ÁTFOGÓ MEGOLDÁST SÜRGETNEK
A TÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSÁRA

Felemás
zárszámadás

Faramuci helyzet, amikor az országgyűlési többség a másik oldal által előkészített költségvetés zárszámadásáról mond véleményt. Így - mint azt László Csaba pénzügyminiszter jelezte parlamenti vitaindítójában - a jelenlegi MSZP-SZDSZ kormány sem vállal politikai felelősséget a büdzsé 2001. évi végrehajtásáért. Azért sem, mert a tervezéskor használt több gazdasági előrejelzés rossznak bizonyult. Az infláció például 10 százalékról csak 9,2-ra csökkent, a beruházások pedig 4-5 éves mélypontra estek. Az önkormányzatokkal foglalkozó politikusok arról számoltak be: a települések számára ellentmondásos volt a tavalyi év. A területfejlesztési források bővültek, ám rohamosan nő a különbség a leszakadó és a fejlődő térségek között.

A Fidesz-MDF kormány a 2001-2002. éves büdzsét az áttörés költségvetésének nevezte - első alkalommal szólt két évre, növelve a gazdálkodás stabilitását, előreláthatóságát; dinamikusan növekvő gazdasági pályát vázolt föl; az európaitól elmaradt életszínvonal javítására, a keresetek és a nyugdíjak emelésére adott lehetőséget úgy, hogy a családok gyermekneveléssel kapcsolatos terhei mérséklődnek, az országban kialakult területi egyenlőtlenségek szűkülnek. Ám azok a gazdasági folyamatok, amelyek végül is a tavalyi évet jellemezték, sajnos már egy lassuló gazdasági növekedést mutattak: mindössze 3,8 százalék volt a gazdasági növekedés mértéke, 1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az azt megelőző évben.
Ezen túl a GDP növekedésszerkezetében is már látszanak azok

a kedvezőtlen tendenciák, amelyek sajnos 2002-ben csak folytatódtak;

a csökkenő exportnövekedés mellett a háztartási fogyasztás az, ami egyre inkább húzza a GDP növekedését; sajnos már a beruházások mértéke, az ipari termelés növekedésének mértéke is négy-öt éves mélypontra csökkent; az infláció ugyan a 2000. évi 10 százalékról 9,2 százalékra csökkent, ami, azt kell mondjam, nagyon mérsékelt csökkenése az átlagos inflációnak. Részben ennek volt a következménye az, hogy tavaly komolyan megkérdőjeleződött a jegybank, illetve a kormány antiinflá-ciós elkötelezettsége - foglalta össze a gazdaság általános mutatóit László Csaba pénzügyminiszter a költségvetés 2001. évi végrehajtásáról szóló vitában.
Az államháztartás hiánya 3,7 százalékról 3 százalékra csökkent. De a miniszter szerint ez tipikus példája annak, hogy nem valós képet mutatnak azok a számok, amelyek az előző időszakot jellemezték. Ha ugyanis európai uniós metodikában nézzük, akkor bizony már tavaly megindult a költségvetési hiány növekedése, a fiskális expanzió, ugyanis 3 százalékról 4,1 százalékra nőtt az a hiány, amit finanszíroznunk kellett. Nem bűvésztrükkökről, nem megérthetetlen dolgokról van szó, egyszerűen annyi történt, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül olyan költségvetési kiadások jelentek meg, amelyek a korábbi statisztikát nem terhelték, viszont amelyek tényleges finanszírozási többletkötelezettséget róttak az államháztartásra - mutatott rá a pénzügyi tárca vezetője. Ehhez kell még hozzátenni azt a módosítást, amelynek során az előző kormány 2000 decemberében 95 milliárd forintot helyezett letéti számlára, amit az Állami Számvevőszék jelentése is törvénytelennek minősített, és amely kiadások valójában 2001-ben jelentek meg.

A központi költségvetés bruttó adóssága 7720 milliárd forintot ért el, a tárgyévben 493 milliárd forinttal nőtt.

A helyi önkormányzatok esetében látható, hogy 2001 sem volt egy túlzottan köny-
nyű év, az önkormányzatok csak nagyon nehezen tudták a feladataikat ellátni, a központi költségvetési támogatások aránya érdemben nem nőtt ezen a területen - tért ki röviden a költségvetés egyik legfontosabb alfejezetére László Csaba.
Az Állami Számvevőszék elnöke kitért arra, hogy a társadalombiztosítási alapok, főként az egészségügyi ág kiadásainak tervezése reformra szorul, hiszen azok hiánya állandósult. Ugyancsak javasolta az önkormányzatok finanszírozási rendjének módosítását, hogy ne kerüljenek be mindig ugyanazok a települések az önhibájukon kívül hátrányos önkormányzatok körébe. A helyi források elégtelensége miatt úgynevezett önhikis támogatásban az önkormányzatok közel egyharmada részesül, de az pénzügyi egyensúlyukat csak időlegesen javítja.
Szabó György, a területfejlesztési bizottság előadója megállapította, hogy a tavalyi évet pozitív és negatív folyamatok egyaránt jellemezték. Az előbbi: a területfejlesztésre fordítható helyi és központi források nagyságrendje jelentősen nőtt - a célelőirányzat összege 11 milliárd forintról 18 milliárd forintra. Az ezzel összefüggő támogatási célprogramok nagyságrendje pedig mintegy másfélszeres bővülést mutat az előző évhez képest, és összességében 375 milliárd forintot tesz ki. Nőttek a címzett és céltámogatási keretek - ezek segítségével az önkormányzati fejlesztések nagyságrendje 191 milliárd forintról 245 milliárd forintra. Ebben szerepet játszott az is, hogy az önkormányzatok a gázközmű-vagyonnal kapcsolatos forrásaikat főként beruházásokra fordították. Vitathatatlan továbbá, hogy a gazdálkodás szabályszerűbb lett.
Ugyanakkor nagy gondot jelent, hogy

a felhasználás általában lényegesen elmaradt a lehetőségektől.

