Magyarország lehetőségei
a közösségi programokban

A Magyar Köztársaság, valamint az Európai Közösségek és azok tagállamai között a társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás 90. cikke általános célként jelöli meg a kis- és közepes méretű vállalkozások fejlesztését és erősítését, valamint a Magyarországon és a Közösségben működő kis- és középvállalkozások együttműködését.

Ami a hazai kis- és középvállalkozásokat, illetve a magyar helyzetet illeti, öszszességében megállapítható, hogy a magyar kis- és középvállalkozási politika már jelenleg is összhangban van a közösségi vívmányokkal. A közösségi gyakorlat és a vonatkozó programok hazánkban is ismertek, a programokban való részvételre felkészültünk. Az Unión belüli versenyképességi kihívásoknak és piaci erőknek való megfelelés képessége szempontjából azonban kulcskérdés, hogy a kisvállalatok megfelelő adaptációs képességgel rendelkezzenek, ami a fejlődésüket segítő gazdasági környezet kialakítását igényli. E téren a közösség országaihoz hasonlóan nekünk is sok még a tennivalónk.
Az elmúlt években a kis- és középvállalkozásokra a magyar kormány is megkülönböztetett figyelmet fordított, amit igazol, hogy többször foglalkozott a kis- és középvállalkozások helyzetével, a fejlődésüket akadályozó problémákkal és határozatokat hozott a gondok felszámolására. E határozatok - a Közösség gyakorlatához hasonlóan - a kormányzati intézkedéseket három fő területre koncentrálták:

• a közterhek, valamint az adminisztrációs kötelezettségek mérséklése,
  
• a finanszírozási gondok enyhítése,
  
• és a vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozók információ ellátásának, valamint a tanácsadás és az oktatás-képzés színvonalának emelése.
  

A csatlakozásig előttünk álló időszakban kiemelt cél a hazai kis- és középvállalkozói szektor verseny- és exportképességének lényeges fokozása, a termelékenységi, minőségi és beszállítói követelmények figyelembevételével. A kisvállalkozásokat az átlagosnál jobban sújtó adminisztrációs és járulékterhek mérséklésére, a beruházási támogatások bővítésére, valamint a kisvállalkozások együttműködésének és közös piaci fellépésének ösztönzésére kell a hangsúlyt helyezni.
A jogharmonizációs és kapcsolódó feladatok a következőkben összegezhetők:

• A közösségi beruházás-támogatási konstrukcióban való részvétel érdekében fel kell készülni a források igénybevételére, ki kell munkálni e források igénybevételének és elosztásának intézményi és pénzügyi módszereit.
• A közösségi joganyaghoz való közelítés elősegítése érdekében kiemelt terület a képzés, a kommunikáció és az információ-szolgáltatás. Igen fontos a közösségi jogszabályok szabályok, elvárások és piaci lehetőségek gazdasági kamarákkal, vállalkozói szervezetekkel történő megismertetése, illetve a kisvállalkozókhoz történő eljuttatása.
  

Összességében annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalkozások minél jobban felkészülhessenek a piaci kihívásokra, a hazai gazdasági feltételrendszer kedvező alakítása mellett az előcsatlakozás időszakában ki kell használunk a közösségi programokban való részvétel által nyújtott lehetőségeket.
A Közösség számos programját 1998-tól hazánk előtt is megnyitotta, ezzel hazai kis- és középvállalkozások számára részvételi lehetőséget biztosít a különböző nemzetközi rendezvényeken, üzletember találkozókon, valamint széleskörű hozzáférési lehetőséget biztosít az európai uniós jogszabályokhoz, üzleti információkhoz. (pl. "Europartenariat", "Interprise" programok).