Szándékunk szerint szeretnénk segíteni Olvasóinknak abban, hogy összehasonlíthassák az országgyulési választások elôtti szocialista és szabad demokrata önkormányzati programokat a kormányprogrammal. Lehetôséget adva ezzel az elemzésre - az MSZP-SZDSZ koalíciós egyeztetés nyomán mi került be az úgynevezett Száz napos programba és a kormányprogramba. Nincs könnyu dolgunk, hiszen az utóbbi dokumentumban nem szenteltek külön fejezetet az önkormányzati területnek, viszont a vidék- és területfejlesztés nagyobb hangsúlyt kapott. Számokban kifejezve nem találtuk nyomát több, pénzügyi téren tett ígéretnek, többek között az önkormányzatok saját bevételeinek növelésével kapcsolatosaknak. De az már a kormányprogramból is kiderül, hogy az újabb feladatoknál teljes finanszírozásra számíthatnak az érintettek… Nézzük az Országgyulés által elfogadott kormányprogram önkormányzatokat érintô "fejezeteit", valamint a koalíciós pártok programjainak idevonatkozó részeit...

Cselekedni,
most és mindenkiért!

A NEMZETI KÖZÉP KORMÁNYÁNAK PROGRAMJA
2002-2006

-A Kormány egyik alapvetô feladata a decentralizáció, a túlzottan központosított kormányzati hatalom ésszeru lebontása. Ebbôl a szempontból alapvetô feladat a helyi és területi (települési) önkormányzatok hatásköreinek bôvítése és hatáskörök pénzügyi alátámasztása önkormányzati finanszírozási reform útján. Az Európai Uniós csatlakozás határozottan megköveteli - az évtizedek óta politikai okokból elhalasztott - önkormányzati reform végrehajtását. A Kormány elképzelése szerint a reform három részbôl áll. Az alap a községi és városi, azaz a lakossághoz legközelebb álló önkormányzatok megerôsítése, ezt követi az un. "kis térségek" - alapvetôen az önkormányzatok társulásával való - kialakítása, végül pedig a regionális közigazgatás létrehozása. Így a kormányzati periódus végére a jelenlegi megyei önkormányzatok helyett kiépíthetô a regionális önkormányzatok rendszere.
-Az önkormányzatok megerôsítésével párhuzamosan a központi kormányzat dekoncentrált szervei radikálisan csökkenthetôk. A megyei közigazgatási hivatalok nem lehetnek a kormány politikai hatalmának érvényesítô szervei. (A regionális önkormányzatok létrejötte után a megyei hivatalok regionális közigazgatási hivatalokká alakulnak át.) Az állami támogatások esetében nem szabad megkülönböztetést tenni kormánypárti és ellenzéki megyék, városok, községek között. A nagyon is szükséges, elengedhetetlen vidékfejlesztés ugyanakkor nem szoríthatja háttérbe Budapestet. A vidékfejlesztés jóval tágabb és részben más feladat is, mint az agrárgazdaság támogatása.
- Az elôzô két kormányzati ciklusban is megvalósítandó, fontos célként szerepelt a dereguláció. E kifejezés mögött a felesleges bürokrácia visszaszorítása állt. A hivatali túlszabályozás megnehezítette - és költségessé tette - a termelôk, a vállalkozói szféra életét. Most szigorú lesz a kormány, nem csak megrostálja a zömmel alacsony szintu jogszabályi rendelkezéseket, hanem eleve a túlszabályozás megakadályozása, tehát az ésszeruség jegyében építkezik.

