"Most a higgadt és megfontolt munka
ideje következett el. A tét a továbbiakban
nem a másik fél legyôzése..."

Megkezdte munkáját az új Országgyűlés. Az újonnan megválasztott testület május 15-én tartotta alakuló ülését. A leköszönô kormány tagjai közül jelen voltak: Orbán Viktor miniszterelnök, Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter, Boros Imre tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, Demeter Ervin tárca nélküli miniszter, Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, Benyhe István egészségügyi minisztériumi államtitkár, Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár, Glattfelder Béla gazdasági minisztériumi államtitkár, Pintér Sándor belügyminiszter, Pálinkás József oktatási miniszter, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, Szabó János honvédelmi miniszter, Vonza András földmuvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter. Az alakuló ülés kezdetekor Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke köszöntôjében nyugalomra, megbékélésre, közös gondolkodásra szólította fel a képviselôket. Hangsúlyozta, hogy a választási kampánynak vége, ezért legyen vége a durva hangnemnek is. Most a munka következik, a haza szolgálatában...
Az alábbiakban a köztársasági elnök rövidített, szerkesztett ünnepi beszédét, majd az alakuló ülés eseménysorának sorrendjében: Ficzere Lajos (OVB elnök), Pintér Sándor belügyminiszter, Szili Katalin, az Országyűlés elnöke, Orbán Viktor, a leköszönô miniszterelnök és Medgyessy Péter, - akkor még leendô - miniszterelnök elhangzott, rövidített, szerkesztett beszédét közöljük.
MÁDLFERENC: "...Tisztelt Ház! A 2002. évi képviselô-választás során, mint tudjuk, a választópolgárok minden korábbinál nagyobb részvételükkel fejezték ki akaratukat. Ez, nem vitás, 12 éves demokráciánk érettségét, erejét, a felelôs egyéni és társadalmi gondolkodás kialakulását jelenti. A nagyvilág elôtt is büszkék lehetünk arra, hogy új demokráciánk legfôbb intézményeit a társadalom magáénak vallja, és élettel képes megtölteni.
Elismerés illeti ezért az állampolgárokat, szavazópolgárainkat. Elismerés és köszönet illet továbbá mindenkit, aki törvényes és hivatali tiszténél fogva vagy önkéntesen részt vett, közremuködött a választások lebonyolításában.
Hölgyeim és Uraim! A választás eredményeképpen az Országgyűlés eddig nem tapasztalt erôegyensúlyban kezd munkához. A szavazók akaratából, mint tudjuk, közel azonos létszámban van jelen a Házban a kormánypárti és az ellenzéki oldal. Ezért különösen fontos tudniuk, hogy bár önök más-más felfogást, pártos eszmét, választói réteget képviselnek, ezekbôl a padsorokból azonban a nemzet egészét kell látniuk. A nemzetét, amelynek tagjai - ahogy ez a versengô demokráciákban természetes - sokféleképpen gondolkoznak ugyan, de akiknek a célja egy: a nemzet, az ország gyarapodása és benne az egyes emberek sorsának jobbítása. Önök ezzel az ígérettel és ennek a választói bizalomnak köszönhetôen nyerték el képviselôi megbízatásukat.
Tisztelt Országgyűlés! Most a higgadt és megfontolt munka ideje következett el. A tét a továbbiakban nem a másik fél legyôzése. A tét és a feladat a közös utak építése a választópolgárok akaratában megnyilatkozó fôbb nemzeti célok megvalósításához. Immár nem okszeru és nem engedhetô meg, hogy az elkövetkezendô idôszakot is a kampány - sokszor durva - hangneme jellemezze. Köztársasági elnökként errôl a helyrôl is felkérek mindenkit, a pártokat, a társadalom legkülönfélébb szervezôdéseit, a sajtót, hogy a köz javát érintô szándékkal, a közérdeket szolgáló tettekkel, a valóságot mindig tiszteletben tartó beszédmóddal segítsék békés vizekre terelni a közélet hajóját...
Ôrizzék meg az önöket választók, a képviselt ügyek, önmaguk és alkotmányos intézményeink méltóságát...
