 |
 |
Helyi közlekedési
feladatok a csatlakozásnál
Az ISPA projektet követően egy sikeres SAPARD programról
szerettünk volna beszámolni, ezt azonban a SAPARD nehézkes elindulása
miatt csak később tudjuk megtenni. Egy hasonlóan érdekes témakör lehet
azonban a közlekedés, amely szintén napirendre került.
A közlekedés szinte minden ágánál (vasúti, vízi, közúti, stb.) találhatunk
helyi önkormányzati érintettséget. A közösségi jogi szabályozás a csatlakozást
követően - néhány esetben még azt megelőzően - kihat a feladatok ellátásra
is. Most erről számolunk be.
E témában a legfontosabb jogszabály a közúti közlekedésről szóló 1988.
évi I. törvény, amelynek 8.§-a határozza meg az állami és önkormányzati
feladatokat. A hivatkozott törvény 9/A.§-a kimondja, hogy a menetrend
alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítást
az állam, vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított
gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény,
vagy koncessziós társaság végezhet. A törvény ezen szakaszának további
bekezdései a koncessziós pályázat kiírásával, a menetrenddel, a koncessziós
társaság muködésével kapcsolatos ágazati szabályokat határozzák meg, ahol
a helyi tömegközlekedés esetében a koncessziós pályázatot az önkormányzat
képviselőtestülete írja ki, illetőleg a helyi tömegközlekedés menetrendjét
a jegyző hagyja jóvá. A pályázati kiírásnak, továbbá a koncessziós szerződésnek
tartalmaznia kell a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő részletes
feltételeket (a szolgáltatás követelményei és színvonala, szolgáltatási
díjak megállapítása, feltételek, a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatás).
Fontos önkormányzati feladat továbbá, hogy a menetrend szerinti helyi
autóbusz-közlekedés díját, iskolák és tanintézetek által rendelt helyi
autóbusz-különjáratok díját, a villamos, fogaskereku, troli, metró, földalatti
és a helyiérdeku vasút díját a települési önkormányzat képviselő-testülete
rendeletben állapítja meg.
SZAKMAI KÖVETELMÉNY
NINCS, DE...
Látható, hogy a közösségi jogszabályokban a fenti önkormányzati
feladatok ellátásra vonatkozó szakmai követelmény nincs. A csatlakozást
követően azonban az önkormányzati rendeletek megalkotásakor, a pályázati
felhívások előkészítésekor és elbírálásakor figyelembe kell venni az alábbi
általános jogelveket, melyek a közösségi jog részét képezik:
- egyenlőség elve, diszkrimináció tilalma: a pályázat kiírásánál, a pályázati
feltételek meghatározásakor úgy kell eljárni, hogy az esélyegyenlőség
biztosítva legyen. A pályázatok elbírálásakor a helyi vállalkozásokat
pusztán ezen tény miatt előnyben részesíteni nem szabad /pozitív diszkrimináció/.
- az igazságosság és méltányosság érvényesítése: a díj mértékének megállapítása,
a kedvezmények, ingyenessség eseteinek meghatározása említhető ezen elvekkel
kapcsolatban.
- jogbiztonság és előreláthatóság elve, a visszaható hatály tilalma: a
rendelet szövegezése legyen világos, pontos, közérthető, a díjak megállapítása
a jövőre vonatkozzon.
- arányosság elve: a díjak megállapításakor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás
egyenértékuségét meg kell teremteni.
Az általános jogelvek érvényesítésén túl figyelembe kell venni a közösségi
versenyjogi szabályokat is. Ezek közül két fő szempontra kell tekintettel
lenni: 1) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmára és arra,
hogy 2) az önkormányzat tulajdonosi és árhatósági pozíciói megfelelően
elkülönüljenek.
FOKOZOTT FIGYELEM
A csatlakozást követően fokozottabb figyelmet kap e terület,
az önkormányzatoknak is jobban oda kell figyelniük ezen szabályok betartására.
