MUNKAHELYTEREMTÉS AZ UNIÓS POLITIKA
KÖZÉPPONTJÁBAN

Magas szinten

A foglalkoztatás támogatása és az emberi erőforrások fejlesztésének egyik legfontosabb uniós eszköze az Európai Szociális Alap. Miért élvez ez a terület megkülönböztetett figyelmet? Az európai munkaerő-állomány egytizede - mintegy 18 millió ember - ugyanis munkanélküli. Az EU már régóta felismerte, hogy a munkanélküliség nemcsak a tagországok szociális hálójának jelent súlyos terhet, hanem egyben komoly gazdasági hátrányt is okoz. Az EU az alacsony foglakoztatási szint miatt nem tudja teljes gazdasági potenciálját érvényesíteni a világpiacon, a munkanélküliek ellátásának költsége pedig feszültségeket okoz az államok költségvetésében. Az EU egyik fő célkitűzése ezért a magas szintű foglalkoztatottság és minél több, jó minőségű, új munkahely megteremtése.
Európa vezetői az 1997. júliusi, amszterdami találkozójukon állapodtak meg abban, hogy a munkahelyteremtést az európai politika központjába helyezik. Az EU az Amszterdami Szerződésben is lefektette a helyzet javítására irányuló politikai szándékát, amellyel igen erős mandátumot adott a munkanélküliség és a kirekesztés ellen küzdőknek. E törekvés keretét egy hatékony, az európai és a nemzeti foglalkoztatás- és gazdaságpolitikákat összekapcsoló stratégia, a több és jobb munkahely megteremtését célzó folyamatos program, az Európai Foglalkoztatási Stratégia jelenti.
A stratégia a stabilitást és növekedést célzó európai gazdaságpolitikákat konkrét munkahelyteremtési programokkal kapcsolja össze. Célja az emberek jobb felkészítése, munkanélkülivé válásuk megelőzése és teljes társadalmi kirekesztődésük megakadályozása. További célkitűzése, hogy - az ellátási és adórendszerek módosításával, az adminisztratív akadályok megszüntetésével és a munkamódszerek korszerűsítésével - jobb feltételeket biztosítson az új munkahelyek kialakításához. E célok elérése érdekében az Európai Bizottság és a tagországok minden évben a prioritásokat kijelölő foglalkoztatási irányvonalat fogadnak el, amelynek gyakorlatba ültetésére a tagországok - a megfelelő partnerek bevonásával és nemzeti sajátosságaiknak megfelelően - évenként nemzeti foglalkoztatási akciótervet dolgoznak ki.
A foglalkoztatáspolitikában a csatlakozásig több kiemelt feladat adódik Magyarország számára, amelyekből csak néhányat emelnénk ki. A közösségi foglalkoztatási stratégiai ajánlások figyelembevételével

nekünk is nagyobb hangsúlyt kell helyezni a munkahely-teremtésre, a teljes és jobb foglalkoztatás elősegítésére.

A Strukturális Alapok egyik fajtája az Európai Szociális Alap, az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításának legfontosabb pénzügyi eszköze. Az alap segítségével meg lehet kezdeni a munkaügyi, oktatási és szakképzési intézményrendszer felkészítését a közösségi támogatások fogadására. Igénybevételénél azonban nem csupán a központi államigazgatásnak van meghatározó szerepe. Helyi szinten is indokolt a közösségi források fogadására való felkészülés - az önkormányzatok, a regionális és helyi intézmények, a szociális partnerek és a civil szervezetek bevonása.
Megállapíthatjuk, hogy a csatlakozást követően az önkormányzatoknak a jelenleginél jóval aktívabban kell fellépniük a helyi foglalkoztatás javítása érdekében.

A helyieknek jelenleg viszonylag kevés jogosultságuk és mozgásterük van a foglalkoztatáspolitikában.

Figyelemmel kísérik a helyi foglalkoztatási viszonyokat, véleményezik a szakképzési koncepciót, a pályakezdők munkaerő-piaci keresletét, elhelyezkedési esélyeit, közhasznú foglalkoztatást szervezhetnek a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülőknek, közreműködnek a helyi gazdaság szervezésében, új munkahelyek létesítését célzó terveket, projekteket, programokat támogatnak.

Kiemelt szerepet ezen a területen különösen a hátrányos helyzetű térségekben vállaltak eddig a helyi önkormányzatok.

Az infrastrukturális beruházások egy része is a munkahelyteremtő beruházások letelepítését célozta meg. E kedvező folyamatot a jövőben még tovább kell erősíteni, és növelni kell a helyi kedvezményeket (pl. helyi adó, infrastruktúra javítása, épületek átadása, kedvezményes eladása, vagy bérbeadása).
Az önkormányzatok szerepvállalása a jövőben megnőhet a foglalkoztatáspolitikai stratégia kialakításában, a fejlesztésekben érdekeltekkel (munkaadók, vállalkozók, munkavállalók) való szorosabb együttműködésben, továbbá olyan cselekvési programok, projektek kidolgozásában, amelyek a helyi foglalkoztatás bővítését eredményezik. Ehhez nyújt segítséget a Szociális Alap.