A parlament az egymástól különbözô nézetek és érdekek megütközésének, a kölcsönös meggyôzésnek természetes színtere. Ebben nélkülözhetetlen a becsületes szándékú, okfejtôen érvelô, mértékletes hangvételu vita. De legyen alapelv a mindezekre vonatkozó tisztesség! Ne feledjük, hogy a tisztesség közösségi erény... Ez minden képviselôtôl felelôsségteljes munkát, világos és tiszta beszédet igényel. "Csak a törvény a tiszta beszéd" - emlékezzünk József Attila szavaira. Ezt a törvényekrôl szóló beszédekrôl, amik itt elhangzanak, is el kell tudnunk mondani...
Tizenkét éves demokráciánkban elôször a demokratikus intézményeket alakítottuk ki és erôsítettük meg. Ez a demokrácia iránt elkötelezett pártok közös munkája és sikere volt. Ezután hozzáláttunk az átalakulás nehezebb gazdasági kérdéseinek megoldásához. A társadalom egészétôl ez is komoly áldozatvállalást igényelt.
Aztán az elmúlt években végre lehetôvé vált, hogy megteremtsük a gyarapodás feltételeit is. A különbözô generációk számára ma
már megvan az esély arra, hogy biztosabban tervezhessék a maguk és családjuk jövôjét...
Ami azonban nincs befejezve, az önök, mindannyiuk feladata, hogy ezen az úton együtt haladjanak tovább. Az kell ehhez, hogy az állampolgároknak tett ígéreteikhez híven támogassák a sorsáért felelôsséget vállaló, anyagi és szellemi elôbbre jutásáért cselekvô ember értékteremtô erôfeszítéseit, hogy biztos mederben tudhassa életét, és hozzájáruljon a nemzet gyarapodásához....
Az elôbb mondott nagyságrendu gondjaink, dolgaink mellett ehhez most még kettôt említenék. Az egyik: az elmúlt tizenkét évben közös üggyé vált az az elhatározása a nemzetnek, valamennyiünknek, a nemzet nagy többségének, hogy független országunk részese legyen az euro-atlanti közösségnek. Tagjai lettünk a hazánk számára felbecsülhetetlen biztonságot jelentô NATO-nak. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk folyamata utolsó szakaszához érkezett, s ez közös felelôsséget ró mindannyiunkra. Okkal mondják neves írástudóink is, hogy "Odatartozásunk - Európáról van szó, az Európai Unióról - lesz a harmadik évezred legnagyobb nemzeti sorskérdése a magyarságnak". Persze nemcsak az fontos, hogy mi mit várunk az Uniótól, hanem az is, hogy mit adunk, mit kapnak tôlünk az európai nemzetek. A magyar tudomány, a magyar kultúra érté-
kei mindig gazdagították, erôsítették Európa és a világ kultúráját...
A másik nagy közös ügy a határainkon kívül élô magyarok sorsa. Velük történelmünkben, kultúránkban, nyelvünkben azonosak vagyunk. Az ô sorsuk a miénk is. Ezért európai csatlakozásunk folyamatában az ô helyzetüket is erôfeszítéseink részévé kellett és kell tennünk. A magyar alkotmány 6. §-a rögzíti ezt a kötelezettséget országunknak. Így fogalmaz: "A Magyar Köztársaság felelôsséget érez a határain túl élô magyarok sorsáért."
Tisztelt Országgyűlés! ...Engedjék meg az államfônek, hogy a választókkal együtt támogató és kritikus figyelemmel kísérje a parlament és a kormány munkáját a jobb holnapokért. Jó esély van erre; jó esély van ezekre...
Hölgyeim és Uraim! A mondottak nevében fordulok most a leköszönô, illetve a majd hivatalba lépô kormányfôhöz, kormányhoz és parlamenthez. Szeretném megköszönni a leköszönô parlament, valamint a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök úr négyéves munkáját. Úgy vélem, a viták ellenére is elmondható, hogy a most mögöttünk hagyott ciklusban folytatták azt az építkezést, ami az eddigi kormányok törekvéseit jellemezte. Az eredmények ismertek és elismertek itthon, a határainkon túl és a világban egyaránt.
