Kor-kep

Érték a mérték

"Ezt a kormánynak
nem szabadna csinálnia...!"

Január végén különös találkozóra került sor Pécsett, a Baranya megyei Közgyulés dísztermében. A KÖSZ Baranya megyei tagozata találkozott a TÖOSZ képviselőivel. A tanácskozásra meghívást kaptak a megye többi településének polgármesterei is. Dr. Kékes Ferenc, a megyei Közgyulés elnöke házigazdaként örömmel üdvözölte ezt a szokatlannak ugyan nem mondható, de mégis meghatározó jelentéssel bíró találkozót. Úgy értékelte, hogy új típusú, egymást erősítő együttmuködésről van szó, ahol a két meghatározó erő - a KÖSZ és a TÖOSZ -, feloldhatja azokat a görcsöket, amelyek a szövetségek közötti együttmuködést jellemzik.
Dr. Zongor Gábor - a TÖOSZ főtitkára - szerint ideje felismerni a valós helyzetet, az önkormányzatoknak el kell dönteniük, hogy mit képviselnek. Csak a célok felismerése, azok pontos meghatározása után lehet kijelölni a feladatokat és a partnereket. Ahhoz, hogy az önkormányzatok összefogjanak, azonos célok kellenek. A cél: a települések autonómiájának megőrzése, és a muködési feltételek biztosítása. Ma sajnos mindkettő veszélyben van. A polgármesterek előtt két út van: az egyik a börtön, a másik a járhatatlan. Vészhelyzet alakult ki, a közéletre egyre sötétebb árnyék vetül, holott a polgármesterek többsége üvegzsebu, tisztességes, amit cselekszik, azt a települése érdekében teszi, még akkor is, ha a jogszabályok között ügyeskedik. Sajnos tetteiket bizalmatlanság és gyanúsítgatás kíséri, fejük felett ott lebeg a börtön lehetősége. A másik út azért járhatatlan, mert az állam nem biztosítja a muködés feltételeit, sem megfelelő forráselosztásról, sem önkormányzatbarát jogszabályalkotásról nem beszélhetünk. Az autonómia erősítésére volna szükség, pl. arra, hogy ne a törvény mondja azt ki, hogy az 500 fő alatti településeken nem lehet főfoglalkozású polgármester. Ezt döntsék el ott helyben, amenynyiben a szükséges feltételek adottak, és a helyi közszolgáltatás ezt indokolttá teszi.
Nádor Rudolfné, a KÖSZ elnöke szerint fejtől buzlik a hal. Visszaemlékszik arra, hogy a szövetségek már 1992-ben foglalkoztak az összefogás gondolatával, akkor tagozatok kialakítására gondoltak, de a tárgyalások különböző szakmai és személyes ellentétek miatt mindig elsorvadtak. Ő 1995-től a szövetség elnöke, azóta szorgalmazza maga is a szövetségek közötti együtt-muködést, de, mint ahogy mondta, sajnos nem sok eredménnyel. Látszateredmények ugyan voltak, sok-sok vitával, de igazi egységes fellépésről nem beszélhetnek. Visszaidézve a történéseket, sem az 1998-ig létező ÖSZT - a hét szövetség társulása -, sem az utána létrejött "ötök" nem váltották be a reményeket. Sajnos ma már a MÖSZT sem hatékony, pedig ütőképes csapatot szerettek volna a mindenkori kormánnyal szembeni egyeztetésekhez, a költségvetési vitákhoz. Az 1998-ban, Gémesi György által javasolt egyeztető fórum is utoljára 2000 augusztusában, Kövestetőn ült össze.
"Ott ülnek a polgármestereink a parlamentben, és mégsincs érdekképviseletünk. Layer József, a MÖSZT elnöke, Endre Sándor, a MÖOSZ elnöke, és ott ül az országgyulésben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György is!" - hangsúlyozza a KÖSZ elnöke. "Ott ülnek a Parlamentben, és szavaznak! Meghatározott körben ülnek, kettős szerepben vannak, pártjukat, szövetségüket képviselik. Micsoda erős jellem kell a megfelelő döntéshez...! Úgy látszik, a jövőjüket nem az önkormányzatok határozzák meg, hanem a pártjuk...!"

"Én már többet
nem hazudok!

A gyanakvás szörnyu dolog, lehetnek tiszták a szándékok, de azokat megmérgezi a bizalmatlanság, legalább a községek között legyen párbeszéd. Akár lesz kormányváltás, akár nem, többé nem fordulhat elő, hogy ilyen gyalázatos költségvetés készüljön. Egy út van, a közös gondolkodás, egyéni ambíciók háttérbe szorításával. Nélkülünk nem lehet dönteni, községek nélkül nincs Magyarország. ..."

A központi akarat nem egyezik a miénkkel,
ezért nem tudunk előre jutni...!"

