|
Kevés főépítészt alkalmaznak
Dr. Vonza András földmuvelésügyi miniszter vitaindító
előadásának szerkesztett változata - elhangzott a parlamentben, a településügyi
nyílt napon, 2001. december 6-án.
A településrendezés helyi közügy. Az érintett települések joga és kötelessége,
hogy a saját területükre vonatkozó terület-felhasználási és helyi építési
szabályokat meghatározzák és érvényesítsék. E jogukban őket csak törvényi
előírásokkal lehet korlátozni. Ennek megfelelően a minisztérium szerepe
elsősorban támogató és szabályozó jellegu.
Az önkormányzatoknak a településrendezés terén biztosított nagyfokú önállósága
sokszor nem kedvez az országos és térségi jelentőségu beruházások megvalósíthatóságának,
és a károsnak tekinthető területi folyamatok megakadályozásának. Példaként
említhetjük az atom- és a veszélyes-hulladék elhelyezésére szolgáló lerakók
elhelyezésének késedelmét, egyes országos közúthálózati elemek építésének
megakadályozását, vagy a budapesti agglomerációban tapasztalható belterületbe
vonásokat. E tekintetben megoldást, illetve döntési lehetőséget kínál
az Országos Területrendezési Terv és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési
Terve. Ezért úgy gondolom, hogy az egész ország érdeke e tervek elfogadása,
és remélem a jövő évben benyújthatjuk az Országgyulés elé.
A településrendezési tervek készíttetése az önkormányzatoknak több évtizede
törvényben előírt kötelessége. E kötelezettség nagy terhet ró - főleg
a kisebb - önkormányzatokra. Több száz településnek mindmáig nincs rendezési
terve. A kormányzat részéről olyan közvetett támogatás szükséges, amely
ösztönzi a képviselő-testületeket a törvényben előírt feladataik teljesítésére.
Lehet ilyen ösztönzési forma például az, hogy bármiféle központi támogatás
elnyerésének feltétele a rendezési tervek megléte. A rendezési tervek
elkészítésének közvetlen állami támogatására 1999-től nyílt lehetőség
a területfejlesztési szempontból hátrányos helyzetu településeken.
Az Országgyulés által elfogadott területrendezési tervek, vagy más törvények
viszont kötelezhetik az önkormányzatokat - országos érdekből - terveik
meghatározott időre és kötött módon történő megalkotására, illetőleg átdolgozására.
Erre az esetre jó példa a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési
Tervének elfogadásáról szóló törvény. Az üdülőkörzet 164 települést foglal
magában, amelyeknek öt, illetve három év alatt kell településrendezési
terveiket a Balaton terv előírásaihoz igazítani. Ebben az esetben a költségeket
- arányos mértékben - a kormánynak kell biztosítania a központi költségvetésből.
A Balaton környéki településeknek ebben az évben 120 millió forint áll
a rendelkezésükre - központi forrásból - tervezési munkáik elvégzésére.
Ami a tervellátottságot illeti, jelenleg az ország településeinek
17 százaléka készíti a településrendezési tervét.
Már az új jogi környezetnek megfelelő terve a városok 14 százalékának,
a falvak 9 százalékának van. Ugyanakkor, a tervek jelentős hányada igen
régi, és feltehetően elavult.
Ahhoz, hogy jó rendezési tervek készüljenek, természetesen megfelelő szakembergárdára
is szükség van. Évtizedes hiányt pótolt a terület- és településrendezési
tervezési jogosultságról szóló miniszteri rendelet kiadása, melynek alapján
ez év nyarán megkezdődhetett a Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési
Tagozatán a tervezők nyilvántartásba vétele, jogosultságuk megállapítása.
Rendkívül nagy jelentősége van e jogszabály hatályba lépésének, mert a
területgazdálkodásban igen fontos a terület- és településrendező tervező
szakmai rátermettsége.
Jelenleg az ország mintegy 3200 települése közül hozzávetőleg 200
település foglalkoztat főépítészt, tehát kevés település rendelkezik csak
megfelelő szakemberrel.
A minisztérium alkalmazásában álló nyolc regionális területi főépítész
ezt a hiányt is pótolja, továbbá állami kontrollként ellátja a miniszter
egyes területrendezési, településrendezési és építésügyi feladatait. A
területi főépítészek által vezetett területi tervtanácsokban az elkészült
településrendezési és építészeti terveket a jóváhagyást megelőzően véleményezik,
amellyel hozzájárulnak e tervek színvonalának emeléséhez.
Áttérek az irányításom alá tartozó másik, a településüggyel szoros kapcsolatban
lévő szakterületre, az építésügyre, melynek eszközeivel a települések
épített környezetének szakszeru és igényes kialakítása oldható meg.
Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok
közül önkormányzati hatáskör a helyi építési szabályzat megal-
kotása.
Az építésügyi hatósági jogkör címzettje a települési jegyző, aki - hivatala
útján - látja el az általános engedélyezési, ellenőrzési és kötelezési
hatósági feladatokat. A kiemelt építésügyi feladatokat ellátó építésügyi
hatóságok a városokban, illetve azon településeken muködnek, ahol biztosítják
az ehhez szükséges szakmai feltételeket.
