 |
 |
A ROMÁK INTEGRÁCIÓS LEHETŐSÉGEIRŐL
A csend szigete
Interjú Szatmári Sándorral, Létavértes polgármesterével
A kisebbségek társadalmi integrációjában kiemelt szerepet játszanak a helyi önkormányzatok. A Létavértes polgármesterével készített interjú jó példa arra, hogy szemléltessük, miként tud a helyi önkormányzat eredményesen hozzájárulni a roma lakosság problémáinak megoldásához.
Létavértes Hajdú-Bihar megye keleti csücskében helyezkedik el, 5 km-re a román határtól. 1970. július 1-jén jött létre Nagyléta és Vértes egyesítésével. A városi rangot 1996-ban kapta vissza (a XIX. században már mezőváros volt). A település lakosainak száma 7210. Ebből cigány lakos 1300, közel a lakosság 1/5-e. A város alapvetően mezőgazdasági jellegű, térségi szerepkört tölt be. A teljes infrastruktúra jelen van a városban. (Csupán a szennyvízhálózat nincs még teljesen kiépítve.)
A város polgármestere 38 éve vezető tisztséget tölt be, a rendszerváltás óta polgármester. Így teljes körű, átfogó és saját tapasztalatokon alapuló véleményt mond el a témával kapcsolatban.
-A roma kisebbség milyen problémákkal küszködik Létavértesen?
-Itt is ugyanazok a problémák, mint bárhol az országban. Lakáshiány, munkanélküliség, iskolázatlanság, szakképzetlenség.
-Mit tehet az önkormányzat, hogyan próbálnak a roma lakosság gondjain segíteni?
Az előző pontban említett problémák megoldását a település már az 1950-es évek elejétől megkezdte.
A cigány lakosság korábban elkülönülten, romatelepen élt, ma már azonban - az integrálódásuk eredményeként - nem létezik ilyen "telepi" elkülönülés. Az önkormányzat szociálpolitikai kedvezmények igénybevételével igyekezett segíteni a lakásgondok megoldásában, azonban a felépített nagy, 100 m2 körüli lakásokat nem tudták fenntartani. Az idős, rászoruló emberek gondozását, elhelyezését a negyedszázada működő Cigány Öregek Napközi Otthona látja el a városban.
A létavértesi cigányok többsége már a rendszerváltás előtt is dolgozott. Ingáztak, eljártak különböző munkahelyekre. A munkát vállaló romák száma 500 főre tehető. Az önkormányzat debreceni vállalatokkal vette fel a kapcsolatot, helyi buszjáratok indultak a településről a munkahelyekre. A többiek a helyi termelőszövetkezetben, építőiparban, ipari cégeknél dolgoztak vagy napszámosok voltak. A cigány férfiak és nők egyaránt dolgoztak, akár 2-3 műszakban is. A rendszerváltás után a munkahelyek megszűntek, elsősorban a bejárókat küldték el. Nagy többségük ma is munkanélküli. Elhelyezkedési lehetőségeiket tekintve legnagyobb probléma az, hogy nincs szakképzettségük, döntő többségük segédmunkát vállalhat. Elvünk, hogy nemcsak segélyt kell adni, hanem munkalehetőséget is biztosítani kell. Ezért, a megyében elsők között, az önkormányzat közhasznú munkaprogramot szervezett (parkosítás, temető, buszváró rendbe tétele, ároktakarítás, faültetés, városi környezet rendben tartása stb.) A segélyek döntő többségét roma családok kapják, ez 4 éve 10 millió forint volt, a tavalyi évben már 100 millió.
Már a 60-as évek elején megszerveztük a felnőtt romák részére az oktatást, mivel többségük analfabéta volt. 2-3 éves program keretében megtanultak írni, olvasni. Városunkban ma már alig találni analfabétát a romák között. Minden roma gyerek óvodába, iskolába jár. Az óvodáskorúak több mint 30 százaléka roma. Az iskolákban korábban külön roma osztályok voltak, ez 15 éve megszűnt, azóta vegyes osztályokban tanulnak. Minden gyerek elvégzi a 8 osztályt, a középiskolát már kevesen, sajnos, a felzárkóztatás ma még hiányzik. Ezért az érettségizettek száma nagyon kevés. A tehetséges roma gyerekek ösztöndíjat kapnak, taníttatásukat a megyei önkormányzat által létrehozott alapítvány finanszírozza. A hátrányos helyzetűekkel külön program szerint foglalkozunk. Az alsó tagozatosak iskolaotthonos rendszerben tanulnak, az itt tanuló roma gyerekek ingyenes étkezést és tankönyvet kapnak az önkormányzattól.
A helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2000. nyarán kérdőíves felmérést készített a cigányság körében. 191 családot kerestek fel, megvizsgálták a kérdezettek szociális helyzetét, és a lakókörnyezetük állapotát. A megkérdezett családoknál az egy háztartásban élők száma átlagban 4-5 fő volt. A munkaviszonyból származó jövedelemből élők száma 19 család. A családok 8,6 százaléka (15 család) kapott munkanélküli segélyt. Hetvenegy százalék a családi pótlékból élő családok aránya (125 család). GYED, GYES, GYET-ből élők száma 51 százalék (90 család). A megkérdezettek 69,8 százaléka kap az önkormányzattól gyermekvédelmi támogatást (123 család). Érdekes adat, hogy - ha az összes cigány lakost nézzük - az egy főre jutó jövedelem 96 családnál 5 és 10 ezer forint között van havonta (ebben a felmérésben nem szerepel az alkalmi munkából származó jövedelem).
-Előfordult-e direkt vagy burkolt diszkrimináció az oktatásban, a munkavállalás területén, vagy a mindennapi életben Létavértesen?
