Bővítés - lengyel, cseh,
magyar felmérés

Ha most rendeznék a népszavazást az EU-csatlakozásról, Magyarországon a résztvevők 84, Lengyelországban 66, Csehországban pedig 63 százaléka mondana igent - tűnik ki a három országban egyidejűleg elvégzett, május végi közvélemény-kutatásból.

A belépés ellen szavazna a magyarok 8, a lengyelek 26 és a csehek 29 százaléka. A lengyelországi felmérést végző CBOS közvélemény-kutató intézet májusi vizsgálata szerint még 75 százalékos volt a bővítés híveinek aránya, az ellenzőké pedig 19 százalék. A magyarok 77, a lengyelek 72, a csehek 63 százaléka mondta azt, hogy részt venne a referendumon.
Függetlenül attól, hogy részt venne-e vagy sem, az integráció hívének mondja magát a magyarok 72, a lengyelek 55 és a csehek 47 százaléka. Ellenzi az EU-csatlakozást a magyarok 10, a lengyelek és a csehek 27-27 százaléka.
A lengyel CBOS és a magyar Tárki arra is kíváncsi volt, mit jelent a megkérdezettek számára személyesen az Unió. A válaszok többsége szerint: a fiatalok számára jobb életlehetőségeket (lengyelek 53, magyarok 58 százaléka), méltóbb fizetéseket (40 és 62 százalék), lehetőséget a munkavállalásra az uniós tagországokban (41 és 40 százalék), valamint új munkahelyek létrejöttét (36 és 45 százalék).
Az integráció lengyelországi ellenfelei számára az Unió a leggyakrabban a nemzeti függetlenség elvesztésével (40 százalék), az óriási bürokráciával (31 százalék) és egy zaklatottabb életvitellel (27 százalék) egyenértékű.
A vizsgálatot egyidejűleg egy nem EU-tagjelölt országban, Oroszországban is elvégezték. Ebből kitűnt, hogy az oroszok 53 százaléka venne részt egy ilyen referendumon, és közülük 75 százalék mondana igent a belépésre. A teljes orosz társadalom körében az EU-csatlakozás támogatottsága 57 százalékos, 21 százalék viszont ellenzi azt.

Hírforrás: MTI

Önkorkép


Tartalomjegyzék * tizenkettedik évfolyam, 6-7. szám * 2002. június - július
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.