Grünwald Géza 68 éves, megfontolt, tapasztalt ember, Görcsöny polgármestere. Nem ez az első ciklusa, de ez lesz az utolsó, nem mintha fizikailag vagy szellemileg nem bírná, csak hát ennyi elég volt. Sorolja a település adottságait és a gondokat. Szerinte ünnepelni akkor kell, ha a gondok megszuntek! - majd folytatja az ehhez hasonló gondolatokat. Nem másról van szó, mint a külsőségekről, a tuzijátékokról, meg ilyesmi. Mit kezdjen annak a kistelepülésnek a polgármestere az efféle cifraságokkal, akivel naponta csak a hétköznapok jönnek szembe - kérdezi, majd példát mond: - "Géza bácsi! Holnap kórházba megyek, de nincs pizsamám...! Géza bácsi azt is mondja, hogy Németországban a polgármester 4000 márka tiszteletdíjat kap, de nem támogatják a külföldieket. Megtudjuk azt is, hogy az önkormányzat három ciklus alatt összesen 1,2 millió forintot nyert pályázatokkal, többre nem futotta, mert nincs "önerejük", igaz, kultúrházuk sincs....

Dr. Szekeres János, Magyartelek polgármestere azt mondja, hogy a forráshiányos polgármestereknek "szerencséjük van", Őket nem fenyegeti az a veszély, hogy börtönbe jussanak. Egyszeruen azért, mert Ők olyan feladatról, hogy csatornázás, álmodni sem mernek... Más: ugyanez a polgármester a szubszidiaritás elvét is vitatja, az szja helyben maradó részét illetően. Szerinte a kistelepülések itt is hátrányt szenvednek. Javasolja, hogy az 500 fő alatti településeknek legyen külön fórumuk.

Van, aki menti a menthetőt, toleranciáról beszél, a kormány intézkedéseit magyarázza. Kovács Zoltán, Szörény polgármestere egyetért a "területkiegyenlítéssel" is. Jónak tartja a minimálbér felemelését, ugyanakkor szavaiból ugyanúgy, mint a társainál, kihallani az aggódást, majd a feladatmegoldás lehetetlenségéről beszél. Itt is kettősség van; maga az ember és a polgármester, aki felelősséggel tartozik.

"Ne csak mi húzzuk meg a nadrágszíjat!"

"A ló közepén próbálok ülni" - mondja a KÖSZ elnöke, majd számol. Legutóbb Hosszúheténynek 19 milliót kellett hitelként beállítani a költségvetésbe. Soha sem volt tiszteletdíja a képviselőknek, mégis, ma már a vagyonát éli fel az önkormányzat. "Most is egy ingatlanunkat - öreg iskolánkat - adtuk el, hogy a feladatokat el tudjuk látni. Ezt a kormánynak nem szabadna csinálnia..., hogy a települések ilyen lépésre kényszerüljenek.... Hová lesz az, ami az szja-ból tőlünk elkerül? Tudjunk róla, hogy amit elvesznek tőlünk, az hova kerül! Ne csak mi húzzuk meg a nadrágszíjat! Vissza kell állítani az önkormányzatok autonómiáját, meg kell erősíteni az önkormányzatokat!

Megzsarolt
önkormányzatok

Egyházaskozár "jó üzletet" kötött. A DÉDÁSZ-szal szerződve a falu korszeru közvilágításra tett szert. A megtakarítás jelentős, 2,5 millió forint helyett csak 600 ezer a rezsi, de sajnos a tulajdonjogtól meg kellett válnia az önkormányzatnak. A polgármester szerint megzsarolták őket. Ki vannak szolgáltatva, mert nem volt sok választásuk, csak az, hogy vagy elfogadják a tízszázalékos kedvezményt és a tulajdonjogot átadják a DÉDÁSZ-nak, vagy a szolgáltató az elavult lámpatesteket könyvszerinti értékben számítja meg az önkormányzatnak, ami nyolcszázötvenezer forintot jelentett volna. Így most ingyen leszerelték...
De van más probléma is, csak az már a gázról szól. Itt sem jobb a helyzet, itt is a szolgáltató a "nyerő". A Ruhr Gázról van szó, itt ő a szolgáltató. A történet mindennapos. Egy idős, nyolcvanéves néni megkéri a polgármestert, hogy segítsen neki abban, hogy a nehezen összegyujtött 90 ezer forintjáért vezessék be hozzá is a gázt. Néhány évvel korábban nem volt erre pénze, de most már van. A csonk a háza előtt van, csak 2,5 m-es csővezetékről van szó, meg a belső szerelésről. A polgármester német nyelven intézi az ezzel kapcsolatos itthoni ügyeket, de sajna, nem sok sikerrel. Nem a nyelvi nehézségek akadályozzák, hanem az árak, amelyek az utóbbi években elszaladtak. Azt mondta a tulajdonos magyarországi képviselője, hogy az akkori anynyi, ma már ennyi, vagyis 147 ezer forint. Ugyanis a szabály az úgy szól, hogy aki később csatlakozik, az már többet fizet a kevesebb szakaszért... "Miért teremtettek ilyen helyzetet, miért kiszolgáltatottak az önkormányzatok?" - kérdezte Weisz Péter, Egyházaskozár polgármestere.
Ehhez csak annyit fuznék: a polgármester nem tájékozatlan, nem most kezdte az ipart. 1985-ben már tanácselnök, de azt megelőzőleg volt tanácstag is, és 1990 óta a falu polgármestere, sőt a megyei közgyulés tagja. Ő még fiatal, nem mondta, hogy nem indul, de nem tudtuk folytatni a beszélgetést, mert fegyelmezett állampolgár: sietett, hogy ne késsen el az APEH-ból...

Pécs, 2002. január 29.

Csiky Ildikó



 

Önkorkép
Tartalomjegyzék * tizenkettedik évfolyam, 1.-2. szám * 2002. február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.