Falufelújítás - Európa,
falumegújítás - Magyarország

Az 1988-ban, Graz városában alapított Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösségben Magyarországot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium terület- és településrendezési főosztálya képviseli. Az alapító országok - köztük hazánk - prioritásként jelölték meg egymás kölcsönös tájékoztatását, s a műszaki-építészeti feladatokon túl a társadalmi-kulturális szempontok kiemelt figyelembevételét.
Jelentős esemény volt, amikor 1989-ben Keszthelyen megalapították az Európai Falufelújítási Díjat. A pályázat létrehozásával a munkaközösség - az Agenda 21-gyel összhangban megfogalmazott - céljait szeretné népszerűsíteni: többek között a vidékfejlesztéssel és a falufelújítással foglalkozó szervezetek összefogását, a tagok sorába folyamatosan belépő országokon, tartományokon belüli szakmai munkát pedig segítik és koordinálják. Rendszeresen szerveznek konferenciákat, szakmai tanulmányutakat, s pályázatokat írnak ki, többek között a fenntartható és korszerű energiafelhasználási módokra.

Az Európai Falufelújítási Díj pályázatát az elmúlt 14 évben hat alkalommal hirdették meg. A díjazott települések felértékelődtek és a nemzetközi érdeklődés előterébe kerültek. A műszaki, építészeti eredményeken túl a nemzetközi összetételű zsűri minden esetben szigorúan vizsgálta a pályázó település társadalmi, gazdasági és kulturális újraéledését is. Magyarország települései közül mindig akadtak olyanok, amelyek a falufelújításban értékes eredményeket értek el.
A munkaközösség irányelveiben meghatározott falufelújítás fogalma egyébként olyan példaértékű tevékenységeket és kezdeményezéseket takar, amelyek a vidéki térségek falvainak fennmaradását és megerősödését szolgálják. A pályázatra alkalmanként egy-egy települést nevezhetnek be a tagországok, illetve a régiók. Magyarországon az FVM területi főépítészi hálózata tevékenyen részt vesz a benevezendő települések kiválasztásában.

Magyarországról elsőként 1990-ben a Tolna megyei Györköny község kapott nevezési lehetőséget. A nemzetközi összetételű zsűri külön elismerésben részesítette az ökológiai, építészeti, gazdasági-politikai-társadalmi és kulturális téren meghirdetett pályázaton induló magyar települést. Indoklásukban részletesen szóltak "a település polgárainak 1980 óta véghezvitt azon erőfeszítéséről, amely során a klasszikus értelemben vett falu mellett lévő pincefalu megújult. A györkönyiek abban reménykednek, hogy átmenthetik a jövőbe hagyományaikat és a pincefalujuk atmoszféráját."
Györköny 1100 fős, német nemzetiségű település. Az itt élők szemléletét meghatározó hagyományőrzés révén szerencsésen átvészelték azt az 1960-as és 1970-es évtizedekre jellemző elnéptelenedést, amely az urbanizációs folyamatok következtében sok falu szomorú sorsa lett. A község két településrészből áll. Az egyik a 310 présházból álló pincefalu, a másik a klasszikus értelemben vett, 490 lakóházból álló falu. A présházak szorosan egymás mellé épültek - elősegítve ezzel az élénk társasági életet és jó emberi kapcsolatokat. A présházak közötti közterület az önkormányzaté, míg az épületek a magánszemélyek tulajdonában vannak.

A pincefalu megújítása hármas feladatot jelent az ott élők számára: védelem, rendezés és fejlesztés. A településképet védő helyi építési szabályozási rendelet 1985-ben született, majd 1996-ban újrafogalmazta a képviselőtestület. A rendelettel a hagyomány, a természetes környezet és az egységes jelleg megőrzését kívánták szolgálni. Az előírások együttesen szabályozzák a telkeket a rajtuk lévő, illetve a felépíthető építményekkel. Segíti a meglévők eredeti stílusban történő helyreállítása mellett, a felújíthatatlanná válók lebontását és újjáépítését, de az eredeti környezetben helyet tud biztosítani új épületek számára is. A szabályozásból is kitűnő összetett gondolkozásmód természetes Györköny lakosai számára - fejlesztés a mában, figyelemmel a jövőre, egyben visszanyúlva a gyökerekhez.
A mezőgazdasági jellegű település az évszázadok során sokat fejlődött, majd az 1945-ös kitelepítések után ez a fejlődés negatív irányba mozdult el. A szomszédos Paks rohamos fejlődése csökkenést eredményezett a település népességszámában. A következő néhány adat jól mutatja ezt a tendenciát: 1722-ben 246-an éltek a kb. 40 lakóházban, 1820-ban a lakosság száma 1591 főre emelkedett és 1940-re elérte a 2500-at. 1997-ben Györkönyt 1100-an lakták, a falu területe 208 hektár, ebből a pincefalu 11, 3 hektár. A község Pakstól 35 km-re fekszik nyugatra, míg a távolsága Pécstől 90 km, Budapesttől pedig120 km.

