Hogyan növeljük az önkormányzati szövetségek
részvételi súlyát a csatlakozásban?

Lobbizás Brüsszelben július 4-7. között

A Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása (MÖSZT), a Soros Alapítvány által támogatott Helyi Kezdeményezések szakmai és pénzügyi támogatásával 2001. márciusában indította el az úgynevezett KKE/EU programot, amelynek célja, hogy a program résztvevői, az önkormányzati szövetségek aktív szerepet vállalhassanak az európai, helyi szintet érintő tevékenységekben. Az Európa projekt szorosan kapcsolódik a Régiók Bizottsága (CoR) és az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) programjához, valamint a bizottságok tevékenységéhez.

A KKE/EU program a négy KKE önkormányzati szövetség: a lengyel, a cseh, a szlovák településszövetség és a Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása, valamint mentor szervezetekként nyugat-európai szövetségek - a holland VNG; az Osztrák Városszövetség, a Finn Települések és Régiók Önkormányzati Szövetsége és a Svéd Helyhatóságok Szövetsége - részvételével valósul meg. Cél:

• A KKE országos önkormányzati szövetségek együttműködésének megerősítése európai kérdésekben;
  
• Folyamatos véleménycsere kialakítása a csatlakozó országok szövetségei, valamint az EU tagállamainak szövetségei között;
  
• Az önkormányzati szövetségek integrációs, összehangolt állásfoglalásainak kialakítása; ezek európai és nemzeti szintű képviselete;
  
• A szövetségek tevékenységeinek összehangolása az EU politikai programjával, szoros együttműködésben a Régiók Bizottságával és a CEMR-ral.
  

A programban négy munkacsoport alakult meg (regionális, foglalkoztatási, helyi jogharmonizációs és információs munkabizottság), amelyek a csatlakozás szempontjából a helyi szintet érintő legfontosabb területeken működnek együtt. A hivatkozott területeken kutatások, felmérések folytak/folynak az adott témával kapcsolatban, amelyeknek eredményeit nemzeti tanulmányokban foglalták össze. Mindegyik munkacsoporton belül két fontos témakört dolgoztak ki a nemzeti tanulmány keretében, amelyek egy regionális tanulmányban összegződtek, és közös állásfoglalások, javaslatok születtek, amelyeknek célja: eljuttatni azokat mind az Európai Unióhoz, mind pedig a nemzeti kormányokhoz.
Az Európa Projekt regionális munkacsoportja 2002. július 4-7. között Brüsszelben lobbizási esettanulmánnyal összekötött tanulmányúton vett részt az alábbi tagokkal:

-Hakan Ottoson, mentor, program koordinátor, Svédország;
-Jaromir Jech, a regionális munkabizottság munkacsoportjának koordinátora, Csehország;
-Miroslav Cvrk, Csehország;
-Juraj Kerekes, Szlovákia;
-dr. Szabó Hajnalka, Magyarország.

A csoport több nemzet önkormányzati szövetségeinek képviselőivel találkozott és bemutatta a fentiekben hivatkozott KKE/EU program céljait, tartalmát, az eddig elért eredményeket. A Stockholmi Régió Irodája az ott dolgozó szakértők segítségével a Brüsszelben folytatott helyi szintek, szövetségek lobbizásának hatékonyságáról, tapasztalatairól, azok sarkalatos pontjairól adtak tájékoztatást. A 9 millió lakosú svéd közigazgatási rendszerben a megyék jelentik a regionális egységet, az önkormányzati szintet pedig a települések és a megyék.
A megyék feladatai hasonlóak a településekéhez, a funkciókat részben az egyes ágazati szabályok határozzák meg, másrészt a helyi önkormányzatok illetékességi területükön általános hatáskörrel rendelkeznek. A megyei szintű egységek között nincs hierarchikus viszony, és ugyanez mondható el a települések és a megyék viszonylatában is, azzal a kitétellel, hogy az állami megyei adminisztratív testületeknek felügyeleti jogosítványai vannak a települések területfejlesztési programjaiban.
A svéd önkormányzati érdekeket a regionális politika tekintetében jól összehangoltan koordinálják, a cél a regionális fejlesztések területén az INTERREG programokban való lehető legteljesebb körű részvétel. Ennek három főbb területe:

-regionális fejlesztés,
-mezőgazdaság,
-kapcsolattartás az ágazati szektorális politikákkal.

Képet kaphattunk a régiókban a környezetvédelem fejlettségéről, a 2001-es Fehér Könyv erre vonatkozó struktúrájáról.

Evert Karlsson, az Európai Bizottság svéd képviselője a regionális politika közösségi jogi szabályozásairól adott tájékoztatást, kiemelve az 1260/1999/EK rendelet fontosságát. Felhívta a figyelmet az akciótervek szerepére: hogyan, milyen tematika alapján kell ezeket kidolgozni, és hogy a helyi és regionális szintek közötti együttműködés a legjobb út ahhoz, hogy egy ilyen program sikeres legyen. A társfinanszírozás 1/3-ad részekben történik, ami 1/3-ad nemzeti, 1/3-ad EU és 1/3-ad önrészt jelent. A programok kidolgozásánál megfelelő technikai információs ismeretekkel is rendelkezni kell, nagyon jó network-hálózat működik, ahonnan az önkormányzatok is a projekt előkészítésétől a megvalósítási folyamaton át, a feladat végrehajtásáig minden ismerethez hozzájuthatnak. Szerencsére az önkormányzatok élnek is ezzel a lehetőséggel.
A megbeszéléseken túl a munkacsoport részt vett a Regionális Bizottság ülésén, ahol a lengyel helyi hatóságok és régiók új kormányzásban történő részvételére, valamint a Strukturális Alapok fogadására való felkészülésre vonatkozó ajánlás-tervezetet mutatták be. A gyakorlati ismeretekhez járult hozzá az INTERREG III C ülésén történő részvétel is, amelynek célja, hogy erősítse, ösztönözze a régiók közötti együttműködést a különböző ágazatokban, éppúgy az EU régióival, mint a csatlakozásra váró országok határmenti régióival.
A brüsszeli látogatás során a munkacsoport "bepillantást nyerhetett" a gyakorlati helyi és regionális lobbizás folyamatába, az érdekérvényesítés lehetőségeibe. Nagyon jó alkalom volt arra, hogy a KKE/EU program csatlakozásra váró országait képviselők körében a közös álláspontok még jobban összekovácsolódjanak és a jövőben folytatva az együttműködést, a közös érdekeket egységesen képviselhessék az EU irányába. Hiszen a cél azonos: a regionalizmus lényege ugyanis nem csupán egy ország határain belüli, hanem a határokon átnyúló régiói közötti együttműködés is.