PÁR(T)BESZÉD

"Együttműködő, partneri kapcsolatra törekszünk…"



Sűrű volt az őszi program a kormánytagok számára. Járták az országot és különböző lakossági fórumokon, önkormányzatoknak szóló konferenciákon ismertették a kormány programját. Szerkesztőségünk Lamperth Mónika belügyminiszter asszony programjait igyekezett figyelemmel kísérni azzal a szándékkal, hogy összefoglaljuk a belügyminiszter által ismertetett, önkormányzatokat érintő, fontosnak tartott kormányzati szándékot. Az előadásokon hallhattunk az önkormányzati és a közigazgatási rendszer várható reformjáról, a 2003. évi költségvetési szándékról, a feladat- és hatáskör felülvizsgálatának igényéről, valamint a kormányzat-önkormányzatok új viszonyrendszeréről… A rendezvények mindegyikén hasonló igények fogalmazódtak meg, s mindenütt ígéretek arra vonatkozóan, hogy mostantól másképp lesz. Hogy ez mit jelent?

Az októberi választások eredményétől függetlenül a kormány együttműködik az önkormányzatokkal, bárhogy is döntsenek az állampolgárok - hangsúlyozta a belügyminiszter az egyik konferencián. Lamperth Mónika megjegyezte: az Országos Választási Iroda munkatársait arra kérte, hogy az állampolgárok kapjanak meg minden tájékoztatást az önkormányzati választással kapcsolatban, hogy a választók felkészülten dönthessenek településük jövőjéről.


FONTOS ELEM A KAPCSOLAT-
ÉS A VISZONYRENDSZER

A kormány programjának végrehajtásakor partnerséget feltételez. A kabinet nem a kormányprogram végrehajtójának tekinti az önkormányzatokat, hanem együttműködő, partneri viszonyt szeretne kialakítani a településekkel. A kormány programjában megerősítette azt a szándékot, hogy a helyi önkormányzatokat, mint a demokratikus jogállam tartópilléreit tekinti. Lamperth Mónika hangsúlyozta, hogy az előző koalíció szándékával szemben, most másfajta viszonyra törekszenek. Emlékeztetett Orbán Viktor 1998 őszén elhangzott egyik nyilatkozatára, ami arról szólt, hogy azért kell kormánypárti többségű önkormányzatokat választani, mert az önkormányzatoknak nagy szerepük van a kormányprogram végrehajtásában. Lamperth szerint az önkormányzatoknak nem az a dolguk, hogy végrehajtsák a kormány programját, mert az a kormány dolga, és ehhez meg is van az eszközrendszere. Az önkormányzatokkal a kormány együttműködni akar, velük partneri viszonyt kialakítani. Jó, ha a kormány és az önkormányzatok együttműködnek, és egyformán gondolkodnak értékekről, szándékokról. Példa erre az önkormányzati szférát érintő, közalkalmazotti béremelés. Hosszú idő óta, most fordult elő először, hogy az önkormányzatok az utolsó fillérig megkapták a béremelés fedezetét, és nem kellett létszámot csökkenteni, nem kellett más feladatoktól elvonni.


PARTNERI VISZONY
ÖNKORMÁNYZATOKKAL
ÉS AZ ÉRDEKSZÖVETSÉGEKKEL

A belügyminiszter az önkormányzati érdekszövetségekkel más típusú partneri együttműködést szeretne kialakítani. Minden olyan kérdésben, amely az önkormányzatokat érinti, érdemi egyeztetést tervez. Csak olyan előterjesztéseket fogad el a minisztérium szakértőitől, amelyen rajta van a szövetségek véleménye. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindig, minden ügyben meg tudnak egyezni, de azon lesznek, hogy közeledjenek az álláspontok. A Belügyminisztériumban létrehoznak egy olyan csoportot, amely az önkormányzatok képviselőivel, polgármestereivel foglalkozik. Ez főképpen a kistelepülések polgármestereinek nyújt majd segítséget. Nyitottak az érdekszövetségek érdekképviseleti kéréseivel, javaslataival kapcsolatban. Példaként említette a polgármesterek korengedményes nyugdíjazásának igényét, amely minisztériumon belüli, illetve tárcaközi egyeztetésen van. Megtudtuk azt is, hogy az önkormányzati választás után lesz a polgármestereknek igazolványuk, amely legfőképpen a kistelepülések polgármestereinek munkáját segíti a település képviseletekor.


ÖNKORMÁNYZATI REFORM

Régi hiányosságot pótol, az önkormányzati feladatok felülvizsgálata illetve az önkormányzati és az államigazgatási feladatok közötti munkamegosztás újragondolása. Ez régóta halasztódik, ebben az előző kormányok sem jeleskedtek. Úgy tűnik, hogy a mostani komplex reformcsomag lehetőséget biztosít feladat pótlására is. Az elmúlt tizenkét év alatt felhalmozódott annyi tudás és tapasztalat, hogy az államigazgatási apparátus, szakemberek bevonásával elvégzi ezt a nagyon alapos szakmai munkát. Akkor majd el lehet dönteni, hogy milyen hosszú távú munkamegosztás alakul ki az államigazgatás és az önkormányzatok között. A feladatellátással szorosan összefügg a hatáskör kérdése. Sokkal jobban figyelembe kell venni a település feladatellátó-képességét. Persze eddig is megtehette volna a jogalkotó, de az új feladatoknál, illetve az átfogó államigazgatási-, közigazgatási reform során mindenképpen el kell végezni.