Hölgyeim és Uraim! Még a mai ülésen - alkotmányos jogaim és kötelességem jegyében, a parlamentbe jutott pártok kormányalakítási lehetôségeit és esélyeit is figyelembe véve -, ezen az ülésen javaslatot teszek az Országgyűlésnek, hogy Medgyessy Pétert, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének közös miniszterelnök-jelöltjét válassza majd meg a Magyar Köztársaság miniszterelnökének. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt úr politikai céljaiban az ország nyilvánossága elôtt, személyes beszélgetéseinkben is elkötelezte magát az elmúlt évek eredményeinek folytatása mellett. Bízunk abban, hogy az új kormány, az új parlament is a nemzet közös céljait követi, az ezekhez vezetô közös utakat építi, és az elmúlt évek hozamait jó gazdaként gyümölcsözteti tovább. Kívánunk ehhez sok sikert!

Az Országos Választási Bizottság elnöke az Országgyűlés elôtt beszámolt az országgyűlési képviselôk választásáról. Dr. Ficzere Lajos, az írásban benyújtott jelentés szóbeli kiegészítéseként - röviden ismertette a választások lebonyolításának tapasztalatait. Az OVB elnöke emlékeztette az országgyűlést és a közvéleményt, hogy az Országos Választási Bizottság Országgyűlés által választott 5 tagja mellé az országos listát állító jelölô szervezetek további 8 tagot delegáltak. Így a testület a választások végleges eredményének közzétételéig 13 taggal muködött.
"Az országgyűlési választások sikeres és eredményes lebonyolítása érdekében, a választásokkal kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása céljából a bizottság 19 állásfoglalást adott ki.
...A korábbi országgyűlési választásokkal összehasonlítva jóval több, összességében mintegy félezer panasz és kifogás érkezett a testülethez. A benyújtott panaszok és kifogások többségét elsôsorban az ajánlószelvényekkel, a kiélezett választási kampány során a kampánycselekmények minôsítésével, valamint a kampánycsend megsértésével kapcsolatos beadványok képezték.
Kifogás, illetve panasz érkezett a töredék szavazatok számítási módjával kapcsolatban, valamint a szavazatok újraszámlálása elrendelésének kezdeményezése tárgyában is. A bizottság a benyújtott panaszokat minden esetben megvizsgálta, és hatásköri jogosítványainak keretei között azokat elbírálta.
A testület konkrét ügyekben összesen 123 határozatot hozott, amelyekkel szemben 59 kifogást nyújtottak be a Legfelsôbb Bírósághoz. A benyújtott kifogásokat a Legfelsôbb Bíróság elutasította, amely azt jelzi, hogy az OVB döntései kivétel nélkül kiállták a legfôbb bírói testület törvényességi kontrollját.
Tisztelt Országgyűlés! Egyidejűleg fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy az Országos Választási Bizottság az egyes konkrét ügyek elbírálása során nem egy esetben szembesült azzal, hogy a hatályos választási eljárási törvény alapján - hatáskörének terjedelmére és kereteire tekintettel - vagy nem hozhatott érdemi döntést, vagy például az elektronikus musorszolgáltatók tevékenységét érintô ügyekben az Országos Rádió és Televízió Testülethez kényszerült beadványokat áttenni.
A szavazatok újraszámlálását kérô beadványoknak az Országos Választási Bizottság hatásköri jogosítvány hiányában nem tehetett eleget. Az említett és más beadványok elbírálásával kapcsolatosan az Országos Választási Bizottság - a területi választási bizottságok elnökeivel a közelmúltban lefolytatott konzultáció, valamint a választási eljárási törvény alkalmazásának tapasztalatai alapján - a törvényi szabályozás módosítását és korszerusítését célzó javaslatokat szándékozik megfogalmazni...