-Azáltal, hogy Magyarország belép az Európai Unióba, megjelenik a szupranacionális döntési szint, s miután módosul a nemzeti szuverenitás több eleme, szükségképpen alkotmánymódosításra van szükség. Ez a tény ismét elôtérbe helyezi az új alkotmány létrehozását, amely kétharmados többségu országgyulési döntést igényel úgy, hogy azt esetleg népszavazás is megerôsíti. Új alkotmány (illetve alkotmánymódosítás) nélkül nem érhetôk el olyan lényeges államelméleti-politikai célok, mint például
-a választójog reformjával a kisebb létszámú parlament létrehozása;
-az önkormányzati rendszer átállítása a regionalizmus követelményeire (új önkormányzati törvények alkotása);
-az ún. második és harmadik generációs állampolgári alapjogok alkotmányos bôvítése (például információs alapjogok), valamint a gazdasági alkotmányosság erôsebb megalapozása.
-A Kormány szerint szükség van új alkotmányra - az Európai Unióhoz való csatlakozástól függetlenül is. A Kormány ezért felajánlja az ellenzéknek, hogy az 1998-ra elkészült tervezet alapulvételével kezdôdjön meg az alkotmányozó munka, amelynek eredményeként 2004-ig el lehetne fogadni az új alkotmányt. Ha viszont ez nem sikerül és csak az Európai Unióba való belépéssel legközvetlenebbül összefüggô alkotmánymódosítások realizálására van remény, úgy a jelenlegi alkotmányos keretek között kell kormányozni. A Kormány haladéktalanul tárgyalást kezd a parlamenti ellenzékkel annak érdekében, hogy az alkotmányozással kapcsolatos álláspontokat tisztázza. Az új alkotmány kidolgozására irányuló munka semmiképp sem hátráltathatja a kormányprogram végrehajtását, s azon belül a jogalkotási terv megvalósulását.

-A Kormány anyagi és szakmai segítséget ad a megyei és helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy felmérjék a szolgáltatások iránti differenciált szükségleteket, s az ellátás bôvítésére, fejlesztésére koncepciót készíthessenek.
-A Kormány átfogó programot készít a korszerutlen szociális intézmények folyamatos rekonstrukciójához.
- Fenntartjuk az ingyenes szolgáltatásokat a rászorulók részére, míg más körben érvényesülnek a piaci szempontok. Lehetôvé tesszük, hogy intézményi feladatokat civil szervezetek lássanak el.
-A Kormány áttekinti a segélyezés egész rendszerét, a megoldásokat korszerusíti, növeli a célzott támogatások hatékonyságát. A pénzbeli támogatásnak elsôdlegesen az egyéb jövedelemmel nem rendelkezôkhöz kell eljutnia úgy, hogy kiszámítható és garantált összegu legyen. Törvényben meghatározott feltételek szerint, döntôen központi költségvetési forrásból, az önkormányzatok kooperációjával bevezetjük a "minimális szociális jövedelem"-rendszerét. Ennek összegét - a nyugdíjemeléssel azonos módon - évente valorizáljuk. A munkára való ösztönzés érdekében a segély összegét és a jogosultság feltételeit összehangoljuk a munkanélküli ellátások öszszegével és szabályozásával. Elhelyezkedés esetén fokozatosan csökkentjük a segélyt, hogy ezzel is ösztönözzük a tartós reintegrációt.

- A Kormány álláspontja szerint nincs jelentôs menynyiségi lakáshiány, így a lakásmobilitás szempontjából a vásárlást, a korszerusítést az új lakás építésével egyenrangúnak kell tekintetnünk. A pályakezdôk és a szociálisan rászorulók szempontjából a bérlakásépítés és bérbeadás prioritást kell élvezzen.
-A Kormány azt képviseli, hogy a célzott szociális támogatásokat a legszegényebb rétegek kapják meg, míg a tehetôsebbek elsôdlegesen piaci eszközökkel jussanak a támogatáshoz.
- Növelni kívánjuk a támogatási rendszerben jelenleg csupán 5 százalékot jelentô, jövedelemtôl függô "lakhatási" támogatást és vele a lakbértámogatás arányát.
-E lépéseket összehangoljuk az önkormányzatok és a magánvállalkozások bérlakás-építési programjával úgy, hogy e szférákat ösztönözzük a kooperációra. Mintegy 25 ezer bérlakás felépítését tartjuk 4 év alatt elérendônek, ezzel a lakásállományon belül a jelenlegi 6 százalékról 15 százalékra emelve a bérlakások arányát. A bérlakásszám emelkedése várható a jelenleg privatizált paneles lakótelepi lakások egy részének megvásárlásával is. A magánszféra érdekeltségének megteremtése érdekében megvizsgáljuk a lakásszövetkezeti bérlakásépítés lehetôségeit.
- A pályakezdô fiatalok részére garzonlakás építési programot kezdeményez és támogat a Kormány. Ezt a programot lakás-elôtakarékossági rendszerrel kapcsoljuk össze. Az idôsek számára felépülô nyugdíjasház programhoz is támogatást nyújtunk és szorgalmazzuk, hogy ezek a fiatal családok közelében és ne gettószeruen épüljenek fel.
-Az önkormányzatokat arra ösztönözzük, hogy az idôskorúakkal eltartási szerzôdéseket kössenek, így is védve ôket a lakásmaffiák ellen.
-A krízishelyzetben levô családok, az állami gondozásból kikerült fiatalok és lakás nélkül maradt idôsek elhelyezésére "albérlôk" házát építtetünk. Ilyen intézmények létrehozását állami és önkormányzati összefogással, közös finanszírozással kezdeményezi a kormány. Az életkezdési támogatás értékvesztését korrigáljuk, hogy az valódi segítséget jelenthessen.
-A sérült és fogyatékos emberek önálló életvitelének kialakítására különleges otthonokra, egyedi építészeti megoldásokra van szükség. Az érdekképviseleti civil szervezetekkel együttmuködve kívánja a Kormány ezt a problémát megoldani.
-A bérlakásépítéssel és az új lakások építési támogatásával egyenrangú célnak tekintjük a használt lakások felújítását; a panel- és tömbházak rekonstrukcióját; környezetük átépítését, rehabilitációját. Országos programot kezdeményezünk az önkormányzatokkal közös feladat megoldására.
-A jelenlegi lakáshitel konstrukciót az alacsony jövedelmuek számára is elérhetôvé és finanszírozhatóvá tesszük. Ezért a Kormány kidolgozza a takarékrendszer szélesítésének a feltételeit.