Az Európai Falufelújítási Díj pályázatra Magyarországról másodikként 1992-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, az Abaúj településhez tartozó Szanticska községrész kapott alkalmat. A zsűri kiemelte "az elnéptelenedő település megmentése érdekében kifejtett egyéni erőfeszítést". A falu ugyanis 1989-re elnéptelenedett, csak egy házában maradt lakos. Az ő óriási erőfeszítése révén azonban három év múlva a nemzetközi zsűri már 20 lakott épületet talált. Szanticska a Cserehát szép völgyében fekszik, Miskolctól 50 km-re északra.
A következő nemzetközi pályázatra 1994-ben Veszprém megyéből Kapolcs és Vigántpetend közösen nevezhettek. A zsűri különdíjjal jutalmazta a települések együttműködését. Az indoklásban szerepel: "egy budapesti művészekből álló kolóniának a régi paraszti épületállomány felújítása érdekében, 1988-óta a plébánossal közösen kifejtett sikeres fáradozásáért."
Közép-Európa egyik legrangosabb művésztalálkozója a Balaton-felvidéken a kapolcsi fesztivál. Kapolcs, a 468 lélekszámú kis falu, a szomszédos 204 lakosú Vigántpetenddel együtt rendezte meg először, a Művészetek Völgye Fesztiválnak elkeresztelt kulturális eseményt. Az események helyszíneként az elmúlt években más, környező falvak is felsorakoztak: Monostorapáti, Taliándörögd és Öcs. A lakosszám Monostorapátiban a legmagasabb, itt 1194-en élnek, Taliándörögdön 742-en, míg Öcs község lélekszáma 245 fő. Mára hatalmas gondot jelent a tömeges érdeklődés, például tavaly nyáron a fesztivál tíz napja alatt, a települések utcáit, tereit és telkeit közel harmincezren látogatták meg.
A kulturális rendezvények sokasága egyik összetevője és követhető példája lehet, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzésével és védelmével, a mai életfeltételek biztosításának.

A soron következő, 1996-os pályázat eredményhirdetésén már két magyarországi település vehette át a megtisztelő kitüntetést, mivel 1995-ben Magyarország mellett Vas megye is önálló tagja lett a munkaközösségnek. Fazakas Péter akkori megyei főépítészt, a hazai falufelújítási mozgalom elindítóját és szervezőjét dicséri, hogy az Európai Falufelújítási Díj pályázatra önállóan nevezhet a megyéből település. Vas megye kiválasztásában Bük község, míg Magyarország jelöltje Csongrád megyéből Pusztamérges volt. Fontos eseménye lett a hazai falumegújításnak, hogy Magyarország keleti feléből első ízben tudott település olyan értékelhető eredményeket felmutatni a kiválasztási rendszer elvárásaiban, amely lehetővé tette számára a nemzetközi megmérettetést.
A falumegújítás terén elért eredményei alapján Somogy megye keleti részén, a Koppány-patak völgyében fekvő Somogydöröcske 1998-ban állíthatta össze pályázatát. A település Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész ajánlása alapján került, a magyarországi értékelés győzteseként, a nemzetközi pályázatra. Ahogy a fennmaradt krónikákban olvasható, a falu múltja sokban hasonlít az 1990-ben kitüntetett Györköny múltjához. Az 1700-as évek elnéptelenedését követően ugyanis nagyszámú német telepes érke-zett. A századforduló 1800-as éveire a németek és a magyarok együtt, jó egyetértésben laktak itt.
Az 1945 után Európa sok országában bekövetkezett kitelepítések eredménye Somogydöröcskén is nyomot hagyott, hiszen a lélekszám 945 főre csökkent. Ma pedig alig haladja meg a 200 főt. A helybenlakás életfeltételei elsorvadtak, a népesség csökkenő tendenciája nem változott negyven éven át. Jól mutatja ezt, az hogy új építési engedélyt 1951-től 1990-ig nem adtak ki. Talán egyetlen kedvező eredménynek könyvelhető el, hogy változatlan formában maradt fenn a falu településszerkezetét meghatározó, fésűs beépítés. A telkek elrendezése és épületei szinte érintetlenül megőrizték a múlt század építészeti jellegzetességeit. A nemzetközi zsűri nagy horderejű döntésként értékelte azokat a helyi értékvédelmi előírásokat, amelyek a változást jelentő 1991-es esztendőben születtek az új építkezések szabályozására.