Az építésügyi hatóság jelenlegi rendszerével kapcsolatban két megoldásra
váró problémát említek:
- Az első, főként a kisebb településeken jelentkező gond, hogy szabálysértés
esetén az önkormányzati hivatal munkatársai nem vállalják a hatósági határozatok
végrehajtását, például engedély nélküli építmény lebontatását, az ezzel
járó konfliktus miatt.
- A másik ellentmondás a jegyző sajátos jogállása, mely az építésügy területén
számos probléma forrása. A jegyző egyrészt az önkormányzat hivatalának
vezetője, másrészt maga az építésügyi hatóság, aki átruházott hatáskörben
fontos állami feladatot lát el. Köztisztviselő, ugyanakkor megbízását
a képviselő-testülettől kapja, munkáltatója a polgármester. A jegyző egzisztenciális
érdeke, hogy kerülje a konfliktust munkaadójával, ugyanakkor felelős a
hivatal törvényes muködéséért. Ehhez járul még az a körülmény, hogy a
jegyző szakképesítése szerint jogász vagy államigazgatási szakember, aki
az építési hatósági ügyek érdemi elbírálásához szükséges muszaki-építészeti
ismeretekkel nem rendelkezik.
A fenti ellentmondások kiküszöbölhetőek az építésügyi hatósági feladatok
végzésének olyan helyre történő telepítésével, ahol a ráhatásmentes döntéshozatal,
a jogbiztonság, a szakszeruség, a jogszeruség elve hosszútávon biztosítható.
A települési önkormányzatnak minden lehetősége adva van arra, hogy
település-rendezési terveiben és helyi építési szabályzatában érvényesítse
a helyi közügy körébe tartozó, illetve a helyi érdekeknek megfelelő területhasználati
és építési feltételeket, beleértve a településkép alakítását befolyásoló
részletszabályokat is.
Ennek érvényesítése az egyes építési engedélyezé-
si eljárások során viszont már tisztán szakmai feladat, amely egy önálló
állami építésügyi hatósági rendszer keretei között végezhető a leginkább
hatékony módon.
Utoljára pár szóban az épített örökség helyi védelméről szólok. Az FVM
Építésügyi Hivatala útján az idén harmadszor hirdetett pályázatot az önkormányzatok
számára a helyi értékek megóvásának és felújításának támogatása céljából.
Tavaly húsz nyertes pályázó összesen 40 millió forint támogatásból részesedett.
A nagy igényre való tekintettel az idén megdupláztuk a szétosztható összeget.
Külön szakterület a vidékfejlesztés, amelyet szintén a településüggyel
kapcsolatosan említek, hiszen az elmúlt két év során a vidékfejlesztés
hangsúlyos szerepet kapott a falvak és a 10 ezer fő alatti települések
fejlesztésében és népességmegtartó képességének megőrzésében.
Az FVM pályázata alapján 185 vidékfejlesztési kistérség, önkormányzati
társulás jött létre, mely 2900 települést foglal magában.
A kistérségek mára már elkészítették a területükre szóló középtávú kistérségi
vidékfejlesztési stratégiai programjaikat. Ezek a helyi partnerség elvének
figyelembevételével, az adottságok és lehetőségek elemzése alapján a települések
saját fejlesztési törekvéseit is mutatják. A fejlesztéseik megvalósítására
pályázhatnak a vidékfejlesztési céltámogatás forrásaira, amelyek magukban
foglalják a falumegújítást, a települések külterületeinek rendezését,
valamint a külterületi infrastruktúra fejlesztését is. Falumegújításra
például tavaly 139 nyertes pályázat 466 millió Ft állami támogatásban
részesült. Idén a 2001. évi keretre ilyen jogcímen eddig 59 pályázat érkezett
be 675 millió Ft támogatási igénnyel.
A vidékfejlesztési szakemberek tudják, és a falumegújítással foglalkozó
pályázatok elbírálása során érvényesítik azt, hogy különös jelentősége
van annak, hogy a gazdálkodáshoz szükséges építmények ne befolyásolják
hátrányosan a településképet, sőt azzal szerves egységet alkossanak. A
rendezett települési környezet, a tájjellegu építészet, az arculatteremtés,
a települések külső megjelenése egyúttal a helyi közösségek identitás
és közösség-fejlesztésének fontos húzóereje is.
Terület- és településrendezés, építésügy, vidékfejlesztés mind-mind azonos
célokat szolgálnak: településeink fejlesztését, az ország egészének és
egyes térségeinek gazdasági és kulturális felemelkedését. Rövid értékelésemben
ezekről a kérdésekről csak vázlatosan szólhattam, de kérem a tisztelt
jelenlévőket, és a nyílt nap valamennyi résztvevőjét, hogy javaslataival,
észrevételeivel segítse munkánkat, és a településügy össztársadalmi problémáinak
sikeres megoldását.
Tartalomjegyzék
* tizenkettedik évfolyam, 1.-2. szám * 2002. február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja
fenn.
|