HAJLÉKTALANOK A FŐVÁROSBAN
Krízishelyzetben

Az országosan ismert gondok - az elöregedés, a munkanélküliség, a rossz egészségi állapot, a szegénység - mellett a fővárosban koncentráltan jelentkezik az előbbieket szinte mind magába foglaló hajléktalanság. Számukat tavaly Budapesten még tízezerre becsülték, ám idén már sokan harmincezres létszámot emlegetnek. Mindezt még tetézi az a szociális migráció, amely a városban remélt megélhetési előnyök miatt az ország leszakadó régióiból Budapestre irányul. A fővárosi önkormányzat kérésére tavaly ősszel készült egy tanulmány, amelyet rövidítve és szerkesztett formában adunk közre. Írói az önkormányzat szemszögéből térképezték fel a hajléktalan-ellátás formáit és pénzügyi kondícióit.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény meghatározása szerint hajléktalan a "bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás". A továbbiakban kimondja, hogy: "hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti", eljárási szempontból: "A hajléktalan személyek ügyében a szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területén a hajléktalan tartózkodik".
A nem hajléktalan lét és a hajléktalanság között széles átmeneti sáv húzódik. A veszélyeztetett helyzetbe kerülő egyén fokozatosan elveszti a többségi társadalomhoz fuződő utolsó kapcsolatait is, de még nem tartozik a hajléktalanok közé. Ez az egyik kitüntetett pontja a segítésnek, innen még van visszatérés a társadalomba, ekkor még nem teszi visszafordíthatatlanná a folyamatot a hajléktalanná válás dinamikája. Ezen a ponton még az érintett sem definiálja magát hajléktalannak, még nem alakította ki azokat a szokásokat, az életformának azokat a sajátosságait, amelyek később csaknem lehetetlenné teszik a helyzet pozitív irányú megoldását. Ilyenkor még meg lehetne akadályozni, hogy végképp kiszakadjon eredeti, természetes környezetéből, ha az önkormányzatok, helyi szociális szervezetek megfelelő hatékonysággal kezelnék az ügyet.
Sajnos az érvényes jogszabályok és a velük való manipulálás lehetőségei ma többnyire nem vissza a társadalomba, hanem a hajléktalanság felé terelik az érintetteket. Egyre inkább légüres tér veszi körül őket, így elvándorolnak a helyszínről, ezzel kényszeruen eltépve a még megmaradt szálakat, végleg megszakítva a kapcsolatot családjukkal, szüleikkel, volt munkatársaikkal, mindazokkal, akik még mint nem hajléktalant ismerik. Pedig ezek azok a kapcsolatok, amelyek segítséget nyújthatnak, erőt adhatnak a krízishelyzetben lévő embernek, és esetleg kisegíthetnék a bajból. Aztán az első néhány pályaudvaron, vagy egyéb közterületen eltöltött éjszaka során rendszerint megismerkedik más, tapasztaltabb hajléktalanokkal, akik tájékoztatják a "lehetőségekről". Ezek a "lehetőségek" már egyértelmuen a hajléktalanság felé vezetnek, bizonyos értelemben éppen a hajléktalan ellátás segítségével. A vándorlás célpontja általában a nagyváros, az esetek túlnyomó részében Budapest. A becsült adatok kb. 7-10 ezer főre teszik a Budapesten tartózkodó hajléktalanok számát, amely országos szinten megközelítőleg a dupláját jelentheti.
Budapesten a fővárosi önkormányzat kötelezettségébe tartozik a hajléktalanok pénzbeni támogatásának kifizetése, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében a szállásnyújtás megszervezése és fenntartása.
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az alapellátást, valamint a hajléktalanok nappali ellátásával kapcsolatos tevékenységi formákat a kerületi önkormányzatok feladataként jelölik meg az irányadó, hatályos jogszabályok. A Budapesten tartózkodó hajléktalanok életkörülményeinek átfogó kezelésére napjainkra többszintu intézmények és szolgáltatások hálózata alakult ki. Létezik az utcai, a nappali, az éjszakai ellátás - szállás, étkeztetés, gondozó és egészségügyi szolgálat.

