Falvak, szerepek, feladatok

A Községi Önkormányzatok Szövetségének (KÖSZ) elvárásai az új kormány
önkormányzati politikájától
(A KÖSZ 2002. március 21-i közgyulésének állásfoglalása)

Mint ahogy azt már elôzô számunkban is jeleztük, a KÖSZ tagjai tavaszi közgyulésükön úgy határoztak, hogy levelet írnak az új miniszterelnöknek. Az elhatározás és a levél tartalma már a választások elôtt megfogalmazódott, azt a közgyulés elfogadta, csak a címzett volt akkor még ismeretlen. A KÖSZ tagjainak szándéka az volt, hogy felhívja az új miniszterelnök figyelmét mindazokra az önkormányzatokat érintô problémákra, melyek kezelése tovább már nem halasztható.

Dr. Medgyessy Péter úrnak
Miniszterelnök

1081 Budapest, Köztársaság tér 26.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A Szövetség 2002. március 21-i közgyulése határozatot fogadott el arról, hogy a Községi Önkormányzatok Szövetsége juttassa el az elvárásait tartalmazó dokumentumot Önhöz. A javaslatok fontosak és hasznosak a kormány önkormányzat-politikai tevékenységének kialakításában.
Tekintettel arra, hogy most formálódik az új kormány programja az itt mellékelt dokumentumot azzal küldöm meg Önnek, hogy e program kidolgozásakor, s a következô években annak megvalósítása során legyenek figyelemmel az általunk megfogalmazottakra is. Abban reménykedünk, hogy az új kormány és az országos önkormányzati szövetségek között olyan tartalmas szakmai, érdemi munkakapcsolatok alakulnak ki, melynek során módunkban lesz érvényesíteni a sajátos önkormányzati, ezen belül községi érdekeket.
Sok sikert, jó egészséget, kitartást kívánva tisztelettel üdvözli:

Nádor Rudolfné
a KÖSZ elnöke

1.Az Ötv. felülvizsgálata során olyan szabályozás kialakítása, amely figyelembe veszi, és meg is jeleníti a különbözô típusú önkormányzatok, így a községek, illetve a községi önkormányzás sajátosságait is.
2.Olyan érdekegyeztetési rendszer kidolgozása, ami a különbözô típusú központi kormányzati mechanizmusba tartozó, konzultatív szervezetekben biztosítja egyebek mellett a községi önkormányzati szféra érdemi érdekartikulációs jogának érvényesítését, azaz partneri alapon történô valós érdekfeltárásra, -ütköztetésre és -egyeztetésre alkalmas fórumokat kell muködtetni.
3.Teljes egészében meg kell reformálni a jogalkotási eljáráson belül az önkormányzati részvétel jelenlegi gyakorlatát. Elérendô, hogy az önkormányzatokat érintô normák és központi döntések elôkészítésében - felhasználva az informatikai eszközök nyújtotta lehetôségeket is - érdemi egyeztetésekre kerüljön sor, ahol megfelelô idôt biztosítanak a vélemények megfogalmazására, a lehetôségek szerinti egységes önkormányzati álláspontok kialakítására.
4.Alapvetô kérdés, hogy valósuljon meg az önkormányzati finanszírozás reformja. Ebben a községek számára különösen is fontos, hogy a kötelezô feladatok normatívái fedezzék a feladatellátás költségeit, legyenek tekintettel a községi önkormányzatok sajátosságaira, különbözôségeire, figyelemmel arra is, hogy a községek zöme csekély mértéku helyi bevétellel rendelkezik, (vagy egyáltalán nem rendelkezik azzal). Így az állami támogatási rendszer olyan átalakítása szükséges, ami a biztonságos muködést lehetôvé teszi számukra.
5.A különféle típusú pályázati rendszerek tartalmi, eljárási föltételeinek az összehangolása mellett ezek legyenek tekintettel arra, hogy az ún. önrész megteremtése a községek túlnyomó része számára lehetetlen, így más módon kell az államnak biztosítani azt, hogy a községek is részesedhessenek e támogatásokban, fejlesztési célra reális eséllyel pályázhassanak.
6.A községi önkormányzatok különösen érintettek a céltámogatási rendszerben; a célok és a pályázati feltételek kidolgozása a községi sajátosságokra figyelemmel, a KÖSZ-szel egyeztetve úgy történjen, hogy a céltámogatásokban részesülô beruházások körét (rangsorolását) a szakmai szükségesség határozza meg.

