Kor-kep

Kevés főépítészt alkalmaznak

 

Dr. Vonza András földmuvelésügyi miniszter vitaindító előadásának szerkesztett változata - elhangzott a parlamentben, a településügyi nyílt napon, 2001. december 6-án.
A településrendezés helyi közügy. Az érintett települések joga és kötelessége, hogy a saját területükre vonatkozó terület-felhasználási és helyi építési szabályokat meghatározzák és érvényesítsék. E jogukban őket csak törvényi előírásokkal lehet korlátozni. Ennek megfelelően a minisztérium szerepe elsősorban támogató és szabályozó jellegu.
Az önkormányzatoknak a településrendezés terén biztosított nagyfokú önállósága sokszor nem kedvez az országos és térségi jelentőségu beruházások megvalósíthatóságának, és a károsnak tekinthető területi folyamatok megakadályozásának. Példaként említhetjük az atom- és a veszélyes-hulladék elhelyezésére szolgáló lerakók elhelyezésének késedelmét, egyes országos közúthálózati elemek építésének megakadályozását, vagy a budapesti agglomerációban tapasztalható belterületbe vonásokat. E tekintetben megoldást, illetve döntési lehetőséget kínál az Országos Területrendezési Terv és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve. Ezért úgy gondolom, hogy az egész ország érdeke e tervek elfogadása, és remélem a jövő évben benyújthatjuk az Országgyulés elé.
A településrendezési tervek készíttetése az önkormányzatoknak több évtizede törvényben előírt kötelessége. E kötelezettség nagy terhet ró - főleg a kisebb - önkormányzatokra. Több száz településnek mindmáig nincs rendezési terve. A kormányzat részéről olyan közvetett támogatás szükséges, amely ösztönzi a képviselő-testületeket a törvényben előírt feladataik teljesítésére. Lehet ilyen ösztönzési forma például az, hogy bármiféle központi támogatás elnyerésének feltétele a rendezési tervek megléte. A rendezési tervek elkészítésének közvetlen állami támogatására 1999-től nyílt lehetőség a területfejlesztési szempontból hátrányos helyzetu településeken.
Az Országgyulés által elfogadott területrendezési tervek, vagy más törvények viszont kötelezhetik az önkormányzatokat - országos érdekből - terveik meghatározott időre és kötött módon történő megalkotására, illetőleg átdolgozására. Erre az esetre jó példa a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról szóló törvény. Az üdülőkörzet 164 települést foglal magában, amelyeknek öt, illetve három év alatt kell településrendezési terveiket a Balaton terv előírásaihoz igazítani. Ebben az esetben a költségeket - arányos mértékben - a kormánynak kell biztosítania a központi költségvetésből. A Balaton környéki településeknek ebben az évben 120 millió forint áll a rendelkezésükre - központi forrásból - tervezési munkáik elvégzésére.

Ami a tervellátottságot illeti, jelenleg az ország településeinek 17 százaléka készíti a településrendezési tervét.

Már az új jogi környezetnek megfelelő terve a városok 14 százalékának, a falvak 9 százalékának van. Ugyanakkor, a tervek jelentős hányada igen régi, és feltehetően elavult.
Ahhoz, hogy jó rendezési tervek készüljenek, természetesen megfelelő szakembergárdára is szükség van. Évtizedes hiányt pótolt a terület- és településrendezési tervezési jogosultságról szóló miniszteri rendelet kiadása, melynek alapján ez év nyarán megkezdődhetett a Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Tagozatán a tervezők nyilvántartásba vétele, jogosultságuk megállapítása. Rendkívül nagy jelentősége van e jogszabály hatályba lépésének, mert a területgazdálkodásban igen fontos a terület- és településrendező tervező szakmai rátermettsége.

Jelenleg az ország mintegy 3200 települése közül hozzávetőleg 200 település foglalkoztat főépítészt, tehát kevés település rendelkezik csak megfelelő szakemberrel.