-Az egészségügyi ellátás szakmai fejlesztésében erôsödik az alapellátás szerepe. Ennek során különféle szociális feladatok ellátása is nagyobb hangsúlyt kap (idôskorú és krónikus beteggondozás, a fogyatékosok sokoldalú támogatása). 3-400 új háziorvosi és gyermek háziorvosi körzet létrehozását támogatjuk, elsôdlegesen az ellátatlan területeken. A bevételkiesést a finanszírozás eszközeivel ellensúlyozzuk. A piacképtelen körzetekben továbbra is megoldjuk az orvosok közalkalmazotti foglalkoztatását.
-A kórházak és az egyetemi klinikai szervezetek betegellátó szerepe meghatározó. Komplex feladataik színvonalas ellátásához, mind a beruházások terén, mind a gyógyítás eszközrendszerének a megújításához, mind pedig a muködési költségek biztosításához jelentôs többletforrásokra van szükség.
-A beruházási forrásokat - amelyek pótlólagosan több mint 100 milliárd forintot tesznek ki - a modernizációs programba illeszkedve, regionálisan is egyeztetett célok megvalósítására használjuk fel. Vigyázunk arra, hogy a jelentôsen megemelt keretek mindenki által átlátható pályázati rendszerben álljanak az önállóságukban is megerôsített intézmények és a tulajdonosok rendelkezésére. A cél és címzett támogatásra rendelkezésre álló forrásokat, valamint a beruházásokra szánt pótlólagos költségvetési eszközöket regionális programok alapján, központilag összehangolva használjuk fel. Ezeket az elôirányzatokat a népegészségügyi szempontból fontos fejlesztésekre, a korszerutlen szakmai struktúrák átalakítására, az elfogadhatatlan területi és ellátásbeli különbségek kiegyenlítésére, valamint az intézmények technikai színvonalának javítására használjuk.
-A települési önkormányzatoknak fontos kötelezettségei és jogai vannak az egészségügyben. Ennek megfelelôen a vagyoni privatizáció esetében is az orvosok és az önkormányzatok közötti megállapodást tekintjük meghatározónak.
- Az önkormányzati tulajdonnak, - mint meghatározó tulajdoni formának - a fenntartása mellett anyagilag is támogatjuk, hogy az intézmények közhasznú társasággá, gazdasági társasággá alakuljanak át. A befektetôkre vonatkozó ágazati megkötéseket feloldjuk. A muködési engedélyek jogfontosságáról gondoskodunk.
-A szakrendelôk leválását, önállósodását bátorítjuk a definitív ellátás és a szakorvosi privatizáció elôsegítése érdekében.
-A privatizáció érdekében felélesztjük a más ágazatokban bevált privatizációs technikákat, így a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP) is.
-Az egészségügyi szolgáltatások ÁFA-körbe kerülésével, az egészségügyi intézmények gazdálkodásának formaváltásával, a menedzsment nagyobb autonómiája révén lehetôséget teremtünk arra, hogy az orvosok, más magánbefektetôk, az egészségpénztárak is részt vehessenek a szolgáltatások nyújtásában, az infrastruktúra korszerusítésében.

