Hírek

Egyetemi tanár a szegedi polgári körök polgármester-jelöltje. A szegedi polgári körök képviselői egyeztető megbeszélésükön határoztak arról, hogy Balogh Elemért, a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karának docensét javasolják a város polgármesterének. Erről a megbeszélést követően Solymosi Frigyes egyetemi tanár, az egyeztető összejövetel szervezője tájékoztatta a közvéleményt. Véleménye szerint fontos volna, hogy a jobbközéphez tartozó pártok, polgári körök és civil szervezetek megállapodjanak a közös jelölt személyében. De ez a megállapodás még nem született meg. Információink szerint a Fidesz szegedi szervezetének képviselői Póda Jenőt, az előző miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadóját indítják polgármester-jelöltként. A polgári körök azt javasolják a szegedi fideszeseknek, hogy fontolják meg döntésüket és az Ő jelöltüket támogassák

A szocialisták zalaegerszegi szervezete Horváth László tanárt választotta a megyei jogú város MSZP-s polgármester-jelöltjének - jelentette be Herbert Ferenc, a párt városi elnöke. A szocialisták jelöltje nem tagja a pártnak. Az önkormányzati választásokon induló Horváth László bemutatkozásakor elmondta: habár két ciklus óta a zalaegerszegi közgyűlés MSZP-frakciójának tagjaként élvezte választói bizalmát, nem pártpolitikai elvek alapján dolgozna, hanem széleskörű társadalmi-lakossági együttműködést ígér. A szocialisták jelöltjének egy riválisa már biztosnak látszik: Gyimesi Endre - Fidesz-MDF-támogatású - polgármester és országgyűlési képviselő, már a parlamenti választások második fordulója után közölte, hogy harmadszor is indul az őszi helyhatósági választáson.

A villamosenergia-piac liberalizációját megfogalmazó törvény (VET) végrehajtásához szükséges legfontosabb négy kormányrendeletet várhatóan július végéig elfogadja a kormány - közölte Rózsa László, a Gazdasági Minisztérium vezető főtanácsosa. A jövő év január 1-jétől hatályos törvény mellé összesen hat kormány- és tizenhét miniszteri rendeletet kell megalkotni. A kerettörvény rendeletei közül a legfontosabbakat azért kell mielőbb kihirdetni, hogy a termelők és a fogyasztók az engedélyeztetési és egyéb szabályozások tudatában dönthessenek, illetve készülhessenek fel a piacnyitásra.
Az új piaci szereplőkre vonatkozó végrehajtási rendelkezés lehetővé teszi, hogy a piacra belépni kívánó termelők szeptember 1-jéig beadhassák engedélyeztetési kérelmüket az energiahivatalhoz. Ez a rendelet biztosítja, hogy az új szereplők már január 1-jétől megjelenhessenek a liberalizált piacon. A fogyasztók feljogosításáról szóló kormányrendeletet azért kell mielőbb kihirdetni, hogy a termelők és a jövőbeni feljogosított fogyasztók között adott szabályozás keretében megindulhassanak a tárgyalások a január utáni villamosenergia-ellátásról. Az évente 6,5 gigawattóránál több villamos energiát felhasználó fogyasztók a jövő évtől választhatnak, hogy közüzemiek maradnak, vagy közvetlenül erőműtől vásárolnak-e villamos energiát - közölte Rózsa László.

A budapesti Bartók Béla úti felújításakor 130, többségében beteg fát vágnak ki, helyettük 369-et ültetnek, további 335 új fa pedig a XI. kerület más részeire kerül. A hír azért figyelemreméltó, mert a közelmúltban, a civil szervezetek és politikai pártok egyaránt tiltakoztak amiatt, hogy jelentős mértékben csökken a zöldterület. A hírek szerint a Bartók Béla út Szent Gellért tér és Tétényi út közötti szakaszán, valamint a Móricz Zsigmond körtéren és a Fehérvári út belső szakaszán összesen 452 fa található, többségük platán. A felújítás miatt közülük 40-et kell kivágni, főként ott, ahol jelenleg nem kétszer kétsávos az úttest. További 90 fát betegség miatt kell lecserélni, ezt, a Főkert már régebben tervezi, és a komplex felújítás most lehetőséget teremt erre is. A kivágott fákat 4-6 éves, nagy lombkoronát növelő magas kőrissel pótolják az ősszel. A közlés szerint a fák a korábbinál egészségesebb környezetbe kerülnek, mert a járdaszakaszok Budapesten egyedülálló vízáteresztő burkolatot kapnak.

