EURÓPA-PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA

Egységben az erő

A Közép-európai Egyetem Önkormányzati Intézete (CEU-LGI), illetve a Holland Önkormányzati Szövetség (VNG) támogatásával indított Európa Projekt záró konferenciája a projekt kutatási szakaszát zárta le. Ennek során négy közép-európai, EU-csatlakozásra aspiráló ország tapasztalatait vetették össze és összegezték az önkormányzatok szerepvállalását illetően a jogharmonizáció, a regionalizmus, az információs társadalom kialakítása, illetve a foglalkoztatáspolitika területén. A szakértők által kidolgozott regionális tanulmányok képzik az alapját az úgynevezett állásfoglalási dokumentumoknak, amelyek összegzik a közép-európai önkormányzatok tapasztalatait és uniós csatlakozással kapcsolatos igényeiket. Ezeken az állásfoglalásokon alapul a projekt következő, érdemi szakasza, amely az önkormányzatok érdekérvényesítő képességének erősítését, azaz a lobbi-tevékenységet célozza.
Az állásfoglalások feltérképezik a nemzeti kormányok, illetve az Unió szervei számára azokat a tapasztalatokat és gondokat, amelyeket az önkormányzatok az uniós csatlakozás folyamatában megélnek. A projekt következő szakaszában tehát ezen anyagok útmutatása alapján kezdhetik meg lobbi tevékenységüket az önkormányzati szövetségek az Unió szervei, illetőleg a központi kormányok felé.
A konferenciát Ondrej Simek, a CEU-LGI vezetője nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a projekt során örömmel

tapasztalta a közép-európai önkormányzati szövetségek közötti kapcsolatok elmélyülését,

és felhívta a résztvevők figyelmét az így kialakult kapcsolatrendszer jövőbeni jelentőségére. Rövid köszöntője után Deilinger Judit, a projekt menedzsere számolt be a program jelenlegi állásáról, majd pedig a jövőre vonatkozó elképzeléseket vázolta. Ezek értelmében a négy munkacsoport önkormányzati szakértői az ősz során Brüsszelben kapnak lehetőséget a lobbizási munka elindításához. Ennek anyagi hátterét a projekt költségvetése biztosítja, a szervezési feladatokat pedig a MÖSZT, illetve a mentorszervezetek - a holland, a finn és a svéd önkormányzati szövetségek - brüsszeli irodái látják el.
A konferencián a Magyar Köztársaság kormánya részéről Dr. Berta Krisztina, belügyminisztériumi helyettes államtitkár mondott köszöntőt. Az államtitkárasszony a szintén Budapesten megrendezett nyitókonferencián is részt vett, és figyelemmel kísérte a projekt alakulását. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az önkormányzati szint felkészülése az uniós csatlakozásra igen fontos területe az ország felkészülésének, és ennek sikerét jól szolgálhatja a projekt céljaként kitűzött érdekérvényesítési stratégia kialakítása és megvalósítása. Ezzel kapcsolatban az államtitkárasszony kiemelte, hogy az elmúlt évek során az önkormányzati szövetségi rendszer tagoltsága ellenére is igen jelentős fejlődés figyelhető meg az önkormányzatok, szövetségeik, illetve a központi szervek kommunikációja és együttműködése területén.
A konferencia négy munkacsoportját illetően kijelentette, hogy a projekt által választott négy terület a csatlakozás során felmerülő négy legaktuálisabb témát öleli fel. Beszédében két témakörre tért ki részletesen. A jogharmonizációval kapcsolatban elmondta: a folyamat elsősorban nemzeti szinten zajlik, és a jogrendszer hierarchiájából adódóan az önkormányzatok rendeletei tükrözik az EU-joggal harmonizáló hazai joggyakorlatot. Azonban az önkormányzati rendeletalkotási területek szerteágazóságából, illetve a joggyakorlatok egységesítésének kötelezettségéből adódóan szükséges a helyi joganyagok átvilágítása és harmonizációja az Uniós joggal.
Több tárca egyéves munkájának eredményeként ezért készült el az önkormányzati rendeletek uniós harmonizációját segítő átfogó gyakorlati segédanyag, amelyet a minisztérium minden polgármesterhez és közigazgatási hivatalhoz eljutatott. Az államtitkárasszony beszámolt arról, hogy ezt a segédanyagot az Európai Unió TAIEX képzési intézménye a közép-európai önkormányzati szakemberek képzési programjában bázisanyagként használja majd fel.
A regionalizmusról szólva elmondta:

jelentős változások várhatók az ország közigazgatási szerkezetében,

mivel a kormány azt tűzte ki célul maga elé, hogy a jelenlegi tervezési-statisztikai régiókat úgy alakítsák át, hogy legálisan választott testületek irányítása alatt, önkormányzati jelleggel működjenek. Ez elősegíti a hatékonyabb területfejlesztést. A régiókkal kapcsolatos változások természetesen szükségessé teszik a teljes önkormányzati rendszer felülvizsgálatát, illetőleg maguk után vonnak majd belső jogszabályi változásokat is.
Az önkormányzati szövetségi rendszer megítélésére vonatkozó kérdésünkre az államtitkárasszony elmondta, hogy a jelenlegi tagoltság nem előnyös sem az önkormányzatok, sem a szövetségek, sem pedig a központi szervek számára. Holland, és más uniós példákon keresztül látható, hogy a jövő az egységesülő szövetségi rendszereké, és ezen a területen is érvényesnek látszik az "egységben az erő" elve. A minisztériumok szempontjából is kedvező lenne az egységesülési tendencia, mivel az érdekek egyeztetésére praktikusabb módon, kevesebb idő alatt, kevesebb energia árán kerülhetne sor. Az uniós csatlakozást követően egy egységes országos önkormányzati szövetség sokkal hatékonyabban, és olcsóbban képviselhetné az amúgy is elsősorban szakmai jellegű nemzeti önkormányzati érdekeket az uniós fórumokon.
A konferencia további részében a munkacsoportok állásfoglalásait ismertették. A szekcióüléseken az önkormányzati szövetségek által delegált szakértők a mentorok vezetésével megtervezték a brüsszeli lobbi-stratégiát, és megegyeztek a tanulmányutak részleteiről. Az országonkénti munkacsoport üléseken az önkormányzati szövetségek képviselői - a magyar munkacsoportban a TÖOSZ és a MÖSZT képviselői vettek részt, bár a projektben a MÖSZ is aktív szerepet vállalt - a központi szervek előtti érdekérvényesítés lehetőségeit tárták fel, és ennek alapján megtervezték hazai lobbi stratégiájukat.

A konferencia első napját baráti hangulatú vacsora zárta, majd a második napon összegezték a felmerült kérdéseket. A zárszót Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere mondta, aki hangsúlyozta, hogy beszéde az elmúlt két nap munkájának összegzése. A projekt eddigi 18 hónapjával kapcsolatban örvendetesen tapasztalta, hogy minden résztvevő a folyamat jelentőségének megfelelően vett részt a munkában. Megköszönte a mentoroknak, hogy barátian viszonyulnak a kevésbé szerencsés múltú népek képviselőihez. Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan

történelmi pillanatot élünk, amikor ki-ki a maga sokszínűségével hozzájárulhat egy gazdagabb és szebb Európa kialakításához.

A konferenciát követően a projekt mentorait kérdeztük a folyamat eredményeiről, és annak jövőjével kapcsolatos elképzeléseikről.
Lief Lindberg (Svéd Megyeszövetség - SFCC), a foglalkoztatáspolitikai munkacsoport mentora elmondta, hogy az eddigi munka legfőbb eredménye a statisztikai adatok és a közép-európai önkormányzati tapasztalatok összegzése, mivel a most elkészült regionális tanulmányokat megelőzően nem készültek hasonló igényű munkák. Az országok gyakorlatai közötti különbségek összevetése elősegítheti a nehézségek leküzdését, mivel a régió országai sokat tanulhatnak a jellemző hiányosságokból, és egy így kialakuló regionális szemlélet megkönnyítheti az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósítását a térség országaiban a csatlakozást követően.
Margot de Jong (Holland Önkormányzati Szövetség - VNG), a jogharmonizációs munkacsoport mentora az elkészült rendszerezett tanulmányokon felül fontos eredményként értékelte a térség országainak önkormányzati szövetségei között kialakult jó együttműködését és kitűnő munkakapcsolatát, amely záloga lehet az uniós csatlakozást követő közös érdekérvényesítést célzó fellépésnek, ezáltal az érdekek hatékonyabb artikulációjának.
Hakan Ottoson (Svéd Helyi Önkormányzatok Szövetsége - SALA), a regionalizmus kérdését tárgyaló munkacsoport mentora a fentieken felül kifejtette, hogy a csatlakozás során a regionalizmus kérdése alapvető, mivel az Unió közigazgatási alapegysége a régió. Ez a rendszer Közép-Európában még nem öltött jellemzően önkormányzati formát, így itt az önkormányzatiság új formáinak kialakításával az országok jelentős lépést tesznek majd a csatlakozási folyamatban. Ebben a témában nagy segítséget jelenthetnek az elkészült tanulmányok, mivel a helyi sajátosságokat figyelembe vevő, jól működő rendszerek alakíthatóak ki az összegyűjtött tapasztalatok elemzésének segítségével. A Brüsszelben szerzett tapasztalatok pedig a régiók uniós rendszerével és képviseleti mechanizmusaival kapcsolatos ismereteket bővíthetik, elősegítve ezzel a projektben részt vevő önkormányzati szövetségek érdekérvényesítési képességének erősödését.
Heikki Lunnas (Finn Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége), az információs társadalom munkacsoport vezetője elmondta, hogy a projekt jelentőségét - mint egy hazánkhoz hasonlóan kis ország képviselője - abban látja, hogy a közös erőfeszítések lehetővé tehetik a kis országok súlyának növekedését és érdekérvényesítési képességének erősödését az Unión belül. Az északi államok csatlakozási tapasztalatai alapján Lunnas úr fontosnak tartja a társult országok bevezetését az EU intézményrendszerébe. Az információs társadalom témakörének sajátossága, hogy jelenleg ez a terület az Unióban is képlékeny, így a jelenleg csatlakozási tárgyalásokat folytató országoknak fokozottan kell érdekeiket érvényesíteni, hogy egy olyan Európa tagjai lehessenek, amelyben valóban megtalálják a helyüket. A jövőre vonatkozóan elmondta, hogy igen fontos a szakértők hálózatának kiépítése, és a speciális számítástechnikai képzések lebonyolítása az önkormányzati képviselők és alkalmazottak munkájának elősegítéséhez.