Semmilyen területen nem juthat érvényre megkülönböztetés a lakosság között. Sőt! Ha ilyet tapasztalnánk az önkormányzat megfelelő intézkedésekkel visszaszorítaná azokat.
-Mit gondol, a romáknak van esélyük a teljes integrálódásra? Hogyan viszonyulnak a létavértesiek a romákhoz?
-A régóta itt élő cigány származású lakosokkal korábban sem volt és ma sincs probléma. A megélhetésükhöz szükséges munkát elvégezték (vályogvetés, napszám). Létavértes megérezte azt, hogy együtt kell élni a cigány lakossággal, az elkülönülés nem lehetséges. Ekkortól kezdve beszélhetünk beilleszkedésről. Akik itt születtek, itt éltek, igyekeztek beilleszkedni. Talán ez azért is ment könnyebben, mert a helyi cigányok nem beszélik a cigány nyelvet. Integrálódásuk 1952-ben kezdődött, az emlékezetes "Tiszta udvar, rendes ház" c. mozgalommal. Mégpedig úgy, hogy a "telepi" körülmények között (szerény kunyhókban, vályogházakban) élő romák rendbe tették a portákat, WC-t építettek. A cigány lakosság etnikai hovatartozását illetően a 2000. évi népszámlálás adatai az mutatják, hogy a cigányok egy része vallotta csak magát annak. A helyi lakosok többsége elfogadja a romákat, nincs érezhető megkülönböztetés.
-A rendőrséggel milyen az önkormányzat kapcsolata? A rendőrségük rendelkezik-e megfelelő eszközökkel a kisebbségekkel kapcsolatos problémák megoldására?
-Létavértesen kiemelkedően jó a közbiztonság. Az éves megyei értékelésen a "csend szigete" jelzővel illették a várost. Új, korszerű rendőrörs áll rendelkezésre, és a rendőrség vezetése és személyi állománya a biztosíték az előforduló kisebb rongálások, lopások megfékezésére és felderítésére. Ezen a területen is az az elv érvényesül a településen, hogy a bűnözés kiváltó okait, tehát a szociális területen jelentkező problémákat kell megszüntetni, megoldani a cigányság körében. A büntetett előéletű romák száma - arányuknak megfelelően - még mindig magasabb, mint a nem cigány lakosoké.
-Milyen szervezet, vagy megbízott személy képviseli a romák érdekeit Létavértesen?
-Létavértesen öt képviselővel működik a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ). Rendszeresen üléseznek és ellátják a romák érdekképviseletét, a cigány lakosság munka-, szociális- és lakásügyi problémáinak lehetőség szerinti kezelését, a roma gyerekek oktatásának figyelemmel kísérését. Együttműködnek az önkormányzattal, a GAMESZ-szel és a Munkaügyi Központtal, illetve olyan szervezetekkel, amelyek a munkahelyteremtésben segíthetnek, továbbá a közrend és közbiztonság érdekében a rendőrséggel és a polgárőrséggel. Saját hatáskörükben javaslatot tehetnek arra, hogy melyik tehetséges cigány gyerek kapjon ösztöndíjat. Anyagi támogatást nyújtanak a Törekvő Cigányok Szervezetének, amely helyi civil szervezetként működik.
A CKÖ 2002. évi költségvetésének összes bevétele 930 ezer forint, ez állami támogatásból (655 ezer forint) és helyi önkormányzati támogatásból (275 ezer forint) áll. Az önkormányzat arra törekszik, hogy minden lehetséges támogatást megkapjanak működésükhöz. A CKÖ elnöke és egyik tagja állandó meghívottként részt vesz a városi képviselőtestületi üléseken, ahol tanácskozási joggal rendelkeznek, tehát hozzászólhatnak, javaslatokat tehetnek.
-A romáknak milyen lehetőségük van kultúrájuk ápolására, illetve azok bemutatására, szerepelnek-e a város rendezvényein, milyen módon kapcsolódnak a helyi közélethez?
-Nagyon aktívan vesznek részt a város kulturális életében. A városnapon minden évben önálló műsorral lépnek fel. Évről-évre cigánybált szerveznek. Minden nyáron cigány napközis életmódtábort rendeznek 40-50, a megye településeiről érkező roma gyerek részvételével. Egyéb programjaik között szerepel: részvétel országos roma kupán; sportnap a sporttelepen; lomtalanítási akció a cigány lakosság számára; lakossági fórum, ahol tájékozódhatnak a cigányságot érintő legfontosabb problémákról.
-Milyen lehetőséget lát a roma-problémák kezelésére Létavértesen, politikusként mit gondol, országosan hogyan kell kezelni ezt a kérdést?
-Az önkormányzat eddig is és ezután is mindent megtesz annak érdekében, hogy a romák az élet minden területén teljes jogú polgároknak érezzék magukat Létavértesen. Semmiféle hátrány, vagy megkülönböztetés származásukból kifolyólag ne érje őket. Az előzőekben említett három problémás területen kell legfőképpen az önkormányzatnak cselekvő szerepet vállalnia és támogatni a romák felzárkózását. A kérdés második részét illetően: a magyarországi roma kisebbség helyzete problémákkal terhes. A kormány megkezdte a cigányság felzárkóztatásához szükséges programokat, de ezeket az adott térség valós problémáihoz kell igazítani. Változtatásra szorul a legnagyobb kisebbséggel, a cigánysággal kapcsolatos politika. Javítani kell a kisebbség szociális helyzetén, kulturális értékeik megőrzése mellett az integrálódás lehet a megfelelő út.
Bódisné Mészáros Éva
Tartalomjegyzék * tizenkettedik évfolyam, 3. szám * 2002. március
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.