A maradványok százmilliárdos nagyságrendűek - hangzott el -, amiben több olyan folyamat játszott közre, ami területfejlesztési szempontból egyértelműen negatív. Például az, hogy - a kormány terveivel ellentétben - a beruházások nagyságrendje nem 10-12 százalékkal, hanem mindössze 3,1 százalékkal nőtt. Ez azt is jelentette, hogy a versenyszféra felhalmozási lehetősége is drasztikusan csökkent, így pályázni is nehezebben tudtak. Ugyanez figyelhető meg az önkormányzati szférában. Az önrész, a saját források hiánya általánosságban jellemző. Különösen érinti ez a hátrányos helyzetű kistérségeket, és ez azt jelenti, hogy a források számukra sokszor szinte elérhetetlenek.
Évek óta visszatérő probléma a pályázati rendszerek áttekinthetetlensége. S azt is negatívumként állapították meg, hogy 2001-ben az elmaradott régiók, megyék és kistérségek súlya csökkent a területfejlesztési célú támogatások között. Így 2001-ben a térségi különbségek nemhogy csökkentek volna az elmaradottabb és a fejlettebb régiók és kistérségek között, hanem egyértelműen és markánsan tovább növekedtek. A kormányzatnak ezért sokkal markánsabb eszközöket kell alkalmazni, ha a hátrányos helyzetű térségek sorsán javítani akar, ideértve azt is, hogy kistérségi szinten is szükség van a saját erő jelenleg hiányzó nagyságrendjének a pótlására - jelentette ki a kormánypárti képviselő
Az önkormányzati bizottságban nagy vita nem alakult ki, az ellenzéki és a kormánypárti képviselők is egyetértettek abban, hogy az önkormányzatoknak igen nehéz feladatuk volt tavaly - számolt be Jauernik István (MSZP).

A központi költségvetéstől eltérően év közben az önkormányzatok állami támogatása és hozzájárulásai nem emelkedtek.

A legnagyobb gondot döntően az inflációnak a tervezettet lényegesen meghaladó növekedése okozta, ami tovább növelte az önkormányzatok közötti különbségeket. A bizottsági ülésen ezen megállapításokkal szemben az ellenzék részéről csak annyi hangzott el, hogy az 1995-ös év ennél rosszabb volt. Ez azonban mégsem lehet összehasonlítási alap - vélekedett a kormánypárti képviselő - hiszen az önkormányzatok feladatai azóta lényeges mértékben növekedtek.
A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka, Varga Mihály ex-pénzügyminiszter szerint összességében tudatos, célirányos gazdaságpolitika jellemezte a 2001-es évet. A világgazdaságban lezajlott változásokat felidézve úgy vélte: a magyar gazdaság azzal a reakcióval, amit ezekre a változásokra adott, helyes módon tudta elkerülni az infláció trendjének megfordulását és az infláció felpörgését, ellentétben a nyugat-európai vagy a környező országokkal, ahol az infláció trendje úgy fordult meg, hogy az év egészében is magasabb volt a korábbi esztendőhöz képest. Az állam szerepvállalása visszafogott, de aktív volt, ami a termelékenység javulását idézte elő.
Így 2001-et a hídépítések, az autópálya-építések folytatása, a Széchenyi-terv elindulása fémjelezték - mondta. Pozitívumként említette, hogy a korábbi kormány koncessziós gyakorlatával szemben sikerült elindítaniuk egy átfogó autópálya-fejlesztést, és a világ legdrágább autópályái helyett sikerült elérni azt, hogy egy egységes rendszerbe integrálják a magyar autópályákat, az M5-ös kivételével.

Az ellenzéki képvise-lő az egyik legsúlyosabb döntésnek a 2001-ben megindult Széchenyi-tervnek a leállítását tartotta.

Értékelése szerint, a lakásépítésben, turizmusfejlesztésben, a regionális fejlesztésekben, kis- és középvállalkozások támogatásában, feltőkésítésében a program úttörőszerepet vállalt.
A feladat- és hatáskörök tisztázása érdekében az MDF szükségesnek tartja az önkormányzati törvény sürgős felülvizsgálatát és módosítását - jelentette be a vitában Font Sándor. A kormány 2001-ben összesen kilenc alkalommal határozott az önkormányzatok feladatival kapcsolatban. A központosított előirányzatok alcímén belül hét új jogcímcsoportot hoztak létre, összesen 13,3 milliárd forint, valamint egy új, egyéb központi támogatások alcímen 6,8 milliárd forint értékben. A meglévő alcímeken viszont 0,8 milliárd forint csökkentést hajtottak végre. És ez csak egy esztendő terméke! - indokolta kezdeményezésüket. Ezen belül javasolni fogják az szja helyben maradó részének négy év alatt 25 százalékra történő emelését. Ugyancsak indítványozzák a központi és helyi adók közötti arányoknak az utóbbiak felé történő elmozdulását.

N. E.