A jogszabályi változtatást igénylô kérdések között különösen figyelmet érdemelhet az ajánlószelvényekkel, a kampánytevékenységgel, annak idôtartamával, a kampánycsend intézményével - ide értve esetleges megszüntetését -, valamint az igazolással történô szavazással összefüggô hatályos rendelkezések felülvizsgálata, módosítása. Továbbá megfogalmazódik a választási alapelvek, így különösen az esélyegyenlôség elve, a választások tisztaságának megóvása, a jóhiszemu és rendeltetésszeru joggyakorlás, valamint a választási eljárás egyes szakaszaira vonatkozó rendelkezések közötti összhang maihoz képest szélesebb biztosításának igénye, azzal, hogy az alapelveknek a választásban érintettek, a választási bizottságok maradéktalanul szerezzenek érvényt.
E körben merült fel az Országos Választási Bizottság hatásköri jogosítványainak esetleges újragondolása, különös tekintettel az OVB részére a választási folyamat egészének ellenôrzését biztosító lehetôség rögzítésére, valamint a bizottság által elfogadott állásfoglalások jogi természetének egyértelmu meghatározására.
Az Országos Választási Bizottság a választási jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatait a szakmai konzultációk, a nemzetközi választási megfigyelôk ajánlásai, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból, különösen a helyhatósági-önkormányzati és európai parlamenti választásokra vonatkozó közösségi jogi szabályokból adódó követelmények számbavétele alapján és nem utolsósorban a választópolgárok beadványaiban megfogalmazott kritikai észrevételekre és javaslatokra figyelemmel kívánja összefoglalni és szíves egyetértésük esetén az Ország-gyűlésnek átnyújtani...
Végezetül szeretném megerôsíteni, hogy a 2002. évi országgyűlési képviselô-választások - bár a korábbiakhoz képest feszültebb légkörben - alapvetôen, egészében véve az alkotmányos és a törvényes rendelkezéseknek megfelelôen kerültek lebonyolításra. A választások hivatalosan közzétett végeredménye - a választópolgárok akaratát kifejezve - biztosítja a megválasztott képviselôk legitimitását..."

"Én, ............. a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselôje esküszöm, hogy képviselôi tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hu leszek; az alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megôrzöm; munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlôdését elômozdítsam, népének boldogulását elôsegítsem. (A képviselôk nagy része hozzáteszi:) Isten engem úgy segéljen!

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a harmadik évezred elsô Országgyűlése megalakult"

ORBÁN VIKTOR leköszönô miniszterelnök: "Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim! Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Engedjék meg, hogy a polgári kormány nevében köszöntsem az újonnan megválasztott Országgyűlés tagjait, tisztségviselôit; elnök asszonynak külön is gratulálok. A parlament minden képviselôjének, tisztségviselôjének és a következô kormánynak pedig sikeres munkát kívánok.
Tisztelt Képviselôtársaim! Az elôdök azt az alkotmányos szokást honosították meg - a jegyzôkönyvek tanúsága szerint is -, hogy az alakuló parlamenti ülésen röviden összegezték azokat a gondolatokat, amelyeket összegzésre méltónak éreztek. Ahogy átlapoztam az elôttem szólók beszédeinek írott változatát, azt láttam, hogy leginkább az eredményeket összegezték. Engedjék meg, hogy én most az eredmények kimerítô és teljes felsorolását ne végezzem el; nem volt még olyan régen a választási kampány, így nyilván a tényekkel mindenki tisztában lehet.
Engedjék meg, hogy csak példaképpen elmondjam önöknek: 1998-ban a munkanélküliség Magyarországon 7,8 százalék volt, ma 5,7 százalék; az államháztartás hiánya 6,3 százalék volt, ma 3,3 százalék; az átlagkereset négy évvel ezelôtt 67 ezer forint volt, ma 117 ezer forint; a minimálbér négy évvel ezelôtt 19 500 forint volt, ma 50 ezer. Volt tandíj, általános és kötelezô tandíj, amit eltöröltünk; nem volt diákhitel, amit létrehoztunk. Nem volt gyermekek után járó adókedvezmény, és nem volt gyed sem; ma ezek ismét léteznek.
