A konvent "titkos alkotmánytervezete"

Az EU következő nagy horderejű intézményi és politikai reformjait előkészítő konventben egyebek között arról folyik a vita, hogyan lehetne leegyszerűsíteni ezt a lassanként áttekinthetetlenné váló rendszert, illetőleg, hogy legyen-e az Uniónak saját alkotmánya, avagy azzal egyenértékű alaptörvénye.

A konvent "non-paper" (vagyis hivatalosnak semmilyen értelemben nem minősülő) tervezete az alapszerződés kifejezést használja, de ez gyakorlatilag európai alkotmány lenne. Az anyagból kitűnik, hogy Valéry Giscard d'Estaing, a konvent elnöke arra törekszik, hogy az EU-nak igenis legyen alkotmánya. Ennek értelmében az Unió külkapcsolataiban államként lépne fel, lennének közös alapjogai és állampolgársága is.
A "non-paper" szerint az új alapszerződés tartalmát a jelenleg érvényben lévő szerződések alapvetőnek tekintett rendelkezései alkotnák. Ezeket 11 nagyobb fejezetbe rendeznék, amelyek többek között az Európai Unió létrehozásáról (jogi személyiségéről), céljairól és elveiről, az illetékességi körök megosztásáról és az uniós polgárságról szólnának, valamint az intézményi és pénzügyi-költségvetési rendelkezéseket tartalmaznák.
Külön fejezet tárgyalná a döntéshozatali eljárásokat és a közös cselekvéshez alkalmazható jogi eszközöket, amelyeket mind az eredeti közösségekre, mind az Unió második és harmadik pillérét alkotó közös kül- és biztonságpolitikára, illetve bel- és igazságügyi együttműködésre nézve határoznának meg. Ugyancsak önálló fejezet foglalkozna az Unió és harmadik országok, illetve nemzetközi szervezetek közötti szerződések megkötésének szabályozásával, ideértve a társulási szerződéseket is. Itt szintén külön határoznák meg a második és a harmadik pillérre érvényes eljárásmódokat.
A vázolt alapszerződés és a jelenleg hatályban lévő uniós szerződések viszonyát illetően a tervezet két lehetőséget vet fel. Az egyik az lenne, hogy a függetlenül létező előbbi mellett az utóbbiakat is megőriznék, de kivennék belőlük az újba átemelt rendelkezéseket. Ennek meglenne az az előnye, hogy politikailag hangsúlyosabbá tenné az alapszerződést, viszont azzal a hátránnyal járna, hogy nem egyszerűsítené le a dolgokat, mert elkerülhetetlenek lennének a kereszthivatkozások az alapszerződés és a többi között. Második lehetőség, hogy a jelenleg érvényes szerződések összeolvasztásával létrehoznának egy új, egységes szerződést, amelynek első részét alkotná a dokumentumban vázolt alapszerződés. Ebben az esetben az egységes szerződéshez jegyzőkönyvek formájában csatolhatnák a jelenlegieknek azokat a rendelkezéseit, amelyeket közvetlenül nem emelnének át.

Hírforrás: MTI