Az Európai Falufelújítási Díj - 2000 pályázatot 1999-ben hirdették meg. A munkaközösség mottóul elvi szempontjait jól tükröző szlogent választott: "Jövő nélkül nincs múlt"
A nemzetközi pályázat magyarországi előkészítését, az értékelést a területi főépítészek bevonásával készítették el. Rangsorolták a pályázat-
ra nevező négy települést, majd a legjobb eredményeket bemutató Szalkszentmárton és Szentgyörgyvölgy önkormányzatát és lakosságát kérték fel az indulásra. Így 2000-ben Magyarországról ismét két település kapott lehetőséget a bemutatkozásra, s ismét sikerült "átlépni" keleti irányba a Magyarországot képletesen és valóságosan is elválasztó Duna vonalát. A munkaközösség zsűrije, a nevezést benyújtó 11 ország 32 önkormányzat nevezési dokumentációja és a helyszíneken tapasztalt személyes benyomása alapján, rangsorolta a pályázatokat. Mindkét magyarországi település díjat kapott.
Szalkszentmárton a Duna bal partján fekszik, Budapesttől 65 km-re délre, az "ékes barbarikum" területén, Bács-Kiskun megyében.
A honfoglalás kori település szellemi életében rangos helyet foglal el az 1624-től számon tartott népoktatás. A község népessége jelenleg 3010 fő, mely tizenkét év alatt 2949 főről folyamatosan emelkedett. (A 2949-es adatot 1950-ben számolták, a 10 évvel korábbi 1940-es 4035 fős adattal szemben.)
Napjainkban sajnos nem a születések, hanem az ide települők száma a magasabb. A betelepülő családokat vonzzák a munkalehetőségek is. A település fő bevételi forrása a mezőgazdaság és az állattartás, melyeket két különböző gazdálkodási forma jellemez. Egyik a téeszből átalakított szövetkezet, amely kb. 2000 hektáron gazdálkodik, nyereséggel. Másik az 5-10 hektáros birtoknagysággal rendelkező, összességében kb. 1000 hektáron gazdálkodó családi gazdaságok. A parasztok terményeiket - ezen belül specialitásukat, a paprikát - előre megszervezett piacokon adják el. A magas aranykorona-értékű föld kiváló eredményeket biztosít.

