Vitatott
agrárreform

Az európai agrárbiztos, Franz Fischler július közepén ismertette 33 oldalas javaslatát az Európai Unió közös agrárpolitikájának (CAP) további reformjára, az Agenda 2000 cselekvé-
si program félidôs felülvizsgálata keretében. Az ügy hátrányosan befolyásolhatja a csatlakozási tárgyalásokat az elôjogaikat védô uniós gazdák tiltakozása miatt.

Az átfogó reform támogatása a legjobb esetben is szerénynek mondható a juttatásaikat a 2004-tôl kibôvülô Unióban is megôrizni óhajtó gazdák és tagálla-mok körében - állapította meg az AP, amerikai hírügynökség, hozzátéve, hogy a jelenlegi kifizetések csökkentésével szembeni ellenkezés kisiklathatja az év végéig lezárandó csatlakozási tárgyalásokat.
A Fischler-javaslat az elôzetes értesülés szerint véget vetne a gazdáknak nyújtott közvetlen szubvenciók és az agrártermelés közötti hagyományos kapcsolatnak, és öt százalékkal lefaragná a szója, valamint a búza és a kukorica árának támogatását. Az agrárbiztos 300 ezer euróban maximálná a családi gazdaságoknak nyújtott közvetlen támogatásokat. A nagyüzemi agrártársaságok, amelyek a legnagyobb hasznot húzzák a CAP kifizetéseibôl, akár húsz százalékkal kevesebb támogatással is számolhatnak.
A reformjavaslatok szigorítanák a gazdáktól követelt környezetvédelmi, egészségügyi, élelmiszerbiztonsági és állatgondozási normákat is. Bár a javaslat nem szakít a CAP hagyományos protekcionista beavatkozásával, az Európai Bizottság évi 200 millió euró megtakarítását reméli a reformtól.
Fischler az elmúlt hónapokban igyekezett népszerusíteni azt az elképzelést, hogy az EU-pénzeket - a gazdáknak a termelésükért való jutalmazása helyett - sokkal inkább vidékfejlesztési célokra kell átcsoportosítani. Az európai polgárok ugyanis készek támogatni a gazdákat, de cserében kellemesebb környezetet, jobb minôségu élelmiszert és nagyobb állatbarátságot várnak el.
Az európai agrárlobbik ellenben attól tartanak, hogy ezek a reformok csak a kezdetét jelentik a támogatások lefaragásának, ahogyan az Unió kibôvül. Ártámogatások és piacvédelem nélkül a gazdák jövedelme negyedével zsugorodna - intett a COPA, az uniós gazdákat összefogó tömörülés. Fischler azonban hangsúlyozza, hogy a lefaragások elkerülhetetlenek. Az Unió ugyanis nem tarthatja fenn a szubvenciók jelenlegi szintjét, amikor szegényebb gazdák seregét fogadja be olyan államok felvétele következtében, mint Lengyelország vagy Magyarország.
A bôvítés dilemma elé állította a Tizenötöket: miképpen terjeszthetik ki a zsíros agrártámogatásokat az új belépôkre a közös büdzsé túllépése nélkül. Az EU-ban nyolcmillió egyéni gazdálkodó van, miközben csak Lengyelországban tízmillió. Az EU az idén 80 milliárd eurót költ gazdáinak támogatására, illetve elmaradottabb régióinak fejlesztésére. Amíg az uniós kedvezményezettek a CAP támogatásainak lebontásától berzenkednek, addig a tagjelöltek a bôvítés késleltetésétôl tartanak.
Az Európai Bizottság 2004-2006 között 40 milliárd euró kiutalását indítványozta az új tagok (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország, Málta és Ciprus) gazdáinak, illetve szegény régióinak támogatására. Nagy-Britannia, Svédország, Németország és Hollandia kifogásolja ezt, mondván, hogy nem viszi elôre az agrárreformot. Az EU-t ez zavarba hozta: a soros elnök Dánia azzal érvel, hogy az átfogó agrárreform-javaslat (amelyet Fischler ismertetett) független a Kelet-Európának szánt hároméves agrártámogatási javaslattól (amelyet a bizottság télen tett közzé).
A négy EU-tagállam azonban ellenzi a kelet-európai gazdák uniós támogatásának ezt a lépcsôzetes bevezetését, mert attól fél, hogy ha most nem születik megállapodás az átfogó agrárreformról, akkor a 25 tagúra táguló közösségben még kevésbé fog születni. Az átfogó reform keresztülvitele kedvezhet az olyan tagjelölteknek, mint Lengyelország, amely kevesli a lépcsôzetesen bevezetendô támogatások mértékét. Ezek a tagjelöltek könnyebben eladhatnák választóiknak a csatlakozást, ha már a megreformált CAP résztvevôiként léphetnének be - nyilatkozta Paul Brenton, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának kutatója az AP-nek.

Hírforrás:MTI