 |
 |
A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK KÖZOKTATÁSI RENDSZERÉNEK
BEMUTATÁSA
Önkormányzat, közoktatás, minőségbiztosítás
A Megyei Jogú Városok Szövetsége januárban tartotta közgyulését, ahol az egyik napirend a közoktatás helyzetének elemzése volt, ezen belül is a megyei jogú városok helye szerepe, és a jövőbeni feladatok meghatározása az említett tárgykörben. A szövetség foglalkozott az oktatást érintő minőségbiztosítással és az ebből adódó, önkormányzatokat érintő feladatokkal is. Mi most, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott, s a közgyulésen ismertetett tanulmány rövidített, szerkesztett változatát közöljük. A téma szakértője, dr. Szécsi Gábor, polgármester volt.
A magyar közigazgatásban a nagyvárosok, különösképpen a megyei jogú városok
sajátos szerepet töltenek be a közoktatásban. Gazdasági és kulturális
központjai az országnak, szolgáltatásaikat nemcsak a helybeli lakosok
veszik igénybe. A közoktatás területén ellátottak 18-20 százaléka nem
helyi lakos.
Amíg az óvodákban ez az arány 2 százalék körüli, addig a gimnáziumokban
30, a szakképzésben pedig 50 százalékos. A megyei jogú városok közoktatás-ellátási
kötelezettségeit nem szabályozza egyértelmuen az Önkormányzati törvény.
A Közoktatási törvény szukebb körben határozza meg feladatait, mint amit
a városok ténylegesen ellátnak. A nagyobb mérvu feladatellátás egyik oka
az, hogy a városok felismerték: tartós gazdasági fejlődést csak hatékonyan
muködő, oktatási és szociális ellátórendszerrel lehet megalapozni. A másik
ok az, hogy a különböző önkormányzatok - elsősorban a megye, megyei jogú
város - közötti együttmuködés szintje nem éri el a kívánatos mértéket.
Ezért több olyan intézményt is önállóan muködtetnek a városok, amelyek
közös fenntartása gazdaságosabb lenne. Az együttmuködésre több területen
is szükség lenne: így pl. a szellemi anyagi erőforrások koncentrálása,
a pedagógiai szakmai szolgáltatás, gyógypedagógiai ellátás, oktatásirányítás,
oktatásellenőrzés, speciális bánásmódot igénylők ellátása stb. területén.
A megyei jogú városok a Közoktatási törvényben meghatározott mértéken
felül további óraszámokat biztosítanak az emeltszintu tantárgyak oktatásához,
jellemzően idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés tantárgyakból.
Az általános iskolák több mint egyharmada kínál emeltszintu programokat.
A gimnáziumok esetében szinte minden intézménynek van specialitása, csak
egy-egy osztály muködik normál tanterv szerint.
Az ipari, muszaki jellegu szakképzésen belül egyszerre van jelen a túlkínálat
és a szuk keresztmetszet. A profilváltáshoz az iskolai tanmuhelyek fejlesztése
nagy anyagi ráfordítást igényel. A szakképzés még most is az átalakulás
szakaszában van, ahogy - az Uniós csatlakozásra készülve - a szakmák kölcsönös
elismerésének rendszere is. Amíg a szakképzés helyzete nem stabilizálódik,
az önkormányzatok óvatosak a beruházásokkal kapcsolatban. A csökkenő gyermeklétszám
következményeinek áthidalására különböző megoldások születtek: iskola-összevonások,
bezárások, alacsonyabb létszámmal muködő osztályok. Néhány városban speciális
feladatokat ellátó intézmények jelentek meg: sportiskolák, fogyatékos
vagy szociálisan hátrányos gyermekek ellátására szakosodottak.
A KÖZOKTATÁS JOGI KÖRNYEZETE
A közoktatási törvény, a kerettantervek megfelelően szabályozzák az ágazatot,
kivéve a szakképzést, ahol új, átfogó szabályozásra van szükség.
Számottevő javulást e téren csak a közoktatás környezeti feltételeit meghatározó
jogszabályok pontosítása, átdolgozása jelenthet, azaz az államigazgatási
reform kapcsán az önkormányzati hatáskörök, feladatok rendszerének újragondolása.
SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK
A nagyvárosokra jellemző, hogy területükön koncentrált mértékben találhatók
szociálisan halmozottan hátrányos rétegek, deviáns gyermekek. A középiskolai
képzés kiterjesztésével az iskolákban egyre több a gyenge képességu, magatartászavaros,
alulmotivált tanuló, a szülők egyre kevesebbet törődnek gyermekeikkel.
Az oktatási rendszer nehezen tudja ezeket a problémákat kezelni.
A problémát az alapfokú oktatás keretében lehetne kezelni, komprehenzív
iskolák létesítésével. (Sok álfogyatékos gyermek kerülhetne ide a fogyatékosok
iskolájából. A roma gyerekek többsége azért kerül oda, mert kulturálisan,
szociálisan olyan hátrányt hordoznak, amelyet a jelenlegi iskolaérettségi
vizsgálatok nem tudnak megfelelően érzékelni.)