- A tűzvédelem, a polgári védelem és a katasztrófa-védelem területén dolgozók feladatait, szervezetüket és eszközeiket - az érintettekkel közösen - a rendeltetésszeru feladatellátás követelményéhez, valamint az új kihívásokhoz igazítjuk, beleértve az önkormányzati tuzoltóság jelenlegi szervezeti kereteinek megtartását, illetve megerôsítését is.
- Fokozatosan kiépítjük a bunmegelôzési tevékenység helyi szintu végrehajtásának, az önkormányzati "közterület rendészeti" hatóság muködésének feltételeit. Ez jogi szabályozottságot és országos szinten megfelelô koordinációt igényel, elkerülve a párhuzamosságokat. Központilag összegezzük a helyi szinten szerzett információkat és tapasztalatokat. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája is rögzíti azt a nemzetközileg elfogadott gyakorlatot, mely szerint a helyi közrend és közbiztonság védelme elsôsorban a helyi önkormányzat feladata, az állam pedig garanciát vállal a közbiztonság helyi szintu finanszírozására. Az önkormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos feladatainak tisztázása és megfelelô szabályozása kedvezô folyamatokat indíthat el ezen a területen.

-A regionális fejlesztési programokba beépíti a kulturális közszolgálati és stratégiai kötelezettségeket; törekszik a vidéki muvelôdési, illetve közösségi centrumok és a lokális kultúra erôsítésére.
-A ciklus félidejére állami támogatással biztosítjuk valamennyi közmuvelôdési, iskolai könyvtár, muvelôdési intézmény, vidéki teleház informatikai felszerelését és muködtetését, illetve ezen eszközök muvelôdési, közösségi vagy hivatalos ügyintézési célú, ingyenes lakossági használatát.

A Medgyessy-kormány gazdaságpolitikája két fô célnak tulajdonít kiemelt jelentôséget.
-A gazdaságpolitika prioritásainak kijelölésekor a kormány mindent elkövet, hogy az ország fejlôdését tartósan gyors ütemu, az export és beruházók által vezérelt, kiegyensúlyozott növekedési pályára terelje. Ezzel megteremthetôk a jóléti rendszerváltás megvalósításának feltételei:

-A Kormány az Európai Unióhoz való csatlakozást (a tervek szerint 2004-ben), majd pedig a monetáris uniós tagságra való felkészülést tekinti a gazdaságpolitikát vezérlô másik fontos célnak, amely hatékonyan támogathatja az ország teljesítôképességének (növekedési potenciáljának) az erôsítését és felemelkedését. A kormány az Európai Unióhoz való csatlakozási stratégia legfontosabb elemeinek tekinti:

-Nagy súlyt helyez arra, hogy a kormányzati beavatkozások köre a minimálisra csökkenjen, a döntések egyre inkább helyi és regionális szintre kerüljenek és ezzel együtt a pénzügyi források decentralizálása valósuljon meg.
-Elérjük az EU felvételünk után megnyíló közösségi források maradéktalan igénybevételét, s felkészülünk a pénzeszközök fogadására, az államháztartáson belül a hazai társfinanszírozás forrásainak biztosítására a felhalmozási kiadások prioritást kapnak.
- A vidék, illetve falufejlesztés, az agrárium válságának megállítása és pozitív szerkezeti átalakításának segítése EU-s és hazai forrásokból.
-Az EU jogharmonizációra tekintettel mérsékeljük a forgalmi adózásban fennálló túlzott különbségeket. Korszerusítjük a helyi adózás törvényi keretszabályozását.
-Közigazgatás átfogó reformjának és fejlesztési programjának kidolgozása a regionalitás, teljesítményelv és a szakmai követelmények szempontjainak és az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülés követelményeinek az érvényesítésével.
-A helyi tömegközlekedés színvonalas muködése érdekében normatív költségvetési támogatást vezetünk be.

