Közvéleménykutatás
az uniós tagságról

Az Európai Bizottság közvélemény-kutató szolgálata elsô ízben végeztetett olyan vizsgálatot, amelyet teljes egészében a tagjelölteknek szenteltek. Szerkezetét és módszereit tekintve a felmérés a legtöbb tekintetben hasonló azokhoz az Eurobarométer-vizsgálatokhoz, amelyeket a tagországokban rendszeresen végeznek.
A tavaly októberben lebonyolított közvélemény-kutatás eredményei szerint a tagjelöltek állampolgárai közül a legtöbben 2004-re várják országuk EU-csatlakozását. Több mint kétharmaduk véli úgy, hogy a bôvítés eredményeként javulni fog országuk gazdasági helyzete, és az Unió súlya is nôni fog a világpolitikában és a világgazdaságban. A megkérdezetteknek valamivel több mint a fele, 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pozitív kép él benne az EU-ról; ez tíz százalékkal magasabb, mint az uniós polgárok körében tapasztalt arány. Több mint kétharmaduk szerint az Unió létének egyik értelme az, hogy a fiataloknak jobb jövôjük legyen; a tagországokban megkérdezett fiataloknak azonban mindössze 28 százaléka vélekedik így. Ugyancsak kétharmad volt azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy népszavazás esetén támogatnák országuk EU-csatlakozását.
Saját jövôbeli kilátásaikat - az elkövetkezô öt év távlatában - a tagjelöltek polgárai általában derulátóan értékelik, bár nem olyan mértékben, mint az uniós polgárok. A megkérdezettek 37 százaléka számít arra, hogy helyzete javulni fog, 28 százaléka úgy véli, változatlan marad, 26 százalék szerint pedig romlani fog.
Más a helyzet bizonyos kisebbségek, például az idôsebb korosztályok, a mezôgazdasági dolgozók vagy a vidéken élôk esetében. Bennük az utóbbi tíz év változásai - amelyeknek egy része éppen a csatlakozási elôkészületek miatt vált szükségessé - némi bizonytalanságérzetet hagytak. A felmérés szerint az ehhez a kisebbségekhez tartozó polgárok kevesebb derulátással tekintenek személyes helyzetük alakulása elé, és általában a bôvítésnek is kevésbé hívei.
A tagjelölt országok polgárainak több mint a fele egyetért azzal, hogy az EU hozzájárul a foglalkoztatottság bôvítéséhez, és majdnem pontosan a fele (49 százaléka) tekinti az uniót a tartós európai béke garanciájának. Viszonylag kis hányad, a megkérdezettek mintegy ötöde véli úgy, hogy az EU veszélyt jelent a kulturális sokféleség megôrzésére, vagy hogy az unió valójában csak "egy nagy bürokratikus szervezet".
Noha a tagjelöltek többsége már csaknem egy évtizede részesül különféle uniós támogatásokból, polgáraik közül viszonylag kevesen tudnak errôl. A felmérésben szereplôk több mint egyharmada nem tudott válaszolni arra a kérdésre, kap-e országa pénzügyi támogatást az EU-tól. E tekintetben egyetlen kivétel van, Magyarország, ahol a válaszolók viszonylag magas hányada, 68 százaléka volt tisztában az uniós támogatások tényével.
A felmérést mind a 13 tagjelölt országban elvégezték (a megosztott Cipruson csak az ország déli felében), és mindenütt ugyanazokat a kérdéseket tették fel az ezer (Cipruson és Máltán 500) fôs mintában szereplô polgároknak.