A településen belül, vagy annak közvetlen környékén, további foglalkoztatási lehetőségek vannak. A viszonylag alacsony szintű, kb. 10 százalékos munkanélküliséget az önkormányzatnak úgy sikerül elérnie, hogy a privát cégeket és befektetőket "nagyvonalúan" fogadják, a zöldmezős beruházásokhoz ingyen biztosítanak közműves területeket. A nagyközség minden lakásában van vezetékes gáz, víz, villany és telefon. A szennyvízcsatorna 37 km hosszban épült ki, ahová az összes lakást bekötötték A szennyvíztisztítót Tas településsel közösen építették. A biológiai technológiával működő szennyvíztisztítóban naponta 650 + 50 köbméter vizet tisztítanak, közel ivóvíz minőségben. Az ivóvizet a 20 ezer embert ellátó kistérségi regionális rendszerből kapják. Figyelnek a felszíni védelmet biztosító ökológiai rendszerű, környezetbarát módon folyó gazdálkodásra, mivel a vízkitermelés csápos kutak segítségével történik. A kommunális hulladék elhelyezését regionális társulat keretében oldják meg.
A település területét öntözőcsatornák szelik át. Üdülésre, sport és turista célokra kiválóan alkalmas nagy vízfelület áll rendelkezésükre. A nyári időszakban a településen tartózkodók száma megduplázódik az ezer üdülőházba érkezővel, ennek minden gazdasági és közösségi hátrányával együtt. A település vezetői körültekintően figyelnek a nagyszámú, szívesen fogadott vendégekre, így Szalkszentmárton intézményhálózattal is jól ellátott. Különösen pozitív a történeti településközpont megújítása a védelemre érdemes épületek megtartásával. Az épített környezet felújítása mellett megújították a növényzetet is. A sikeres parkosítás eredményeként az öreg fák helyére jó gyökérzetű fák, bokrok és sövények kerültek. A nagyközség központjában kialakított parkban a 2000. évi millennium tiszteletére felállították a település névadójának, Szent Mártonnak a szobrát.
Figyelemre méltóak az identitás, az öntudat növelése érdekében a lakosság részéről tett erőfeszítések, különösen a kulturális területen. Egyrészről a nemzetközi porondon is ismert és elismert néptánc együttes révén, másrészről híres költőnk, Petőfi Sándor szellemiségének megtartása révén. Az értékelés megemlíti azt is, hogy közeli és távoli környezetével Szalkszentmárton lelkes és élő kapcsolatokat ápol - a kistérségi régiós településekkel, Erdélyben pedig Boldogfalvával, Szlovákiában az Ipolysággal. Harmadrészben társulatot szerveztek a magyarországi Szent Márton nevét viselő településekkel. Néhány jól működő civil szervezetet is megemlítettek: a Vöröskeresztet, az öregek klubját, a tűzoltók egyesületét, a sportegyesületet.
A zsűri különdíjat adományozott Szalkszentmártonnak az eredményes hulladék- és a szennyvízkezelésért, az infrastruktúra kiépítéséért, valamint a kulturális együttműködésben betöltött szerepéért.

A 2000. év másik díjazott magyarországi települése Szentgyörgyvölgy. Az Őrség erdő borította lankái és a Hetési síkság találkozásánál fekszik Zala megyében, Vas megye határán, 7,3 km hosszban, Szlovéniával közös határral. Közigazgatási területe 2957 hektár, ebből 232 hektár belterület. A szeres-szeges halmazfaluk tipikus példája. A település 3 szegből jött létre: Kisszeg, Domjánszeg és Tiporszeg. Különálló településrészként maradtak fenn Kógyár, Cilinkó, Alsó- és Felsőfarkasi, Cséplak, Csériszeg és Asszonyfa.
Lélekszámában kétszer következett be nagy csökkenés a századfordulón meglévő közel 1550 főhöz képest. Először a trianoni megegyezést követő területek Magyarországtól való elcsatolásakor, majd az 50-es években, amikor a határ menti zárolt övezetbe került a falu. A fejlesztés nélküli, rossz elérhetőségű településnek nem volt infrastruktúrája. 1991-ig nagymértékű volt az elvándorlás, a parasztházak rossz állapotba kerültek.
Az önkormányzat a falufelújításban az első pillanattól kezdve aktív volt, a tervezési és építési tanácsadást nyújtó főépítészek segítségével. A fejlesztés alapvető irányai a természetvédelem, a faluképvédelem és a turizmus megújítása voltak, míg célja a környezet ápolása, és ezen keresztül az elvándorlás lefékezése, a falu romló helyzetének megfordítása.

