Kor-kep

A Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak írt KÖSZ-vélemény
a kétkamarás parlamentről

 

A kétkamarás parlament létrehozásával kapcsolatos levelüket megkaptuk. Az abban foglaltakat Választmányunk 2002. január 4-i ülése megtárgyalta, melynek eredményeképpen a következő elvi jellegu álláspontot alakítottuk ki.

Általános jellegu
észrevételek

  • A KÖSZ - a többi önkormányzati szövetség véleményével megegyezően - már az 1990-es évek elején hitet tett a kétkamarás parlament létrehozása mellett, s azt több dokumentumban is rögzítette. Így tehát most csak megerősíteni tudjuk a korábbi állásfoglalásainkat.
  • Mindazok a célok, amelyek az Önök anyagában szerepelnek, többségükben elfogadhatóak, támogatandóak, s bizonyos esetekben kiegészítendőek.
  • Az első általános jellegu gondok között kell ugyancsak hangot adni annak, hogy mind politikai, mind szakmai körökben megoszlanak a vélemények a kétkamarás parlament fölállíthatóságáról, struktúrájáról, muködéséről, képviseleti elvek-
    ről, a második kamara szerepéről, stb.
  • Az elmúlt egy évtizedben több szervezet élt már hasonló kezdeményezéssel, melyek eddig, mint az ismert, nem vezettek eredményre, továbbá meglehetősen nagy létszámú tervezet született, mely ezt célozta, így ezek tapasztalatai is fölhasználhatóak.
  • Ahhoz, hogy ezen a téren érdemi változtatást lehessen tenni a jelenlegi, illetőleg a 2002. év áprilisában megválasztandó parlament pártjainak egyetértésére van szükség.
  • Ezen túlmenően azonban éppen az érintett különböző típusú társadalmi és egyéb szerveződéseknek az előzetes konszenzusa szükségeltetik ahhoz, hogy a maga konkrétságában tárgyalni lehessen a kétkamarás parlamentről.
  • Az önkormányzati szféra érdekelt egy ilyen alkotmányjogi konstrukció kialakításában, mivel a jelenlegi alkotmányos keretek nemhogy a törvényhozásban, de még a kormányzati konzultatív mechanizmusban sem biztosítanak számunkra érdemi beleszólási lehetőséget az országos, s benne az önkormányzatok ügyeinek alakításában.
  • Az általános megjegyzések végén jelezzük, hogy természetesen nem csupán részt veszünk az Ön levelében írt fórumon, de ott véleményünket is ki szeretnénk fejteni.

Részletes megjegyzéseink

  • A rendszerváltás feszültségeire való utalás elhanyagolható lehet, hiszen jelenkorunk politikai feszültségei nem azzal vagy az azt megelőző időszakkal, hanem a politikai pártok közötti konfrontációkkal hozhatók összefüggésbe.
  • Az anyag nem egészen tisztán, másrészt bonyolultan, harmadrészt vitathatóan használja a közvetlen demokrácia és a kétkamarás parlament törvényalkotási együttkezelését. Ugyanis a kétkamarás parlament önmagában nem függ össze a közvetlen demokrácia intézményével, hanem az is egy képviseleti jellegu (tény, hogy jóval szélesebb), társadalmi bázison nyugvó demokrácia, mint a politikai pártok által alkotott törvényhozás rendszere.
  • Elviekben egyet tudunk érteni a felsorolt nagy társadalmi alrendszerek parlamenti képviseletének szükségességévvel, de figyelemmel ezek különbözőségeire (pl: régiók, önkormányzati érdekszövetségek, gazdasági kamarák, egyházak) igen komoly szakmai és politikai erőfeszítéseket igényel majd mindezek kidolgozása.
  • A kétkamarás parlament létrehozása a jelenlegi rendszer alapelveinek megváltoztatását is igényli, nem úgy, mint ahogy az anyag írja.
  • A magunk részéről továbbra is aggályosnak tartjuk a visszahívhatóság bevezetését. Ez ugyanis ellenkezik a parlamenti demokrácia elfogadott európai elveivel.
  • A szenátust illető 70 fős létszámot illetően a jelzett kvóták meghatározására nagy súlyt kell majd helyezni, épp úgy, mint a kisebbségi és önkormányzati szervezetek delegáltjaira. Ugyanis e szerint 13 kisebbség egyenrangú képviselete jelenne meg, s tisztázatlanok a települési (megyei?) önkormányzati és egyházi szervezeti delegációs kvóták.
  • Egyetértünk a jogalkotást megelőző hatásvizsgálatok szükségességével, bár ezt szabályozza ma is érvényes jogszabály.
  • Kérdéses, hogy a szenátus vétójoga meddig terjedjen, illetőleg hogyan viszonyulhat a köztársasági elnök úgynevezett "zsebvétó" jogosultságához.
  • A népszavazást illető rendszerrel kapcsolatban: bár látszólag szimpatikus és támogatható, gyakorlatilag azonban a képviseleti és a közvetlen demokrácia egyenlő súlya egyetlen polgári demokratikus országban sem érvényesülhet.
  • A köztársasági elnök közvetlen választásával egyet tudunk érteni, viszont ennek függvényében funkcióit is meg kellene változtatni, éppen annak érdekében, amit az anyag a hatályos alkotmányunk alapján rögzít is.
  • A miniszterelnök személyére teendő javaslathoz kiegészítésként teendő hozzá, hogy ez függ a koalícióalkotás esélyétől is, azaz gondolni kell arra is, ha a többségi szavazást nyerő párt nem tud koalíciót alkotni.
  • A felezős időszakban történő helyi önkormányzati választásokat támogatjuk.
  • Az önkormányzatokra vonatkozó anyagrész így elnagyolt, általános. Ezt mindenképpen részletesebben kellene kidolgozni.
  • Itt vetjük föl kérdésként, hogy az anyag nem foglalkozik például a bíróságokkal, az ombudsmannal, avagy olyan központi, állami szervezettel, mint az ÁSZ, ügyészség, amelyek szerepe, jogállása úgyszintén megváltozna a kétkamarás parlamenti konstrukcióban.



 

Önkorkép
Tartalomjegyzék * tizenkettedik évfolyam, 1.-2. szám * 2002. február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.