1.A községi önkormányzás alapértékei ne kérdôjelezôdhessenek meg, beleértve ebbe a polgármesteri hivatal fönntartását, illetve alakításának jogát, s azt, hogy a polgármesteri tisztséget milyen módon (fôállásban, vagy társadalmi megbízatásban) kívánják elláttatni az egyes települések.
2.Leállítandó az a tendencia, ami az önkormányzati kötelezô (és nem teljesköruen finanszírozódott) feladatait növeli; amennyiben pedig ilyenekre sor kerül (pl. EU-csatlakozás), a feladatok és a hatáskörök és ezek ellátása közötti (financiális szempontú) összhang megteremtése szükséges.
3.Pontosabban szabályozandóak a képviselô-testület-polgármester közötti feladat- és hatáskörök; a jogalkotó nagyobb mértékben éljen - amennyiben ez indokolt és célszeru - a polgármesterre történô közvetlen önkormányzati feladat- és hatáskör-telepítéssel.
4.A törvényhozó a jogi normában is ismerje el a községi polgármesteri és jegyzôi feladatellátás sajátosságait; megkülönböztetve a jegyzô államigazgatási és önkormányzati feladatait; pontosítandóak a polgármesteri hivatal tekintetében a polgármester irányítói és a jegyzô hivatalvezetôi feladatai.
5.A polgármesteri tisztség ellátása nagyobb társadalmi megbecsülésben részesüljön, pl. e cím viselésének joga akkor is, ha már - pl. három-négy ciklus után nyugdíjba vonulása miatt - nem indul a választásokon, elérendô a harmadik ciklus utáni korkedvezményes nyugdíjazás, s munkájuk anyagi elismerésének fokozása.
6.Régóta hangoztatott önkormányzati igényként megismételjük, hogy a normatív támogatások (fejkvóta) rendszer egésze fölülvizsgálatra szorul, elmenve egészen az alapvetô módszerekig. Azaz, a kiszámítás szempontrendszerének felülvizsgálatáig, amikor is az objektív adottságok meghatározó szereppel bírnak (különösen az oktatási, egészségügyi, szociális ellátás és segélyezés a kiemelendô, ahol a normatíva sem a bérekre, sem pedig a dologi kiadásokra nem elegendô); az alapfokú oktatás, nevelés terén a támogatás akként bôvítendô, hogy ne csak a település nagysága, hanem az intézményekben nevelt, oktatott gyermekek létszáma alapozza meg azokat.
7.A községi önkormányzatok egészségügyi ellátási kötelezettségei ugyan megoldódtak, de zömmel ezek a valóságban kiürültek, így helyreállításuk a feladat; az orvosi ellátáson belül pedig az amortizációs költségek, a készenlét, az ügyelet, az anya- és csecsemôvédelem megfelelô finanszírozása fogalmazódik meg, figyelemmel arra, hogy a kisebb települések jelenleg nem tudják biztosítani a megfelelô személyi és technikai feltételeket, s a több községre történô ellátási körzet költségnövekedést eredményez.
8.A közcélú, illetve a közhasznú munkavégzés szabályozása fölülvizsgálandó annak érdekében, hogy azok egyrészt valóban a helyi közösség, a település érdekében végzett tevékenységek legyenek, másrészt az állam teljes köruen biztosítsa ezek anyagi fedezetét.
9.A kulturális feladatellátáson belül a községeknél a közösségi tér biztosításával, a meglévô intézmények fenntartásával, fejlesztésével, s az évente néhány rendezvény megszervezésével kapcsolatos alapvetô költségeket az állam normatív alapon támogassa.
10.A településfejlesztés- és rendezés (ez utóbbinál a rendezési tervek készítése), valamint területfejlesztésben való (pályázatok) részvételhez szükséges meghatározott mérvu állami támogatást kapjanak a községi önkormányzatok; az állam biztosítsa a rendezési tervek teljes költségét; vissza kell állítani az önkormányzatok (kistérségek, illetve térségfejlesztési önkormányzati társulások) szerepét (megfelelô képviseleti arányát) a területfejlesztés megyei, regionális szervezeteiben.
11.A községi önkormányzatoknak csak kevés lehetôségük van vállalkozások támogatására, "tôkebecsalogatásra", munkahelyteremtô beruházásra, vagy zöldmezôs területek megvalósítására, így ezen önkormányzatoknak nagyfokú állami támogatást, anyagi és egyéb segítséget kell kapniuk.
12.Az adótörvények módosítása tegye lehetôvé, hogy a polgárok személyi jövedelemadójuk 0,5 százalékát kifejezetten az önkormányzati szférának (pl. az országos és/vagy kistérségi szövetségeknek) ajánlhassák fel.
13.Azzal egyetértünk, hogy a helyi közutak maradjanak önkormányzati fenntartásban, ehhez azonban - éppen kötelezô voltukra tekintettel - az állam (normatív alapon) biztosítsa a szükséges pénzeszközöket; az autópálya-építési program szükségességének elismerése mellett átfogó program készítendô a helyi közutak fejlesztésére, az összekötô utak építésére, a földutak betonúttá fejlesztésére.
14.A köztemetôk európai színvonalú fenntartásához, illetve ilyenné tételéhez szükséges pénzeszközöket az államnak kell biztosítani, ehhez célszerunek tartjuk egy temetôkataszter kidolgozását (e körben ilyen feladat az egyházi temetôkkel öszszefüggésben is jelentkezik).
15.A csatornázás, szennyvízelvezetés, hulladék-elhelyezés, a dögkutak fönntartása olyan anyagi vonzatokkal jár, ami jóval meghaladja a községek teherbíró képességét, így csak jelentôs állami támogatással oldhatóak meg, amit a községek igényelnek.
16.A közvilágítás, energia helyzet (l. tulajdonviszonyok) átfogó vizsgálatára, s, ennek alapján megteendô kormányzati lépésekre van szükség.
17.A községek igénylik, hogy átfogó módon kerüljenek vizsgálatra a polgármesteri hivatali feladatellátások körülményei, s bizonyos modell-számítások alapján, az igazgatási normatívák mellett, a kötelezô feladatokra biztosítsa az állam az igazgatási normatívát.
18.Egyetértve a "köztisztviselôi életpálya"-elvvel, kiküszöbölendôk azok a lényeges különbségek, hátrányok, amelyek a községekben dolgozó köztisztviselôknél jelentkeznek.
19.Belátható idôn belül (egy-két év) ki kell alakítani az egységes közszolgálati jogviszonyt.
20.Készüljön átfogó és konkrét elemzés, tájékoztató arról, hogy az EU-csatlakozás miként érinti az ország különbözô típusú településeit, térségeit s ezen belül az ország településeinek több mint 9/10-ét kitevô községekét.
21.A választásokat követôen az állam támogassa a községi helyi politikusok képzését, továbbképzését; az állami közszolgálati kommunikációs eszközök készítsenek az önkormányzati ismeretekbôl köz-
érthetô tájékoztató musorokat a lakosság és a jövendô helyi képviselôjelöltek számára.
22.A megválasztott helyi képviselôk számára biztosítani szükséges az önkormányzati továbbképzéseket; ezt állami feladatként kellene meghatározni.

