 |
 |
Az önkormányzat helyett népszavazás dönt a váltásról
Elfogyó megyék
A képviselő-testület helyett népszavazás döntsön
a jövőben arról, ha egy település egy másik megyéhez akar csatlakozni.
A végső döntés azonban továbbra is a parlament kezében maradna. A területszervezéssel
kapcsolatos szabályok megváltoztatását tavaly év végén egy fideszes képviselő
kezdeményezte. A javaslatot mindenki támogatta, ám egyik vezérszónok sem
mulasztotta el megjegyezni, hogy a végső megoldást - az uniós csatlakozásra
is figyelemmel - csak egy átfogó közigazgatási reform jelentheti.
A területszervezésről szóló törvény módosítását kezdeményezte tavaly év
végén önálló indítványában Kovács Zoltán, fideszes képviselő. Az eljárás
demokratikusabbá tétele érdekében azt javasolta, hogy - hasonlóan az új
községalakításhoz, községegyesítéshez - a megyék közti településátcsatolásra
vonatkozó kezdeményezést is helyi népszavazással kelljen megerősíteni.
Gondoljunk csak a Veszprém megyei Malomsok, vagy pedig a Komárom-Esztergom
megyei Dömös példájára, amikor csak néhány képviselő döntötte el az átcsatolást,
amit végül népszavazáson felülbíráltak a választópolgárok. Ezért egyik
településen sem történt megyeváltás - hangzott el az indoklásban.
Mivel a középszint kérdése hazánkban nem tisztázott, eljuthatunk oda,
hogy egyes, adott esetben hátrányosabb helyzetu kistérségek, megyék elfogynak
- sorolta tovább az okokat a képviselő. A jelenlegi szabályozás szerint
a képviselő-testületek minősített többséggel dönthetnek erről a kérdésről,
olyan módon, hogy a végső döntést az Országgyulés hozza meg határozatában.
A most beterjesztett módosítás egyébként beépülne az önkormányzati törvénybe.
A fideszes honatya szerint ez legalább olyan fontos, kétharmados szavazással
eldöntendő kérdés, mint a községegyesítés vagy a községalakítás. A módosítás
tartalmazza továbbá, hogy az érintett lakosságot részletesen tájékoztatni
kell, a kezdeményezés milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár.
A szabad demokrata Kis Zoltán - bár támogatta a módosítást - néhány komoly
hiányosságra is felhívta a figyelmet. Ez a javaslat csak egy egészen pici
szelete annak, amin - főleg, ha az európai uniós közigazgatásra próbálunk
felkészülni - módosítanunk kellene - mondta. Ebben a jogszabályi háttérben
a kistérségekre és a régiókra kellene nagyobb hangsúlyt helyeznünk.
A megye, mint kialakult intézményrendszer, a jelenlegi határaival, sok
esetben gátolja azt a fejlődést, amelyben akár közigazgatási vonalon,
akár pedig gazdasági vonalon el tudnának indulni az érintett térségek
- vélte.
Emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ már '96-ban és '99-ben is felvetette,
hogy a régió kialakításánál nem a megyehatárokat kellene figyelembe venni,
hanem az adott kis-
térségek, településcsoportok közgazdasági, szociológiai, közigazgatási
elkötelezettségeit. A képviselő, előzetes felmérések után, ismét ezt a
megoldást javasolta. Ezt az előterjesztést pedig nem tekintik valódi előrelépésnek.
Álláspontjuk szerint a következő kormánynak haladéktalanul hozzá kell
kezdeni a jövő parlamenti ciklusban ahhoz, hogy egy olyan új területszervezési,
területrendezési, területfejlesztési koncepciót alakítson ki, amelyhez
majd a közigazgatási másodfokot később hozzá lehet rendelni.
A kisgazdák szintén kiálltak a módosítás mellett. Vezérszónokuk, Szentgyörgyvölgyi
Péter kijelentette: a népszavazás az az elem, amely eredetileg sajnos
kimaradt a szabályozásból. A képviselő beszélt a megyék helyzetének, tisztázásának
fontosságáról is. Magyarországon a Szent István-i megyerendszer alapjai
még léteznek - részletezte. Korábban a megye gazdasági, földrajzi és közigazgatási
egység volt, Trianon után pedig sem a földrajzi, sem a gazdasági nem maradt
meg, kivéve a közigazgatásit. S mivel a megyék léteznek, létezik olyan
igény is, hogy egy község megyét változtatna. Ám ha mindig egy szélső
község kéri egy másik megyéhez való csatlakozását, akkor lehetséges, hogy
előbb-utóbb elfogy egy megye - vetítette előre a legrosszabb változatot.
A regionális fejlesztéseket támogató uniós források megnövekedése egyre
több, határterületen álló települést állított dilemma elé, hogy vajon
melyik régióhoz érdemes tartoznia - mutatott rá beszédében Lezsák Sándor,
az MDF vezérszónoka. Tavaly hét település kérte átcsatolását más megyéhez,
míg a megelőző tíz esztendőben összesen csak nyolc fordult ezzel a kéréssel
az Országgyuléshez. Ez is mutatja, hogy
növekszik a hajlandóság a megyeváltásra.
De nem minden település esetében megalapozott ez a törekvés - vélte a politikus. Az átcsatolás kérését kiváltó okok sokrétuek. Van, ahol a megyeközpontba történő utazás nehézkes, s van, ahol a megyei területfejlesztési viták idézték elő a váltást. A képviselő felvetette: nem kellene-e felújítani a járási központokat, a járási településrendszert? Véleménye szerint a járási közigazgatás falu-közelbe hozta a megyei közigazgatást. A járások megszunése után pedig általánossá vált a megyeközpontoktól távolabbi települések mostohább helyzete
Tartalomjegyzék * tizenkettedik évfolyam, 1.-2. szám * 2002. február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.