2000 és 2006 között évi 38 millió eurót kap Magyarország az Európai Uniótól a mezőgazdaság szerkezetátalakításához és az Unióéhoz hasonló intézményrendszer kialakításához - közölte Kiss Melánia, a Közép-dunántúli Regionális SAPARD Hivatal munkatársa egy kisbéri konferencián, amelynek témája a csatlakozás volt. A szakember a bakonyaljai térség önkormányzatai, civil szervezetei, gazdasági egységek, valamint az alsó-csallóközi partnerrégió képviselőinek elmondta: a szerkezet-átalakításhoz, az intézményrendszer kialakításához a SAPARD előcsatlakozási alap, a szükséges társfinanszírozással együtt, évente mintegy 12 milliárd forint támogatást jelent a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára. Ebből a keretből lehet pályázni többek között a mezőgazdasági vállalkozások beruházásaihoz, agrár- és halászati termékek feldolgozásához, valamint vidéki infrastruktúra-fejlesztésekhez.

Összesen 1962 helyi kisebbségi önkormányzat megválasztását kezdeményezték a törvényben megszabott július 22-i határidőig az ország különböző településein - közölte Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője. A települési kisebbségi önkormányzati választást öt helyi, önmagát az adott kisebbséghez tartozónak valló választópolgár kezdeményezhette. A kisebbségi önkormányzati választásokat a helyi választási bizottságok tűzik ki az általános helyhatósági választások időpontjára.
Az OVI összesítése szerint az érintettek minden megyében és a fővárosban is több kisebbségi önkormányzat választását kezdeményezték. A legnagyobb számú, kétszázon felüli kezdeményezéssel Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint Budapesten fordultak a választási irodákhoz. A legkevesebb - 36 - kisebbségi önkormányzat megválasztására irányuló kezdeményezést Csongrád megyében regisztrálták. A kezdeményezések bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán kisebbségi önkormányzati választásokra irányultak. A legtöbb - 1107 - a cigány önkormányzat létrehozására irányuló kezdeményezések száma. Ezt követi a sorban a német kisebbséghez tartozók 331, a szlovákhoz tartozók 117, míg a horváthoz tartozók 104 kezdeményezése. Legalacsonyabb a szlovén és az ukrán kezdeményezések száma: mindkét kisebbség összesen 15-15 esetben kérte helyi kisebbségi önkormányzat választását

Békéscsaba, Gyula és Békés polgármestere a három várost összekötő Élővízcsatornán kétnapos evezőstúrát tett, hogy felhívják a figyelmet a települések közötti együttműködésre. A túra végén tartott tájékoztatón Pataki István, Békés polgármestere úgy vélte: a későbbiekben közös gazdaságfejlesztési programokat is ki kell dolgozniuk. Dancs László gyulai polgármester hozzátette: mára megszűntek a három szomszédos város közötti "történelmi feszültségek". Pap János békéscsabai polgármester pedig megjegyezte: a víz tisztaságának megóvása érdekében még vannak közös tennivalóik. A megyeszékelyről a csatornába folyó szennyvíz biológiai tisztítása ugyanis még nem valósult meg. Jelezte, hogy Békéscsaba már készül az európai uniós ISPA-pályázatra, amelynek sikere esetén biológiailag is tiszta víz folyhatna le az Élővíz-csatornán. A gyulai Fehér-Köröstől a békési Kettős-Körösig tartó mintegy 40 kilométeres szakaszon megtett kenutúrára a három polgármestert elkísérte Pankotai Gábor kajakozó világbajnok is.

Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak egy telefonos átjátszó állomás ellen a Nógrád megyei Őrhalomban; a sugárfertőzéstől tartó tartó lakók azt akarják elérni, hogy bontsák le az acélszerkezetet, és a falutól távolabb építsék fel az objektumot. A Pannon GSM Rt. átjátszó állomásához a helyi önkormányzat biztosította a területet.
Őrhalom polgármestere úgy vélte, a beruházás már nem fordítható vissza. Kanyó János elmondása szerint a mintegy 1200 lakosú faluban 465 aláírást gyűjtöttek össze a torony áthelyezése érdekében. A község vezetője közölte, hogy a bázisállomás már megépült, beüzemelését októberre tervezik. A polgármester úgy fogalmazott: nem tudja elképzelni, hogy a beruházó lebontaná a tornyot. Véleménye szerint ez nem is indokolt, a lakossági aggályai szerinte megalapozatlanok. A bázisállomás 22 szakhatóság engedélyével épült meg, ezek az okmányok a polgármesteri hivatalban megtekinthetők. A területért évi bruttó félmillió forintot fizet a településnek a szolgáltató.
Fábián Istvánné, az aláírásgyűjtés egyik szervezője úgy nyilatkozott, hogy miután a torony lebontásának költsége az önkormányzatot terhelné, a helyhatósági választásokra való tekintettel első lépésben azt akarják elérni, hogy ne üzemeljék be a rendszert, illetve az önkormányzat bontsa fel a bérleti szerződést. Végső céljuk azonban annak elérése, hogy a bázisállomást a falu határától legalább egy kilométeres távolságra helyezzék át.
A szervező közölte: noha biztos információkkal nem rendelkeznek, attól tartanak, hogy a berendezés hosszú távon sugárfertőzést okoz. Állítása szerint a beruházásról csak a képviselő-testület tagjai tudtak, a lakosok csak akkor szereztek arról tudomást, amikor már megkezdődött az építkezés. A Pannon GSM Rt.-nél nem kívánták kommentálni az ügyet.