Nagyobb lesz a figyelem mind az állampolgárok, mind a piacon szereplő
vállalkozások részéről. A szabályszegőkkel szemben súlyosabb szankciók
várhatók. A tilalmak betartásának biztosítására az EKSZ pénzbírság vagy
kényszerítő bírság előírását teszi lehetővé.
A közösségi jogszabályok közül a Tanácsnak a közlekedési pályák kiadásaira
vonatkozó nyilvántartás bevezetéséről a vasúti, a közúti és a belvízi
hajózás területén tárgyú 1108/70/EGK rendelete, és annak módosításai tartalmaznak
önkormányzatokat érintő rendelkezéseket. A közúti közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény 34.§-ának (3) bekezdése írja elő, hogy a közutat,
annak muszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalom
rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására
és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek nyilván kell tartania.
Ez az általános szabály kötelezi a közutak kezelőit a felsorolt adatok
nyilvántartására.
Az irányelv komoly feladatokat telepít a helyi önkormányzatokra. Az önkormányzati
utakra vonatkozó adatszolgáltatás megszervezése komoly problémát jelent,
mivel az önkormányzati utak esetében jelenleg nincs olyan egységes útnyilvántartás,
amelyhez a költségnyilvántartás szervesen kapcsolódhat. A közúti közlekedésről
szóló 1988. évi I. törvény 34.§.-ának (3) bekezdése ad felhatalmazást
az utakra fordított költségek adatgyujtésének előírására. A közösségi
jogszabálynak megfelelő adatszolgáltatáshoz a jelenlegi tervek alapján
az ÁKMI Kht. biztosítaná az önkormányzati útadatok központi szinten történő
kezelését, amely adatbank az egyes települések adatszolgáltatásain alapul.
A központi adatbankba történő adatszolgáltatás tervezett módja az Országos
Statisztikai Adatgyujtő Programon (OSAP) keresztül biztosítható. Az adatgyujtéshez
szükséges adatlapot az illetékes minisztérium már megtervezte. Jelenleg
azonban hiányzik a rendszerből annak az adatgyujtő szervezetnek a kijelölése,
amely az önkormányzatoktól gyujti össze az adatokat.
A VÁROSI KÖZLEKEDÉS
A HELYI HATÓSÁG FELELŐSSÉGE
A fentiekben ismertetett Tanácsi rendelet mellett ki kell
emelni az Európai Unió új Közlekedéspolitikai Fehér Könyvét [COM (2001)
370], amelyben kiemelt kérdésként szerepel a városi közlekedés javításának
szükségessége. A Fehér Könyv kimondja, hogy a szubszidiaritás elve alapján
a városi közlekedés elsősorban a nemzeti és a helyi hatóságok felelőssége.
Mindezek mellett hangsúlyozza azt is, hogy az Európai Unió a városi közlekedés
okozta életminőség-romlást nem hagyhatja figyelmen kívül. A környezetszennyezés,
a forgalmi torlódások és az infrastruktúra hiánya miatt kialakult problémákat
meg kell szüntetni, amelynek eléréséhez közösségi szintu fellépés indokolt.
Megoldásként a "zéró károsanyag kibocsátású gépjármuvek" használatának
elősegítését, és a magasabb minőségi színvonalat képviselő tömegközlekedés
kialakítását célozza meg az EU. Ezzel összefüggésben szorgalmazzák a közlekedési
célú alternatív energiaforrások felhasználására vonatkozó közösségi szabályozás
kialakítását.
Az EU jövőbeli célkituzései a tagjelölt országok felkészülését is érintik,
így nyomon kell követnünk az állandóan változó közösségi joganyagot. A
fentiek értelmében a városi önkormányzatokra a jövőben komoly feladat
hárul a helyi tömegközlekedéssel összefüggő problémák (pl. levegőszennyezés)
megoldásában is.
Tartalomjegyzék * tizenkettedik évfolyam, 1.-2. szám * 2002. február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.