Négy évvel ezelôtt a felsôoktatási intézményekbe mindösszesen 279 ezer diák járt, ma 349 ezer. A továbbtanulni akaró cigány fiatalok közül 805-en kaphattak ösztöndíjat, ma - négy év elteltével - 12 588-an. Négy évvel ezelôtt a nemzeti összterméknek 0,7 százalékát fordítottuk kutatásra és fejlesztésre. Ma a nemzeti össztermék 1,42 százalékát fordítjuk erre. Négy évvel ezelôtt gyakorlatilag nem épültek szociális bérlakások, most pedig lassan elérjük a tízezres számot. Talán arra is emlékeznek még, hogy a lakás hitelkamatok négy évvel ezelôtt 25 százalék fölött jártak, most pedig 3-5 százalék között találhatók. De az eredményeknél, engedjék meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy fontosabbnak érezzem azt - és ezt szeretném röviden összegezni -, miért éppen ezeket a döntéseket hozta meg a polgári kormány, milyen mélyebb megfontolások, magasabb szempontok és összefüggések irányították lépéseinket.
Tisztelt Elnök Asszony! A polgári kormány mindig azt a kérdést tette fel magának és a nemzetnek is: mit kell tennünk annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében élô magyarok életlehetôsége táguljon, életminôsége emelkedjék? Mit kell tennie a mindenkori kormánynak, hogy szabadság és jólét köszönthessen be a Kárpát-medencébe?
Nos, tisztelt képviselôtársaim, a kormány az elmúlt négy év során arra a meggyôzôdésre jutott, hogy...
Nem akarom eltitkolni, a helyzet négy évvel ezelôtt is súlyos volt, és most is az. A kormány nem elégedett meg a vészharangok kongatásával, négy éven keresztül azt kerestük, milyen lelki és anyagi erôket tudunk mozgósítani a bátrabb családalapítás és bátrabb gyermekvállalás érdekében.
Négy évvel ezelôtt általános volt hazánkban, hogy a fiatalok eggyel kevesebb gyermeket mertek vállalni, mint amennyit szerettek volna. A helyzet valamelyest javult, de még mindig nehéz. A polgári kormány mindent megtett, hogy a családalapítás többé hazánkban ne gazdasági kérdés, hanem az élet magasabb értelmét szolgáló döntés lehessen. A polgári kormány kimondta, és ezt az irányvonalat követte, hogy a gyermek érték, érték a család, de érték az állam számára is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Minden európai társadalom jövôjét meghatározó kérdés, mit kezd azzal a ténnyel, az életnek azzal a természetes tényével, hogy tehetség és szorgalom egyfelôl és a vagyon másfelôl nem azonos arányban osztattak szét. Mi azt valljuk, és ezt az irányt követtük, úgy igazságos és hasznos, ha a szegényebb családba született gyermekek is megtalálják a lehetôségét, hogy tehetségüknek és szorgalmuknak megfelelô pályát futhassanak be életük során. Ezért azon dolgoztunk, hogy a tanulás lehetôsége a szorgalomhoz és a képességhez, ne a tehetôsséghez, a vagyoni helyzethez kötôdjék. Ezért szüntettük meg a tandíjat, és vezettük be - engedjék meg, hogy így fogalmazzak - az Európában egyedülállóan sikeres diákhitel rendszert...
1997 decemberében, az elôzô kormány utolsó teljes évének utolsó hónapjában az infláció mértéke 18,8 százalék volt; 2001 decemberében, a mostani kormány utolsó teljes évének utolsó hónapjában pedig 6,8 százalék, 12 százalékos csökkenést tudtunk elérni négy esztendô alatt.