TELEPÜLÉSEK, KISTÉRSÉGEK

A kistérségek megerősítése kormányprogram szintjére emelkedett. A kistérségi önkormányzatok kapcsán arról szólt, hogy azokat meg kell erősíteni, s úgy vélekedett: az áttöréshez közös igazgatási kistérségek kialakítására lenne szükség. A tárca vezetője közölte, hogy a kistérségi fejlesztésekre meglesz a megfelelő forrás a költségvetésben.
A regionális önkormányzatoknál elsősorban feladataik meghatározását nevezte sürgetőnek. Ha minden feltétel optimálisan alakul, akkor először 2006-ban lehet regionális választásokat tartani Magyarországon - tudtuk meg. Hozzátette, hogy 2004-ig ki kell dolgozni a részletes koncepciót, de a teljes munka nem fejezhető be egy ciklus alatt.


KÖLTSÉGVETÉS

Lamperth Mónika a tárca költségvetési elképzeléseiről csak "címszavakban" szólt, figyelemmel arra, hogy a jövő évi költségvetés tervezése még folyamatban van. Ezért az elveket és a minisztérium álláspontját ismertette. Kifejtette, hogy az önkormányzati béremeléshez szükséges fedezettel a településeknek rendelkezniük kell. A minisztérium azt szeretné elérni, hogy a személyi jövedelemadó nagyobb hányada, legalább 10 százaléka maradjon helyben, és teljes egészében az önkormányzatok rendelkezzenek a súlyadóval.
A belügyminiszter asszony beszélt arról is, hogy a címzett támogatások körében nagyon sok kórházi és egészségügyi intézményi rekonstrukcióra vonatkozó igény érkezett. A helyzet legjobb megoldása érdekében az érintett minisztériumok vezetőivel tárcaközi egyeztetéseket kezdenek arról: miként lehetne ezeket a beruházásokat kiemelni a címzett támogatások köréből. Említést tett arról is, hogy jövőre a kormány elkezdi az iskola felújítási programját, mivel az épületek 40 százaléka még 1945 előtt épült. A programhoz PHARE-pénzeket is fel tudnak használni.


OKMÁNYIRODÁK

Neuralgikus pont. Működésük az induláskor nem volt körültekintően megtervezve. A cél: az állampolgárok érdeke, az, hogy ők minél gyorsabban és hatékonyabban intézzék ügyeiket. Az nem jó, ha egy okirat beszerzése a korábbinál több időt vesz igénybe, ráadásul többször, többet is kell utazni. Az okmányirodák hatékony, korszerű működése érdekében a közeljövőben néhány ésszerű lépést kell tenni.
Testület alakult a közigazgatási reform előkészítésére. IDEA elnevezéssel neves társadalomtudósokból álló tanácsadó testület alakult, amely az átfogó államigazgatási és a közigazgatási reformot készíti elő. Az IDEA (integráció, decentralizáció, Európai Unió, autonómia) arra vállalkozott, hogy a kormányprogramban meghatározott célokat - a közigazgatás és önkormányzatiság reformját, a területfejlesztésről szóló elképzeléseket - koncepció szintjén kidolgozza. A tanácsadó testület mintegy húsz kutatóval, tudóssal és közel ugyanennyi gyakorló szakemberrel és érdekképviseleti vezetővel dolgozik azon, hogy 2004-ig elkészüljön a közigazgatás átalakításának koncepciója, s az átfogó reform eredményeként 2006-ban az állampolgárok regionális önkormányzatokat választhassanak. A tanácsadó testület elnöke Ágh Attila politológus, társelnöke Wiener György alkotmányjogász.


TÁRCAKÖZI PROGRAM
A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ
TELEPÜLÉSEKÉRT

Tárcaközi megállapodást írt alá Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint Lamperth Mónika belügy- és Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a hátrányos helyzetű kistelepülések esélyeinek javításáról.
"Az élhetőbb faluért" tárcaközi program százmillió forint többletforrást biztosít még az idén az ötszáz leghátrányosabb helyzetű településnek a foglalkoztatás javítására. Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű települések még az idén a foglalkoztatás javítására rendelkezésre álló pluszforrásokat minél hatékonyabban tudják felhasználni, a munkaügyi tárca ezeken a településeken biztosítja a közmunkaprogram beindításához szükséges feltételeket. Mindez azt jelenti, hogy nem kötik a közmunkában való foglalkoztatást a százfős foglalkoztatási létszámhatárhoz, nem lesz szükség a programban való részvételhez a tízszázalékos önrészre és a közmunkaprogramot ezeken a településeken nem utólagosan finanszírozza a minisztérium, hanem előfinanszírozást biztosít. A program elindításával a kormánynak az a célja, hogy a kistelepülések önkormányzatai is olyan támogatást kapjanak, hogy megfelelően elláthassák feladataikat, és segíthessék az ott élő emberek megélhetését. A kormány szerint a vidéken élők helyzetét komplex módon szükséges kezelni, amibe beletartozik az élet- és szociális viszonyok, valamint a gazdasági lehetőségek javítása is. Lamperth Mónika belügyminiszter szerint, e program megvalósításához szükséges feltételeket már figyelembe veszik az önkormányzati finanszírozási reform és a jövő évi önkormányzati költségvetés előkészítésénél is. A három tárca megállapodása kiemelten kezeli: a kistelepüléseken megvalósítható speciális közmunkaprogramok beindítását, a nem piaci alapú mezőgazdasághoz is kötődő lakossá-
gi öngondoskodás elősegítését, továbbá a megélhetési küszöb alatt élők életkörülményeinek egyértelmű javítását. A program működtetésére irodát állítanak fel, amelynek vezetője Karsai József országgyűlési képviselő, programbiztos lesz.

Csy-kó


Önkorkép


Tartalomjegyzék * tizenkettedik évfolyam, 8-9. szám * 2002. augusztus - szeptember
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.