelődött. Ez segít ugyan az infláció leszorításában, de rövidtávon negatív hatással lehet az export jövedelmezőségére és a folyó fizetési mérlegre.
- 2000-ben és 2001-ben megállt az államháztartási hiány csökkenésének folyamata. Magyarország 2001. áprilisában az államháztartás nyilvántartásában áttért az EU-konform ESA95 rendszerre, ami biztosítja, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek a tagországokéival. Ugyanakkor az a tendencia, hogy forrásokat vigyenek ki a költségvetés ellenőrzése alól, aggodalomra ad okot az állami pénzek kezelésének kiszámíthatóságát és átláthatóságát illetően. E tekintetben az állami Postabank szerepét szigorúan ellenőrizni kell.
- A helyi önkormányzatok túlságosan liberális rendszere nehezíti a pénzügyi fegyelmet. A nagyobb önkormányzati egységekre történő áttérés lassúsága, a saját források és a hatékony ellenőrzési rendszer hiánya továbbra is torzítja az állami költségvetés számait.
- A magyar adórendszer első sorban a fogyasztási adóra és a TB-hozzájárulásokra épül, míg az SZJA az adóbevételeknek csupán 1/3-át teszi ki.
- Az 1997-ben bevezetett három-pilléres nyugdíjrendszer végrehajtása nem haladt előre. A kormány késleltető beavatkozása kockára teheti a rendszer hosszabb távú megvalósíthatóságát és a jövőben megnövelheti az állami költségvetés kiadásait.
- Ígéretes kezdet után az egészségügyi reform is megtorpant. Pillanatnyilag nincs átfogó reformtervezet.
- A MÁV adósságának elengedése jó indítás a vállalat szerkezetátalakításához, ám további erőfeszítések szükségesek.
- A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 3,3 százalékában konszolidálódott 2002-ben. Míg az áruforgalom mérlege romlott, a folyó fizetési mérleget javították a szolgáltatásokból (turizmus) származó magasabb bevételek.
- A privatizációs folyamat a végéhez közeledik. A MALÉV privatizációja továbbra is halasztódik, a Postabankot pedig újra stratégiai vállalatnak minősítették, tehát továbbra is állami ellenőrzés alatt marad.
- A magánszektor jól fejlődik, a gazdasági teljesítmény 80 százalékát adja. A regisztrált vállalatok száma 2000-ben 5,7 százalékkal nőtt. Javul a csődtörvény alkalmazása. Fejlődik a termőföld-piac, de további javulásra van szükség.
- Magas fokú a jogbiztonság, a pénzügyi szektor valamennyi ága dinamikusan fejlődik. A bankok nagy többsége magánkézben van, 2000-ben dinamikusan csökkent a kétes kintlévőségek mértéke. Ám változatlanul kevés hitelt helyeznek ki a háztartásokhoz és a kis- és közepes vállalatokhoz. A tőkepiacok megnyitását követően létrejövő nagyobb versenyben azonban fokozottabb óvatosságra kell törekedni.

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 12. szám * 2001. december

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.