Az Unió PHARE programjától 187282 eurós támogatást nyert a MTESZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete húsz, halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli fiatal szakmai képzéséhez és tartós foglalkoztatásához - jelentette be Losonczi László igazgató nyíregyházi sajtótájékoztatóján. A 18 hónapig tartó program összköltsége 209802 euró, mintegy 50 millió forint, amelyből több mint 20 ezer eurót a MTESZ szabolcsi szervezete és az érintetteket alkalmazó nyírbátori Bátortex Kft. fizet. A projekt első hat hónapjában 20 fiatal varrómunkás szakmai képzettséget szerezhet, s utána a Bátortex foglalkoztatja őket másfél évig. Amennyiben az érintettek teljesítménye megfelel a követelményeknek, az exportra termelő cégnél akár határozatlan időre szóló státushoz is hozzájuthatnak.
A képzés ideje alatt fiatalok tanulmányi támogatást kapnak a MTESZ-szervezeten át az Uniótól, míg a munkaviszonyban teljesítmény-arányos bérezésben részesülnek, amelynek átlaga a Bátortexnél jelenleg felette van az 50 ezer forintos minimálbérnek. Az érintetteket a Nyírbátor körzetében élő munkanélküliek közül választják ki, 10-12 településen 200 fiatalt keresnek fel. A régióban a nyilvántartott munkanélküliek 15-18 százaléka a 18-25 év közötti korosztályhoz tartozik.

Kistérségi rehabilitációs rendszert szerveznek Dunaújvárosban. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának segítése, a megelőzés érdekében, széleskörű összefogással a Híd Dunaújváros és Környéke Egyesület indítaná a modellértékű projektet. Első lépésként helyzetvizsgálatot végeztek, amire azért volt szükség, mert a megváltozott munkaképességűek számára, körülményeire vonatkozóan nem voltak pontos adatok.
A Fejér Megyei Munkaügyi Központ az egész megyében 650 megváltozott munkaképességűt tart számon, miközben a KSH szerint 25 ezren vannak azok, akik megromlott egészségi állapotuk miatt a nyugdíjkorhatár elérése előtt vonultak rokkantnyugdíjba, váltak járadékossá. A dunaújvárosi kistérségében az első vizsgálódások alapján 5-10 ezerre becsülik a megváltozott munkaképességűek számát. A helyzetfelmérésből kiderült, hogy bár többségüket hatékony rehabilitációval vissza lehetne vezetni a munka világába, és alkalmazásukhoz támogatást is kaphatnának a vállalkozások, a munkaadók mégsem alkalmazzák őket szívesen. Ugyanakkor az érintettek többsége beletörődött helyzetébe, s közülük csak kevesen vállalkoznak arra, hogy képzésben, átképzésben vegyenek részt.
A Kistérségi Rehabilitációs Rendszer projekt kidolgozói igyekeznek felkutatni az általuk is betölthető munkahelyeket, elősegíteni új munkalehetőségek létesítését. Kiemelt feladatként kezelik a megelőzést, a munkabiztonság, a munkahelyi egészségvédelem figyelemmel kísérését, a csökkent munkaképességűk változáskezelési képességének javítását, az oktatás, átképzés szorgalmazását. A projektet a kistérség 17 településének önkormányzatával, a megyei munkaügyi központtal, munkaadói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetekkel és a vállalkozások vezetőivel együttműködve akarják megvalósítani. A helyzetvizsgálatot követően novemberben nemzetközi konferencián vitatják meg a modell megvalósításával kapcsolatos részleteket.