- Mindenekelôtt fejlesztjük, bôvítjük a csatornázást és a szennyvíztisztítást, ami hozzájárul a lakosság életminôségének javulásához. Célunk, hogy a kormányzati idôszak végére a lakosság kétharmada csatornahálózatra kötött lakásban éljen.
- Jelentôs forrásokat kap a hulladékkezelés is. Elkerüljük a lakossági igénybevételi díjak túlzott emelkedését, ezért a fejlesztések finanszírozásában az államháztartás és az EU forrásait tekintjük alapvetônek.
- Mind szélesebb körben alkalmazzuk a biológiai szennyvíztisztítást, ami mutárgyépítéses megoldásnál jóval olcsóbb.
- Komplex intézkedésekkel elérjük, hogy az erômuvek és a hulladékégetôk légszennyezése sehol ne haladja meg az európai uniós elôírásokat.
-Megállítjuk a hulladékhegyek - részben illegális helyeken történô - gyors növekedését. Kedvezményekkel segítjük a hulladék feldolgozó háttéripar fejlôdését. Országos programot indítunk annak érdekében, hogy a lakosság közremuködjön a szelektív hulladékgyujtésben. Támogatjuk a másként nem hasznosítható hulladék megsemmisítését szolgáló önkormányzati fejlesztéseket. Segítjük a településeket, hogy 2003-ig megvalósítsák a szervezett hulladékszállítást.
-"Százmillió fa" program keretében százmillió fát ültetünk az évtized végéig. Ebbôl egymilliót a települések belterületén, tízmilliót pedig a települések körüli zöld gyuruként.
-Igényeljük és bátorítjuk a helyi közösségek és a környezetvédô mozgalmak részvételét a környezetvédelmet érintô állami, önkormányzati döntési folyamatokban.

-A magyar vidék és a magyar mezôgazdaság több mint egy évtizede tartó válsága az ezredforduló éveiben tovább mélyült. A vidéki térségekben - erôteljes differenciálódás mel-lett -, súlyos szociális gondok léptek fel. Az agrárium termelése a korábbi nagy visszaesés után stagnál, a jövedelemtermelô-képesség hiányzik, a gazdálkodás feltételei kiszámíthatatlanok. A küszöbön álló EU-csatlakozásra az ágazat nem készült fel, a megvalósult fejlesztések ehhez messze elégtelenek.
A vidékfejlesztés fô céljai:
- A gazdaság teljesítôképességének növelése, amely alapul szolgál a munkahelyteremtéshez.
- A gazdaság térszerkezetének befolyásolása annak érdekében, hogy a fejlôdés területileg kiegyenlítettebb legyen.
-A természeti és az épített környezet ápolása, megóvása a jövendô generációk számára. A tájkörzeti gazdálkodás szempontjainak fokozott figyelembevétele.
- A vidéken élôk mostanra kialakult hátrányainak csökkentése és az emberek társadalmi esélyegyenlôségének javítása.
- A falvak életképességének megerôsítése.
A vidékfejlesztést segítô lépések:
-A területfejlesztési intézményrendszer átalakításával, demokratikus, alulról építkezô jellegének helyreállításával és a rendelkezésre álló források növelésével mérsékeljük a területi különbségeket.
-Elômozdítjuk a vidéki munkahelyteremtést és segítjük a meglévôk megtartását. Ehhez hazai és EU-forrásokat, támogatásokat ugyancsak felhasználunk.
- A törvényekben kormányzati hatáskörbe utalt adókedvezmények elbírálásakor a fô szempontunk a térség fejlôdésének segítése lesz.
- Az állami infrastruktúrafejlesztés - az EU ilyen célú támogatásainak felhasználásával - segítse elô a hátrányos helyzetu térségek gyorsuló fejlôdését. Az ezt szolgáló EU-programok megvalósításához szükséges társfinanszírozás forrásait az államháztartásban biztosítjuk.

- Felgyorsítjuk az EU-csatlakozásra való felkészülést.

- Az EU-val folyó tárgyalások során olyan bázisszámokat, ország-kvótát és támogatási kifizetési lehetôségeket kívánunk elérni, amely számunkra kedvezôek és lehetôvé teszik, hogy hazánkat az Unió többi tagállamával egyenlô módon bírálják el.