Tisztelt Elnök Asszony! A kormány tudatában volt annak, hogy az árak megfékezése érdekében szembe kell szállnia, és a szegények számára elfogadható megállapodásra kell szorítania a nagytôke képviselôit, gyakran a nemzetközi nagytôke képviselôit is. Ezeket a csatákat a kormány megvívta. Úgy érzem, többségében - ha nem is mindig, de többségében - sikeresen vívta meg. Nem csak azért vívta meg sikeresen, mert féken tartotta a gázárakat, féken tartotta a gyógyszerárakat, és ha az egész országban nem is, de annak nagy részén sikeresen letörte az autópálya-díjakat. Azért nevezhetjük a kísérletünket sikeresnek, mert mindezt úgy tettük, hogy közben a Magyarországra érkezô külföldi beruházások mértékét jelentôs arányban növelni tudtuk.
Milyen szerepet kell játszania a mindenkori államnak itt, a XXI. század küszöbén a magyar gazdaságban? Kell-e támogatnia a mindenkori kormánynak a magyar vállalkozókat? Kell-e a kormánynak is szerepet vállalnia abban, hogy tizenkét, a magyar vállalkozók számára sovány esztendô után ôk lehessenek ismét a fôvállalkozók saját hazájuk újjáépítésében? Ezzel a kérdéssel is szembesült a kormány négy évvel ezelôtt.
A kormány azt az álláspontot foglalta el, hogy a magyar vállalkozókat támogatni kell. Ugyanis ma már nem az a tét, hogy Magyarország tagja lesz-e az Európai Uniónak, ez ma már csak karnyújtásnyi távolságra van. Ma már a gazdaságpolitika tétje az, hogy hol lesz a helyünk az Európai Unión belül, hol lesz a helyünk az Európai Unióhoz tartozó államok sorában...
Minden, hozzánk hasonló méretu államnak az Európai Unión belül van legalább fél tucat nemzetközi - ahogy szokás mondani: multinacionális - vállalata, amely nemzeti kézben van, ha nem is világméretekben, de régiós méretekben nemzetközi befolyással bíró cégnek számítanak.
Minden, hozzánk hasonló állam rendelkezik erôs kis- és középvállalkozókkal, rendelkezik jegyzett, a világban magasan jegyzett vállalatirányító réteggel, és rendelkezik vállalkozói gazdasági érdekképviseletekkel. Az elmúlt négy évben azért dolgoztunk, hogy Magyarország is ilyen ország lehessen. Ezt neveztük gazdasági patriotizmusnak...
Mi azt mondtuk, hogy elônyben kell részesíteni a magyar vállalkozókat. Ezt elvi meggyôzôdésbôl tettük, és elviseltük folyamatosan és éveken keresztül a legméltatlanabb támadásokat és a legbántóbb gyanúsítgatásokat is. Valóban úgy történt Magyarországon, hogy az útépítéseknél, a hídépítéseknél, a gátépítéseknél, a vasútfejlesztéseknél a magyar vállalkozók támogatásának gazdaságpolitikai irányát követtük, és nem is akarom eltitkolni, ha lett volna még idônk, más területeket is szívesen bevontunk volna ebbe a körbe...
A mezôgazdaság területén a kormány megállapodott az Európai Unióval arról, hogy a csatlakozást követôen még 7 évig, tehát még 9-10 esztendeig külföldiek Magyarországon termôföldet nem vásárolhatnak. Majd a megállapodás után megalkottuk a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, majd megteremtettük a gazdák elôvásárlásáról és elôhaszonbérletérôl szóló törvényt is. Szeretném fölhívni mindannyiuk figyelmét, hogy ez egy teljes kör. Ennek a körnek bármely ponton való megbontása óhatatlanul magával hozhatja a külföldiek földvásárlását Magyarországon, magával hozhatja azt a veszélyt, hogy a magyar gazdák lába alól kihúzzák a termôföldet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyarokat és a magyar nemzetet gyakran érték és érik méltatlan támadások itthon és külföldön, amellyel szemben bizony még a kormányoknak is kötelessége védekezni. Így volt ez az elmúlt négy esztendôben is, gyakorta nacionalistának, antiszemitának, idegengyulölônek és fasisztának bélyegezték, bélyegzik a magyarokat. Az elmúlt négy évben a polgári kormány, ha kellett, kiállt és megvédte a közös becsületünket. Bebizonyítottuk az elmúlt négy évben: Magyarország olyan ország, ahol születése miatt senki sem szenvedhet hátrányt, de nem is élvezhet elônyt. Úgy érzem, sikerült megmutatnunk az egész világnak és saját magunknak is, hogy a magyarok nem nacionalisták, nem antiszemiták, nem idegengyulölôk, egyszeruen csak élni szeretnének Európában; igaz magyarként szeretnének élni Európában.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összegzésképpen talán megengedik nekem azt a gondolatot, hogy ha vetünk egy pillantást a nemzet állapotára, akkor azt mondhatjuk, hogy a nemzet ma erôsebb,egységesebb, szabadabb és bizakodóbb, mint bármikor volt a mögöttünk hagyott 40 esztendô során...