A FINANSZÍROZÁSRÓL
A megyei jogú városok kiadásainak 25-33 százalékát a közvetlen oktatási kiadások jelentik. Az állami normatíva továbbra is csak a kiadások 60-75 százalékát fedezik. Szükséges a finanszírozás rendszerének újraszabályozása. A közalkalmazottakat érintő 2001. évi bérintézkedésekhez kapcsolt központi normatíva is csak a kiadások 65-70 százalékát fedezték. A Pénzügy Minisztérium az oktatás területén is tervezi a feladatfinanszírozás bevezetését, de az ehhez szükséges szakmai paramétereket még nem dolgozták ki. A pedagógus életpálya-modell jó kiindulás, de ez csak egy szelete a finanszírozásnak.
SPECIÁLIS BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐK
A fogyatékos tanulókkal való bánásmód a társadalom érettségének tükre. Jelenleg a fogyatékos és más fogyatékos gyermekekkel való foglalkozás a közoktatás problémás területe. Olyan hallás-, látás-, mozgásfogyatékos gyermek, aki speciális segítség szorul, még egy nagyvárosban is viszonylag kevés. Külön intézményt ezért nem gazdaságos fenntartani számukra, ezzel együtt kevés a speciális végzettségu pedagógus, sérülnek a gyermek jogai, lakhelyén nem kaphatja meg a szükséges ellátást. Fokozottabb figyelmet kellene fordítani a prevencióra, a gyermekek szurésére. Az ehhez szükséges intézményhálózat muködtetésére - pedagógiai szakszolgálatok megszervezésének támogatására - csak a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat igényelhet központi normatív támogatást. A támogatások továbbosztása a települési önkormányzatok felé különböző technikákkal történik. A megye és a megyei jogú városok kapcsolatának függvényében különböző tartalmú és színvonalú együttmuködési megállapodások születnek a feladatok közös ellátása érdekében. Kiemelendő Miskolc kezdeményezése, ahol a pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok ellátására saját fenntartású intézményt hoztak létre.
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
A Megyei Jogú Város Közgyulése célul tuzi ki a helyi közügyek demokratikus,
önálló, szakszeru, gyors intézését, melynek érdekében minőségirányítási
rendszert épít ki és vezet be.
Az önkormányzat feladata, hogy szakmailag felkészülten, rendszeresen ellenőrizze
és értékelje intézményei mun-
káját a helyi követelmények
az érdekelt felek igényeinek alapján.
Ha partnereink számára meggyőzőbb, hogy külső személyek mondják ki a minőség
tartósságát, választhatunk olyan minőségirányítási rendszert is, amely
minőségtanúsítvány kiadásával zárul, ilyen az ISO.
Az önkormányzatnál végzett munka színvonala tükröződik az ott keletkező
dokumentumokban is. Az oktatással kapcsolatosan jellemzően az alábbi dokumentumok
keletkeznek az önkormányzatoknál:
- Intézkedési terv
- Oktatási koncepció
- Fenntartói követelményrendszer
- Mérési, ellenőrzési terv
- Helyi kituntetési rendelet
- Közoktatási információs rendszer (fenntartói adatbázis)
- Eljárási szabályzat
A fenti dokumentumok az intézményeknél az alábbi folyamatokra, dokumentumokra vannak hatással.
- Beiskolázási terv
- Alapító okirat, muködési engedély
- Költségvetés
- Óvodai nevelési program, pedagógiai program
- Továbbképzési terv
- Intézményi követelményrendszer
- Intézményi mérési-értékelési rendszer
- SZMSZ, házirend
- Intézményi szabályzatok
- Intézményi belső ellenőr- zési terv
- Munkaterv, beszámolók, adatszolgáltatás
Ha az önkormányzat rendelkezik minőségbiztosítással, az még nem garantálja
- de mindenképpen elősegíti - a hozzá kapcsolódó alrendszerek minőségbiztosítását.
Elvileg a politikai döntések minőségbiztosítását is meg lehet oldani,
de alapvető követelmény, hogy szabályozást csak azon a szinten szabad
kidolgozni, ahol a tényleges döntések születnek.
A minőségbiztosítási rendszer kialakításánál mások a feladatai a nagy
intézményhálózattal rendelkező, és más az egy-egy intézményt muködtető
fenntartóknak.
A rendszer kidolgozása előtt eldöntendő kérdés, hogy a
hivatali apparátuson belül, vagy a feladatok "kiszervezésével"
kívánjuk a feladatot megoldani.
Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is. A hivatalon belül
nagyobb az esélye a napi politikai befolyás megjelenésére, viszont erősebben
érvényesíthetők az önkormányzat szempontjai. Külső önkormányzati szervezet
muködtetése esetén jobban érvényesülhet a szakmaiság, nyitottabb az iskolahasználók
véleményeire.
A kisebb intézményhálózatot fenntartók esetében olyan szakmai vagy teljes
finanszírozási társulások létrehozása javasolt, amelyek megkönnyíthetik
a törvényi követelmények szakszeru teljesítését.
Tartalomjegyzék * tizenkettedik évfolyam, 1.-2. szám * 2002. február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.