INDOKOLT-E PEST MEGYE KIVÁLÁSA
A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBÓL?

Régiók és jogok

Köztudott, hogy az elmúlt hónapokban, a Pest megyei Közgyűlés miépes, fideszes tagjai a központi régióból való különválást és egy önálló régió kialakításának gondolatát, fogalmazták meg. A kezdeményezők azzal érveltek, hogy a Budapesttel alkotott közös régió a csatlakozás után hátrányt jelent a megye számára. A megyei közgyűlés, a testület elnökének előterjesztésében, elfogadta azt a javaslatot, hogy e témában népszavazás kiírását. Célszerűségi okokra hivatkozva ezt már az őszi önkormányzati választásokkal egy napon kívánták lebonyolítani. A kezdeményezés heves vitákat váltott ki. Sokan ezt kampányfogásnak minősítették, de vannak olyanok is, akik az Eu-csatlakozás késleltetésétől tartanak. Most egy olyan fórumról számolunk be, ahol szintén a csatlakozás esélyeiről volt szó, de az apropót a kiválási kísérlet adta. A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal szeptember közepén vitafórumot tartott, s ekkor már köztudott volt, hogy a Pest Megyei Bíróság megsemmisítette a Pest megyei Közgyűlés azon határozatát, amely az október 20-ai népszavazásra vonatkozott. A MEH területfejlesztésért felelős államtitkára és a megyei közgyűlés elnöke a megsemmisítő határozat után mondta el véleményét ugyanarról a témáról. De ott voltak a szakértők is… nézzük a véleményüket.

Dr. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős politikai államtitkára vitaindító előadásában elmondta, hogy a hátrányos helyzetűnek számító megyék számát a jelenlegi kormány az eddigi ötről hétre emelte, a támogatásra szoruló megyék közé emelve Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyéket is. Pest megye helyzete a többi megyéhez képest nem romlott. A kormány a szeptember 13-i ülésén egy Kistérség-támogatási Alap létrehozásáról döntött, ahol azoknak a kistérségeknek is lesz alkalmuk támogatáshoz jutni, ahol eddig nem volt pénz a pályázatok benyújtására sem, vagy az önrészük hiányzott. Szerinte az elmúlt időszak támogatási rendszerének éppen ez volt a hibája, ezért nőttek még inkább a már amúgy is meglévő különbségek (jelenleg Budapesten négyszerese az egy főre jutó GDP a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérthez képest). A kormány a jövőben nagyobb szerepet szán a nagy állami cégeknek a területfejlesztésben.
A politikus szerint a Pest megyei közgyűlés elszakadási törekvése most nem szerencsés. Az EU-csatlakozásig még ki kell dolgozni a közigazgatási reformot, és majd csak 2004 után következnek a konkrét döntések. Egy biztos: az új közigazgatási struktúrában fontos szerepet kapnak a kistérségek.
T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke volt a népszavazás egyik kezdeményezője. Szeretné, ha a megye legkésőbb 2007. január 1-jétől önálló régió lenne. Szerinte a csatlakozást nem zavarja, hiszen az EU-ban költségvetési időszakok vannak, és az új költségvetési időszakban már számolni tudnak a módosult régióhatárokkal. Jelenleg a régióban 1,75 millió forint az egy főre jutó GDP, ami azt mutatja, hogy ez a régió ma Magyarországon a legfejlettebb. Ám ha különválasszuk Budapestet Pest megyétől, azt láthatjuk, hogy míg Pest megyében ez az összeg 1 millió Ft, addig Budapesten 2,37 millió. Attól is tart, hogy ha Magyarországgal együtt szegényebb országok, fejletlenebb régiók is csatlakozni fognak, akkor ez az 1,75 milliós összeg még jobban felértékelődik, s így a megye még inkább kiszorul a támogatásokból. A népszavazás gondolatát a megye területének többsége nem utasította el, csupán Nagykáta környéke és az ország közepe nem támogatta az elszakadást.
Azok az ellenérvek, melyek arra alapoznak, hogy a megyéhez területileg szervesen kapcsolódik Budapest, és nélküle a megye "lyukas kétfilléres" lenne, nem állják meg a helyüket. Több uniós és csatlakozni vágyó országban is akad arra példa, hogy egy nagyváros és közvetlen környezete külön régiót képez, ilyen például Pozsony, Prága, Madrid, Brüsszel, Bréma és Hamburg.
Az 1995-től napjainkig terjedő időszakban Pest megye és Budapest között "egyre nagyobbra nyílik az olló" mind a kutatás-fejlesztési helyek, mind a közműellátottság és mind az átlagkeresetek tekintetében. A megye tehát ezen régión belül, leszakadó területnek számít. A szétválás után is létezne együttműködés a főváros és a megye között, hiszen vannak feladatok, melyeket csak közösen lehet megoldani, pl. Budapest vízbázisa a Szentendrei-szigeten van.
A Külügyminisztérium Európai Integrációs Osztályának főosztályvezetője, Kosaras Ferenc szerint a szétválás egyértelműen negatív hatással lenne a csatlakozási folyamatra. Magyarországnak sem és egyetlen régiónak sem áll érdekében, hogy régiómódosítással foglalkozzon a csatlakozásig. Az EU elismerte, hogy az ország összes régiója - így Pest megye is - jogosult a 2007-ig terjedő költségvetési időszakban strukturális támogatásra. A csatlakozási tárgyalások lezárása az EU által már elismert, jelenlegi régióhatárokkal lehetséges, nem járulnának hozzá 2007-ig a változtatásokhoz. Egy esetleges módosítás azzal a veszéllyel járna, hogy visszavonnák a támogatásokat. Még nem tudjuk, hogy a csatlakozást követően hogyan fog alakulni az EU régiós politikája, de az bizonyos, hogy a régióknak ahhoz nincs joguk, hogy maguk alakítsák a határaikat. Ezt csupán addig tehették, amíg nem tartottak igényt a támogatásokra. Ha egy régió önálló szeretne lenni, meg kell felelnie az Európai Bizottság által állított szigorú szakmai feltételeknek is.
Szaló Péter, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy az EU regionális politikájának célja, hogy csökkentse az egyes régiók között fennálló különbségeket. Ez három célrendszerben valósul meg: először az elmaradott tér-
ségek felzárkóztatásában (ezek az EU jelenlegi térképén nagy, összefüggő tömböket alkotnak: Dél-Spanyolország, Svédország, Finnország, Dél-Olaszország, a volt kelet-német tartományok), másodszor a válsággal küszködő kisebb ipari, vidéki és a városi devianciás térségek szerkezetátalakításában, tehát mindenhol, ahol nem érik el a közösségi átlag 75 százalékát (ezek a területek apró mozaikszerű foltokként helyezkednek el a térképen), harmadszor pedig a humán erőforrás területén a munkások felkészítésében, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásában.