A VIDÉKFEJLESZTÉS, MINT A CSATLAKOZÁS EGYIK KULCSTERÜLETE

Életképesség

A mezôgazdaság és az ahhoz szorosan kapcsolódó vidékfejlesztés, mind az Európai Unió, mind pedig a csatlakozni kívánó országok számára központi kérdés. Magyarországon ezt jól mutatják a termôföldtulajdon-szerzés kapcsán felmerülô viták. A mezôgazdasági kérdések csak áttételesen, a vidékfejlesztés azonban már közvetlenül érinti a helyi önkormányzatokat is, érdemes tehát erre a témára kiemelt hangsúlyt helyezni.

A vidékfejlesztési politika integrált tevékenységet jelent, ami magába foglalja az agrárgazdaság és a vidéki mezôgazdasági térségek fejlesztését szolgáló strukturális politika jegyeit. Napjainkban a vidékfejlesztés területe különösen azért fontos, mert jelenleg az agrártámogatási rendszer megváltoztatása napirenden van az EU-ban. A földalapú támogatásról a vidékfejlesztésre helyezôdik a hangsúly. Ez a változás fôleg a csatlakozásra váró országok esetében jelentôs az önkormányzati támogatásoknál és kedvezményeknél, így ezekre kiemelt figyelmet kell fordítani.
A vidékfejlesztés fontos része a falvak felújítása, fejlesztése, a vidéki értékek védelme. A helyi önkormányzatoknak az EU-ban meglévô pénzalapokhoz való hozzájutás lehetôségeit, a programozási és stratégiai módszereket meg kell ismerniük, éppúgy, mint a területfejlesztésre fordítható alapok esetében. Az EU-hoz történô csatlakozáskor a helyi közösségeken túlmenôen az önkormányzatoknak is fontos feladata a kistérségi, regionális és országos vidékfejlesztési programokhoz való csatlakozás, illetve azokhoz történô illeszkedés elôsegítése. A vidékfejlesztési és agrár-környezetvédelmi támogatások igénybevételét jelentôsen befolyásolhatja a vidék gazdasági önerejének alakulása, és tudati felkészültsége is. Ezért is kell folytatni a vidéki gazdaság és társadalom szereplôinek felkészítését a vidékfejlesztési programok fogadására; elô kell segíteni, hogy az érintett lakossághoz közvetlenül jussanak el a támogatási lehetôségek igénybevételét szolgáló ismeretek.

Az integrált vidékfejlesztés legmegfelelôbb földrajzi egysége a mezôgazdasági kistájakból álló kistérség. Itt érvényesülhet leginkább a táj adottságait figyelembe vevô mezôgazdasági stratégia, tájfenntartás és foglalkoztatás összhangjára irányuló törekvés. A hazai vidékfejlesztés az EU ajánlásait figyelembe véve valósul meg. A fejlesztés irányait a szubszidiaritás elvébôl kiindulva az egyes térségek sajátos, belsô erôforrás rendszerére kell alapozni, a vidéki gazdaság és a társadalom helyi szereplôinek bevonásával kell kialakítani.
A vidékfejlesztési támogatások elsôdleges célja tehát a vidéki népesség gazdaságának stabilizálása, életminôségének javítása. A kedvezményezett területeken (fôleg falvakban) olyan fejlesztéseket kell támogatni, amelyek a mezôgazdasági tevékenységet folytató - de abból csak részjövedelmet élvezô - népesség foglalkoztatására irányulnak. Alapvetô szempont, hogy a támogatásban részesülô tevékenységek a vidéki életmód fenntartásával összeegyeztethetôk legyenek. A vidékfejlesztési célelôirányzat felhasználásának általános szabályait, rendeltetését a 104/2001. (VI.21.) kormányrendelet tartalmazza.

A vidékfejlesztés területén a közösségi irányvonalak többségével ellentétben a tagjelölt országoknak már van lehetôségük tapasztalatszerzésre a társfinanszírozású politika megtervezésének és alkalmazásának területén, a SAPARD program - mint elôcsatlakozási eszköz - révén.
A SAPARD a tagjelölt országoknak egy 15 intézkedésbôl álló "menüt" kínál, programozási célokra. Ezen célok közül azok a SAPARD intézkedések, amelyeket a tagjelölt országok alkalmazni kívánnak, inkább szerkezetátalakításra vonatkozó igényeikkel kapcsolatosak - mint például a mezôgazdasági üzemekbe történô beruházás, vagy a feldolgozás és értékesítés fejlesztése, amelyet a vidéki infrastruktúra és diverzifikáció követ, bár a kép országonként eltérhet. Ezen fejlesztési célok közül az utóbbi érinti a helyi önkormányzatokat.
Mivel adott a rövid, hároméves programozási idôszak (2004-2006), amellyel az új tagállamoknak a jelenlegi pénzügyi kilátások végéig számolniuk kell, logikusnak tunne, hogy maximálisan építsenek a SAPARD programon keresztül szerzett tapasztalatokra és az annak keretében felállított végrehajtó intézményekre. Az új tagállamok többsége ugyanis az 1. célkituzés körébe fog tartozni, és vidékfejlesztési intézkedéseik nagy részét, az összes úgynevezett nem kísérô intézkedéseket, integrálni fogják az 1. célkituzés hatálya alá esô programozásukba, és az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs részlegébôl társfinanszírozzák a Strukturális Alapok pénzügyi irányítási és ellenôrzési szabályai szerint.

Az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezésérôl szóló 1257/1999/EK rendelet szerinti vidékfejlesztési tevékenység magába foglalja pl. az erdészet, az agrár-környezetvédelem és a fiatal gazdák támogatását. Emellett tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a vidéki területeket olyan politika követésében segítik, amely nemcsak az agrárágazat versenyképességének segítésére korlátozódik, de támogatja az új tevékenységek, munkalehetôségek fejlesztését. Mindezt annak érdekében, hogy a vidéki területek továbbra is életképes gazdasági és társadalmi környezetet jelentsenek.
A Tanács 1929/2000/EK rendeletének értelmében pedig az új programalkotó idôszak végrehajtása érdekében lehetôvé kell tenni a tagállamok számára, hogy engedélyezhessék a régi szabályok szerint vállalt kötelezettségeik ötéves, illetve hosszabb idôszakokra vonatkozó, új kötelezettségekké történô átalakítását - az 1257/1999/EK tanácsi rendelet alapján -, amennyiben az új kötelezettség határozottan kedvezô a környezet szempontjából.
Fentiek alapján megállapítható, hogy az önkormányzatoknál a vidékfejlesztési feladatok megoldásához joganyag hatályon kívül helyezésére valószínuleg nincs szükség, de a meglévô támogatási és kedvezményi rendszereik felülvizsgálata indokolt.

A Közösség kezdeményezései közül a LEADER programok komoly lehetôséget jelentenek a önkormányzatok számára. A 2000. április 14-én megjelent 2000/C 139/05 számú Bizottsági Értesítés a vidéki térségek fejlesztése érdekében speciális módszert, és egyúttal keretszabályt határoz meg. A helyi fejlesztések megvalósítása érdekében - azon térségekben, amelyek a program célterületei kívánnak lenni - a helyi társadalmat megfelelôen reprezentáló "helyi akciócsoportokat" kell létrehozni. Ezt a - térség fejlesztési stratégiájának kialakításáért és megvalósításáért felelôs - szervezetet a helyi önkormányzatoknak, illetve a különbözô közintézményeknek, a helyi gazdálkodó és civil szervezeteknek kell megalakítaniuk. A stratégiát a Bizottsági Ajánlásban meghatározott prioritások alapján, 10 ezer-100 ezer lakosságszám közötti, szervesen összetartozó térségben kell kidolgozni, függetlenül a már meglévô adminisztratív és kistérségi határoktól. A helyi akciócsoport a stratégia megvalósítása érdekében pályázik a LEADER Nemzeti Hatósághoz.
Azok a helyi szereplôk (vállalkozások, civil szervezetek stb.) lesznek a végsô kedvezményezettek, aki számára a helyi szervezet támogatást ítél meg. A programok támogatásának alapfeltétele a gazdasági és ökológiai fenntarthatóság, valamint a munkahelyteremtés lehetôsége a nôk és fiatalok számára. A helyi akciócsoportok között szoros együttmuködés van, számítógépes adatbázisban mindenki köteles közzétenni azokat a saját tapasztalatokat, amelyekbôl mások tanulhatnak, és programjaik megvalósítása érdekében partnert találhatnak.
A fentiekben megjelölt támogatási források közül jelenleg csak a SAPARD programra támaszkodhatunk. A SAPARD forrásokhoz való hozzáférés lehetôségeirôl alábbiakban részletes ismertetôt adunk.
O.M.