A minisztérium alkalmazásában álló nyolc regionális területi főépítész ezt a hiányt is pótolja, továbbá állami kontrollként ellátja a miniszter egyes területrendezési, településrendezési és építésügyi feladatait. A területi főépítészek által vezetett területi tervtanácsokban az elkészült településrendezési és építészeti terveket a jóváhagyást megelőzően véleményezik, amellyel hozzájárulnak e tervek színvonalának emeléséhez.
Áttérek az irányításom alá tartozó másik, a településüggyel szoros kapcsolatban lévő szakterületre, az építésügyre, melynek eszközeivel a települések épített környezetének szakszeru és igényes kialakítása oldható meg.
Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok közül önkormányzati hatáskör a helyi építési szabályzat megal-
kotása.
Az építésügyi hatósági jogkör címzettje a települési jegyző, aki - hivatala útján - látja el az általános engedélyezési, ellenőrzési és kötelezési hatósági feladatokat. A kiemelt építésügyi feladatokat ellátó építésügyi hatóságok a városokban, illetve azon településeken muködnek, ahol biztosítják az ehhez szükséges szakmai feltételeket.
Az építésügyi hatóság jelenlegi rendszerével kapcsolatban két megoldásra váró problémát említek:
- Az első, főként a kisebb településeken jelentkező gond, hogy szabálysértés esetén az önkormányzati hivatal munkatársai nem vállalják a hatósági határozatok végrehajtását, például engedély nélküli építmény lebontatását, az ezzel járó konfliktus miatt.
- A másik ellentmondás a jegyző sajátos jogállása, mely az építésügy területén számos probléma forrása. A jegyző egyrészt az önkormányzat hivatalának vezetője, másrészt maga az építésügyi hatóság, aki átruházott hatáskörben fontos állami feladatot lát el. Köztisztviselő, ugyanakkor megbízását a képviselő-testülettől kapja, munkáltatója a polgármester. A jegyző egzisztenciális érdeke, hogy kerülje a konfliktust munkaadójával, ugyanakkor felelős a hivatal törvényes muködéséért. Ehhez járul még az a körülmény, hogy a jegyző szakképesítése szerint jogász vagy államigazgatási szakember, aki az építési hatósági ügyek érdemi elbírálásához szükséges muszaki-építészeti ismeretekkel nem rendelkezik.
A fenti ellentmondások kiküszöbölhetőek az építésügyi hatósági feladatok végzésének olyan helyre történő telepítésével, ahol a ráhatásmentes döntéshozatal, a jogbiztonság, a szakszeruség, a jogszeruség elve hosszútávon biztosítható.

A települési önkormányzatnak minden lehetősége adva van arra, hogy település-rendezési terveiben és helyi építési szabályzatában érvényesítse a helyi közügy körébe tartozó, illetve a helyi érdekeknek megfelelő területhasználati és építési feltételeket, beleértve a településkép alakítását befolyásoló részletszabályokat is.

Ennek érvényesítése az egyes építési engedélyezé-
si eljárások során viszont már tisztán szakmai feladat, amely egy önálló állami építésügyi hatósági rendszer keretei között végezhető a leginkább hatékony módon.
Utoljára pár szóban az épített örökség helyi védelméről szólok. Az FVM Építésügyi Hivatala útján az idén harmadszor hirdetett pályázatot az önkormányzatok számára a helyi értékek megóvásának és felújításának támogatása céljából. Tavaly húsz nyertes pályázó összesen 40 millió forint támogatásból részesedett. A nagy igényre való tekintettel az idén megdupláztuk a szétosztható összeget.
Külön szakterület a vidékfejlesztés, amelyet szintén a településüggyel kapcsolatosan említek, hiszen az elmúlt két év során a vidékfejlesztés hangsúlyos szerepet kapott a falvak és a 10 ezer fő alatti települések fejlesztésében és népességmegtartó képességének megőrzésében.

Az FVM pályázata alapján 185 vidékfejlesztési kistérség, önkormányzati társulás jött létre, mely 2900 települést foglal magában.

A kistérségek mára már elkészítették a területükre szóló középtávú kistérségi vidékfejlesztési stratégiai programjaikat. Ezek a helyi partnerség elvének figyelembevételével, az adottságok és lehetőségek elemzése alapján a települések saját fejlesztési törekvéseit is mutatják. A fejlesztéseik megvalósítására pályázhatnak a vidékfejlesztési céltámogatás forrásaira, amelyek magukban foglalják a falumegújítást, a települések külterületeinek rendezését, valamint a külterületi infrastruktúra fejlesztését is. Falumegújításra például tavaly 139 nyertes pályázat 466 millió Ft állami támogatásban részesült. Idén a 2001. évi keretre ilyen jogcímen eddig 59 pályázat érkezett be 675 millió Ft támogatási igénnyel.
A vidékfejlesztési szakemberek tudják, és a falumegújítással foglalkozó pályázatok elbírálása során érvényesítik azt, hogy különös jelentősége van annak, hogy a gazdálkodáshoz szükséges építmények ne befolyásolják hátrányosan a településképet, sőt azzal szerves egységet alkossanak. A rendezett települési környezet, a tájjellegu építészet, az arculatteremtés, a települések külső megjelenése egyúttal a helyi közösségek identitás és közösség-fejlesztésének fontos húzóereje is.
Terület- és településrendezés, építésügy, vidékfejlesztés mind-mind azonos célokat szolgálnak: településeink fejlesztését, az ország egészének és egyes térségeinek gazdasági és kulturális felemelkedését. Rövid értékelésemben ezekről a kérdésekről csak vázlatosan szólhattam, de kérem a tisztelt jelenlévőket, és a nyílt nap valamennyi résztvevőjét, hogy javaslataival, észrevételeivel segítse munkánkat, és a településügy össztársadalmi problémáinak sikeres megoldását.



 

Önkorkép
Tartalomjegyzék * tizenkettedik évfolyam, 1.-2. szám * 2002. február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.