1.A KÖSZ elvárja az új mi-niszterelnöktôl, hogy a kormányprogram elfogadását követô rövid idôn belül üljön le az országos önkormányzati szövetségekkel, áttekintendô a kormány és az önkormányzati szövetségek közötti kapcsolatok tapasztalatait, s kijelölni a következô négy évre szóló munkakapcsolatok irányait.
2.A KÖSZ javasolja az új miniszterelnöknek, hogy rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal tekintse át az aktuális önkormányzat-politikai kérdéseket az országos önkormányzati szövetségek vezetôivel.
3.A KÖSZ javasolja, hogy vagy az önkormányzati rendszer átfogó elemzése, vagy pedig külön a községek is a városok (esetleg megyék - régiók) helyzete Parlamenti Nyílt Napon kerüljenek megvitatásra, még pedig oly módon, hogy a vita tapasztalatait és eredményeit késôbb az Országgyulés plénuma is ismerje meg.
4.A KÖSZ javasolja az új miniszterelnöknek, de magának a kormánynak is, hogy központi kormányzati tevékenysége ellátása során, az általuk hozandó döntésekben tiszteljék az önkormányzati autonómiát, teremtsenek olyan feltételeket, ami biztosítja az (önkormányzati) rendszer stabilitását, azt, hogy az önkormányzatok valóban a demokrácia alappillérei lehessenek.

Hosszúhetény,
2002. március 21.
Nádor Rudolfné