DR. MEDGYESSY PÉTER miniszterelnök-jelölt:
"Tisztelt Elnök Asszony!
Tisztelt Ház!
Engedjék meg, hogy formabontó módon, mielôtt a köztársasági elnök úrnak megköszönném a szavait, szeretnék gratulálni a parlament új elnökének. Szeretnék gratulálni abból az alkalomból, hogy ilyen nagy arányban választották meg, ilyen nagy bizalmat kapott. Hadd mondjam el azt is, igen nagy dolognak tartom azt, hogy talán a magyar történelemben elôször nô tölti be ezt a tisztséget.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Köszönöm önnek a megtisztelô felkérést és választóimnak a bizalmat. Megfogadom, hogy nemcsak azok miniszterelnöke leszek, akik rám szavaztak. 10 millió magyar állampolgár miniszterelnökeként fogok dolgozni, aki 15 millió magyar iránt érez felelôsséget. Számomra e tisztség nem a szereplés, hanem a roppant felelôsség pódiuma lesz. Nem erôbôl akarok politizálni, hanem megértôen és következetesen. Nem tetszetôs rögtönzésekre törekszem, nem szónoki fordulatokra a cselekvés helyett, hanem kitartó, elmélyült, igényes munkára. Értékpárti, szegénységpárti, becsületpárti vagyok. Szorgalom- és értelmiségpárti. Magyarpárti. Csöndesen, szorgosan és a teljesítményekben. Nem babérokra pályázom. Nem a fél, hanem az egész ország érdeke vezérel.
Azért vállaltam e megbízatást, hogy megnyugvást teremtsek végre ebben az országban, békét minden becsületes embernek, hogy a fortély, az ügyeskedés ne érjen többet a tudásnál, a tisztességnél, a türelemnél, a munkánál és a szellemi erônél, az erkölcsnél. Tiszta, nyugodt, kiszámítható Magyarországot szeretnék. Tiszta, barátságos szomszédi viszonyokat, melyben nemzeti érdekeink éppúgy érvényesülnek, mint erôs nemzeti karakterünk. Maradéktalanul, méltósággal, másokat sohasem sértve. De nem tagadtam soha, hogy a szomszédságban a legfontosabbak nekem, nekem is és úgy gondolom, nekünk is a véreink. Ez természetes. Értékrendembôl a világ közeli és távoli magyarjainak csak elônyük lehet, hátrányuk soha.
Nem azt akarom, hogy a következô négy év rólam szóljon. Szóljon tízmillió magyar emberrôl, tízmillió fontos emberrôl! Nem hiú ábránd, hogy a magyar politikai életben megjelenhet a tárgyilagosság és a lovagiasság. Szeretném, ha Európában is errôl lennénk híresek. Európaiságunk magyar legyen és becsületes, megbízható, pontos, barátságos, a világ, Európa és mindenekelôtt a magyarság érdekeirôl soha meg nem feledkezô!
Köszönöm, elnök úr, a megtisztelô felkérést. Köszönöm a figyelmüket, tisztelt Ház, és bár úgy gondolom, a következô napokban, amikor az új kormány programját bemutatom, alkalmam lesz arra, hogy szóljak a mai kormányról, a mai kormány teljesítményérôl, engedjék meg, hogy azt megelôlegezve egy mondattal annyit mondjak, hogy köszönjük azt a munkát, amit a mostani kormány, a távozó kormány végzett."