1992-ben nevezetes esemény, a "Falumegújulási és faluképvédelmi nap" színhelye volt a település. A természetes fogyásból és főként az elvándorlásból származó, a '90-es évekig tartó folyamatos népességcsökkenés megállt, és lassú ütemű növekedés indult meg. Napjainkban 524-en alkotják a település állandó lakosságát, köztük már néhány betelepülő is van. Tekintettel a falu különösen kedvezőtlen gazdasági és közlekedés-földrajzi elhelyezkedésére, figyelemre méltóak a közösség által megvalósított és a település előjárói által szervezett intézkedések: a közösségi munkák, amelyek a sokszínű privát kezdeményezésekre is támaszkodnak. Sikeresen pályáztak a teleház-programban, amelynek eredményeként kialakíthattak egy informatikai központot, számítógépekkel, internet elérhetőséggel, irodatechnikai eszközök hozzáférhetőségével. Az intézmény feladata lesz a falu kulturális életének további megerősítése, a távmunkahely és távoktatás megteremtése.
Több foglalkoztatási lehetőség adódik a '90-es évek elejétől folyamatosan leépülő téesz felszámolása után létrejött kis kerámiaüzemben. 1998 elején, a téesz teljes megszűnésekor közel 20 százalékos volt a munkanélküliség, amit a birkalegeltetéssel próbáltak ellensúlyozni. Mára a területi adottságok és a változó lehetőségek a lakosság érdeklődését az idegenforgalom kiszolgálása felé fordították. A szívet-lelket gyönyörködtető környezet vonzza az érintetlen természet kedvelőit, a külföldi és hazai turistákat, a hagyományos falusi élet iránt érdeklődőket. A településen átfolyó Szentgyörgyvölgyi pataktól Északra található a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, ritka természeti értékeivel. Itt maradt fenn egyedülállóan a Nyugat-Dunántúlon kialakult "szálaló" erdőgazdálkodás.
A magánszálláshelyek megteremtése érdekében a lakosság - az építészeti tanácsadás eredményeként - felújította az értékes épületállomány jó részét. A régi épületeket nemcsak megőrizték, de modernizálták is. Megtartották az egyedi alaprajzokat, s az átalakításnál a hagyományos technológiát alkalmazva, de a korszerű elvárásoknak megfelelően jártak el. A település megújuló képén jól láthatóak azok az építészeti jegyek, amelyeket például az új iskola képe tett meghatározóvá. Itt biztosítják a szomszédos szlovén település, Pártosfalva gyermekei számára szervezett képzéseket is.
A másik nagyon szemléletes példa a meghatározó falukép felélesztésére, a volt téesz irodaépületből kialakított időskorúak otthona és az iskola előtt kialakított park, a település névadóját, Szent Györgyöt formázó szoborral. Ezzel erősítik a falu lakosságának öntudatát is.
Az Európai Falufelújítási díjat a falu különös erőfeszítéseiért kapta meg: a kiemelkedő együttműködésért, melynek során megteremtették és újra működésbe hozták a képzési létesítményeket, valamint szociális területen a helyi viszonyokba illeszkedő foglalkoztatási lehetőségekért és előremutató aktivitásért.

A 2002. évi nemzetközi pályázatot megelőző hazai kiválasztási folyamat szempontjai tavaly megújultak. A cél: a nemzetközi versenyen bemutatható, kiemelkedő minőségű, egységes és fenntartható, a megújítás szempontjából a leginkább példaértékű falufejlesztés. A munkaközösség általában csak év közepén teszi nyilvánossá az adott évre vonatkozó pályázat feltételeit. Tapasztalatunk szerint azonban az így rendelkezésre álló idő rövid. Ezért a benevezendő hazai települések időben történő kiválasztásának érdekében, már az év elején megkeresték a megyei főépítészeket azzal a felhívással, amelyben a módosított tartalmi szempontok szerepeltek.
A megyei főépítészek áttekintették a területüket, egyeztettek a polgármesterekkel, jegyzőkkel, területfejlesztőkkel és térségmenedzserekkel, a településük fejlődése mellett elkötelezett polgárokkal és társadalmi szervezetekkel, majd javaslatot tettek Magyarország kilenc településére. A települések összeállítottak egy rövid bemutatkozást az elért és egyben bemutatható eredményeikről, amely alapján értékelték nevezéseiket.
Az értékelés kétirányú megközelítésen alapult. Egyrészt vizsgálták a települések összteljesítményét, és ennek alapján alakítottak ki sorrendet. Előnyt élveztek az egy-egy témakörben kiemelkedő teljesítményt nyújtók. Az értékelés szempontjai két részre váltak szét, nevezetesen az eredmények, illetve a szemlélet, a stratégia és a hozzáállás szempontjaira.
Az elért eredmények alapján vizsgálták azt, hogy mennyire épít a település a helyi gazdaság-, illetve a térség agrárpotenciáljára; milyenek a helyi jövedelemforrások és hogyan alakulnak az életfeltételek; milyen az ökológiai szemlélet az infrastruktúrában és a hulladékkezelésben. Vizsgálták a település érték- és karakterőrző építészetét, a település és a táj közötti harmóniát, az ott élők identitástudatát, a hagyományok ápolását és a kulturális kezdeményezéseket. Továbbá, hogy az önkormányzat rendelkezik-e az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) kormányrendeletnek megfelelő tervekkel:
-településfejlesztési koncepcióval,
-településszerkezeti tervvel,
-szabályozási terv és elő- írással,
-helyi építési szabályzattal,
-értékvédelmi rendelettel.
A települések által kitűzött célok szerint és az előkészítettség alapján értékelték a fejlesztési szándékok kiforrottságát, az önállóságot, a kezdeményezések realitását, és nem utolsó sorban a településközi együttműködést. Településenként összesítették az elért eredményeket és a fejlesztési szándékokat. Az elért pontszámok alapján előre kirajzolódott a pályázók versenyképességének sorrendje.