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
SZEREPE AZ ELLÁTÁSÁBAN

A főváros intézményei és az állami, intézményi normatívát kiegészítő 30 százalékos többlet-támogatással muködő, valamint a vele szerződésben álló civil szervezetek intézményei által biztosított ellátá-
si formák, szolgáltatások, fenntartott férőhelyek adják
az országos hajléktalan ellátás 45,66 százalékát.
A Fővárosi Közgyulés 92/1993. (I. 28.) Főv. Kgy. számú határozatával alapította a hajléktalanok ellátó-bázisát, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményeit. Az FSZKI a hajléktalanok legnagyobb szállást nyújtó intézménye Magyarországon, ily módon jelentős mértékben meghatározza a fővárosi hajléktalan ellátás formáit és azok szakmai színvonalát, megújulásának lehetséges irányait.
Az FSZKI egykori két telephelyét. Budapest, V. József nádor tér 10. szám alatti 66 férőhelyes női átmeneti szállót, valamint a Budapest, XVII. Szabadság sugárút 104. szám alatti anya-gyermek átmeneti szállót, az Oltalom Karitatív Egyesület muködteti.
A főváros - a korábbi hagyományok szerint - tavalyi költségvetésében a hajléktalan ellátásban résztvevő szervezetek részére, határozatlan ideju támogatásokra pénzügyi forrást biztosított (lásd az 1. táblázatot).
Az érvényes muködési engedéllyel és az irányadó jogszabályok szerinti feltételekkel rendelkező hajléktalanokat ellátó intézmények, illetve fenntartói az állami költségvetésből normatív támogatást kapnak (lásd a 2. táblázatot.)
A fővárosi önkormányzat a hajléktalan szállásokat/férő-helyeket fenntartó civil szervezetekkel határozatlan időre szóló közszolgáltatási szerződést kötött.
A főváros által muködtetett Hajléktalanok Információs Irodája - a személyes segítés keretében a Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségének munkatársaival - fogadja a munkát kereső hajléktalan személyeket és a rendelkezésre álló munkahelyekről ad tájékoztatást, végez munkaközvetítést részükre. Mindemellett gondoskodik a pénzbeni ellátások kifizetéséről.
A hajléktalanok problémái megoldásában biztosított lehetőséget a Főpolgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján muködő Sértett-segítő Szolgálat munkatársa is, aki - más feladatai mellett - a vizsgált időszakban 8 fő számára adott segítséget szálláskeresés, öröklési ügy, hajléktalanná válás, gyermek halál, munkahelyi bántalmazás ügyek rendezésében.
A jogszabályoknak való megfeleltetés érdekében, az FSZKI részlegei folyamatosan felújításra kerülnek a Fővárosi Közgyulés által jóváhagyott beruházási-felújítási összegek ütemezésének megfelelően.
A fővárosi önkormányzat tárgyévi költségvetéséből a 2000. évi intézményracionalizálási program keretében, 2001. évre szóló ütemezéssel, az FSZKI egyes épületei felújítására, rekonstrukciójára az alábbi összegeket biztosította:
A Fővárosi Közgyulés a fenntartásukban muködő szakosított szociális intézmények rekonstrukcióira hét év alatt több mint 21 milliárd Ft-ot biztosítottak. A döntés végrehajtásával Közép-Kelet-Európa legnagyobb léptéku szociális beruházását határozták el.
A fővárosi önkormányzat a hajléktalan ellátás folyamatos muködtetésének biztosítására, a különféle szolgáltatások feltételeinek megteremtésére, az előre nem látható akadályok kezelésére 722.919.514 forintot költött. Az összeg nem tartalmazza a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei költségvetését. Idén a hajléktalan-ellátás muködtetését biztosító támogatási források összetétele módosult, mivel a Szolidaritási Alap általi szervezetek pályázati támogatására nem volt mód eltérő közgyulési döntés és forráshiány miatt.

TÉLI KRÍZIS-ELLÁTÁS

Tavaly augusztusban 16, a fővárosban muködő hajléktalan ellátással foglalkozó szervezet Együttmuködési Szándéknyilatkozatot írt alá a 2001-2002. évi téli kríziskezelés ellátására a fedél nélkül maradt emberek megsegítésére.
A szerződésben vállaltak szerint az FSZKI vállalt feladata:
Utcai szociális munka keretében a VI., VII. és XIII. kerületekben, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben éjszakázó emberek ellátása információval és a túléléshez szükséges eszközökkel (élelmiszer, ruházat, gyógyszer, stb.).
Speciális egészségügyi tevékenység keretében krízisprogram muködtetése napi 24 órában orvosi ügyelet biztosítása, amelyhez fürdési és fertőtlenítési lehetőség kapcsolódik.
Lábadozó férőhelyen 40 fő elhelyezését tesz lehetővé 24 órás tartózkodásra, háromszori étkezést, egészségügyi ellátást, szociális ügyintézést, ruházatot és gyógyszert biztosítanak.
Ideiglenes elhelyezésként 75 fő ellátását biztosítja.

A Fővárosi Munkaügyi Központ adatai 2001. január 1. és 2001. augusztus 31. között havi átlagos kimutatás szerint a Hajléktalanok Információs Iroda forgalmában:
A regisztrált hajléktalan munkanélküliek támogatásának alakulása:

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre vonatkozó adatok:

Munkaközvetítési adatok:

1. Általános közvetítés
a) sikeres:	63 fő
b) munkáltató általi elutasítás	19 fő
c) egyén általi elutasítás13 fő	13 fő
2. Bértámogatás:
a) sikeres	4 fő
b) munkáltató általi elutasítás	52 fő
3. Közhasznú munkavégzés:
a) sikeres	287 fő
b) munkáltató általi elutasítás	52 fő
c) egyén általi elutasít.	106 fő
4. Rehabilitációs foglalkoztatás egy fő esetében volt sikeres.

---

Tartalomjegyzék * tizenkettedik évfolyam, 1.-2. szám * 2002. február

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.