Az Európai Falufelújítási Díj - 2002 pályázat kiírása "Átlépni a határokat" mottóval 2001. júliusában jelent meg. A kiírásban szerepelt, hogy az olyan példa értékű tevékenységeket és kezdeményezéseket értékelik, amelyek a vidéki térségek jövőbeli fennmaradásának erősítését szolgálják. Különösen az alábbi szempontokat emelték ki:
-a bátor, kezdeményező, elhivatott, újdonságot jelentő innovációk,
-a mező- és erdőgazdálkodás erősítése és bekapcsolása a regionális körfolyamatokba,
-a helyi viszonyoknak megfelelő gazdasági lehetőségek megtartása és kiépítése,
-a megújuló nyersanyagok felhasználása,
-a régi, védendő és a korszerű épületállomány együttélése, valamint az erőforrásokkal takarékos és a helynek megfelelő településfejlesztés,
-a kulturtáj fejlesztése és fenntartása az ökológiai szempontok figyelembevételével,
-a falu lakosainak öntudatosítása illetve identitástudatának megerősítése, különösen a kulturális kezdeményezések és a továbbképzések révén,
-a tradicionális, szociokulturális és szociális minőségek és létesítmények újraélesztése, illetve korszerűek létrehozása.
Minden területet illetően meghatározóak az átfogó kapcsolatokra épülő és egységes elképzelések, amelyek a fenntartható fejlődés irányába mutatnak, amelyekre jellemző: a vízió, a fantázia és a kurázsi.
Különös elbírálás alá esnek azok a stratégiák, amelyek az egyéni kezdeményezésre és a lakossági részvételre alapoznak, a lakosság és a szakemberek, a hivatalok párbeszédére épülnek, illetve a kistérségi-szintű gondolkodásra, a szomszédos települések együttműködésére támaszkodnak.
A végső döntés kialakítása érdekében összeállított rangsort az FVM területi főépítészi munkaértekezletén vitattuk meg. Kiemeltük azt a két legjobban teljesítő települést, amelyek közül a helyszíni bejárás alapján döntöttünk. A terület- és településrendezési főosztály tagjaiból álló szakmai bizottság azt a települést választotta ki, amelynek esélye lehet az erős nemzetközi mezőnyben, hiszen a minisztérium csak egy települést jelölhet. A munkaközösség elvárásai és az általunk összeállított értékelési szempontok alapján döntöttünk, amely eredményeképpen Bács-Kiskun megyéből Dunapataj nagyközséget választottuk.
A tárca hivatalos szerepe az előminősítési folyamat befejezésével lezárult. A továbbiakban a település önállóan jár el, beleértve a kiíró szervezetekkel való kapcsolattartást, a dokumentáció összeállítását és benyújtását.
Innen is sok sikert kívánunk a pályázaton való részvételhez, egyúttal megköszönve Dunapataj nagyközség választott vezetőinek és a lakosságnak azt az erőfeszítését, amely a települést alkalmassá tette a nemzetközi pályázatra történő benevezésre. Örömmel szólok arról is, hogy Magyarországról idén ismét két település indulhat a nemzetközi megmérettetésen, mivel a Vas Megyei Közgyűlés elnöke felkérte Őriszentpéter község polgármesterét a nevezésre. A felkérést megelőző kiválasztást, az általunk kidolgozott és az előzőekben ismertetett értékelési rendszer alapján, Heckmann Ferenccel, a Vas megyei területfejlesztési csoport vezetőjével közösen készítettük el. A díjátadó ünnepségen, az Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösség 15 tagországának, illetve tagrégiójának résztvevői ismét két magyarországi település bemutatott eredményeihez gratulálhatnak.

Lun Zsuzsanna
vezető főtanácsos