Három esélyes jelölt Budapesten

Versenyhelyzet

Budapesten a fővárosi választási bizottság lapzártánkig a főpolgármesteri székért hat induló jelöltségét állapította meg hivatalosan. Csurka István (MIÉP), Demszky Gábor (SZDSZ), Droppa György (Centrum), Gy. Németh Erzsébet (MSZP), Karacs Lajosné (Munkáspárt) és Schmitt Pál (jobboldaliak által támogatott, független) jelölt már biztos a szavazólapokra kerülhet. A közvélemény-kutatások azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a cím elnyerésére három politikusnak van esélye - figyelembe véve az esetleges visszalépéseket is. Így lapunk az ő életrajzukat és rövid programjukat adja most közre, betűrend szerint.

"Budapest a közép-európai régió fővárosa lesz"

Demszky Gábor
(SZDSZ)

1952-ben született, közgazdász szülők gyermekeként. Két felnőtt és két kisebb gyermeke van. 1970-ben érettségizett, majd az ELTE jogi karának hallgatója lett. 1972-ben egy baloldali diákkör szervezte tüntetés miatt, politikai szervezkedésben való részvétel vádjával, egy évre kizárták az egyetemről és a KISZ-ből. Taxisofőrként, majd könyvtárosként dolgozott. Ekkoriban írta meg első szociográfiai művét Borravaló címmel. Később folytathatta tanulmányait, s 1976-ban jogi diplomát szerzett.
1976-tól 1981-ig a Világosság munkatársa. 1978-81 között elvégezte az ELTE bölcsész karának szociológia szakát. 1988/89-ben tíz hónapot töltött az Egyesült Államokban, a Columbia University hallgatójaként. 1979-ben a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) egyik alapító tagja lett. Politikai tevékenysége miatt elvesztette állását, utazási és publikációs tilalom alá került. 1981 tavaszán Lengyelországba utazott, a könyvkiadás technikáit tanulta. 1981 végén Rajk Lászlóval közösen létrehozta és vezette az AB Független Kiadót. Részt vett a Beszélő munkájában, 1983-tól szerkesztette az általa alapított Hírmondót, közreműködött a Máshonnan Beszélő és a Magyar Zsidó című szamizdat lapok kiadásában. 1983-ban "hatóság elleni erőszak" címén hat havi börtönbüntetésre ítélték, amit három évre felfüggesztett a bíróság.
1988-ban alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd az SZDSZ-nek. 1988 októberétől az SZDSZ Országos Tanácsa, 1989 októberétől 1990-ig a párt országos ügyvivői testületének tagja. Az 1990. évi országgyűlési választásokon a VII. kerület egyik képviselője lett, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és a külügyi bizottság tagja. Az 1990-es önkormányzati választásokon pártja budapesti listavezetője. 1990. október 31-én a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén Budapest főpolgármesterévé választották, ezért lemondott parlamenti mandátumáról. Az 1994. december 11-i helyhatósági választásokon az SZDSZ jelöltjeként ismét főpolgármesterré választották. 1998. október 18-án harmadszor is elnyerte a Budapest főpolgármestere tisztséget.

Demszky Gábor főpolgármester szeptember közepén Budapest kétszáz oldalas városfejlesztési programját úgy mutatta be, mint saját politikai programját. A több mint tíz éven át "érlelt" dokumentum már csak kisebb részleteiben vált ki vitát a politikusok körében. Középpontjában a közlekedési hálózat fejlesztése áll, köztük új Duna-hidakkal, metróvonalakkal, körutakkal).
A program három fő részből áll: a 2004-es uniós csatlakozásig tartó rövid távú időszak feladataiból; a hosszú távú tízéves tervekből; és az 50 éves távlatra kiható elképzelések megfogalmazásából. A döntéshozók célja Budapestet otthonossá, s egyben a közép-európai régió fővárosává tenni, amelyhez a kormány és az EU-támogatások segítségével az anyagi háttér is megteremthető. A programpontok közül elsőséget élvez a közlekedési hálózat fejlesztése. A tervekben a 4-es metró mellett a HÉV-vonalak összekötésével egy 5-ös metró megvalósítása is szerepel; tervezik az 56-os villamosvonal gyorsvillamossá alakítását; az 1-es és 3-as villamosvonalak továbbépítését és fejlesztését; a 17-es és a 19-es villamosok vonalának összekötését; a 2-es metró felújítását; a Budai alsórakpart szélesítését; új Duna-hidak - aquincumi, albertfalvai, M0-ás - építését; új külső pesti körút kiépítését (külső kerületi Munkáskörút).
Elengedhetetlen a város és térsége együttműködésének javítása, többek között a közlekedési szövetség megteremtésével. Nagy hangsúlyt kapott a programban a belső városrészek rehabilitációjának folytatása és új akcióterületek kijelölése is. Ehhez kapcsolódva beindítanak egy szociális programot is, amely lehetővé teszi, hogy ezekből a megújult városrészekből ne kelljen elköltözniük a szegényebb családoknak. A főváros tervezi, hogy a kormánynyal közösen épít lakásokat Angyalföldön, Csepelen és a III. kerületi Mocsárosdűlőben. A legfontosabb feladatok között szerepel a zöldterületek megőrzése, illetőleg növelése is. A főpolgármester cáfolta azt a vádat, hogy az elmúlt 12 évben összességében Budapesten csökkent volna a zöldterületek aránya. Bejelentette, hogy a következő években 13-ról 16 százalékra növelik az erdők arányát. A környezetvédelemre a következő években 230 milliárdot fordítanak, amelynek eredményeként 2010-re elérhető lesz, hogy a Dunába kizárólag biológiailag tisztított szennyvíz folyjon. Emellett új sétálóutcákat, a hulladékégetők felújítását, a városháza udvarán 850 parkolóhelyet, nagyobb köztisztaságot és közbiztonságot, vízi vidámparkot, a műjégpálya felújítását, utcai internet-terminálokat, a kórházak felújítását, szociális jóléti programot, élhető-gondoskodó várost ígért.

"Budapest a hidak városa lesz"

GY. Németh Erzsébet
(MSZP)

Negyven éves, eredetileg pedagógus. Budapesten született és nőtt fel. Francia tagozaton érettségizett, s szintén a fővárosban szerzett diplomát. Férjezett, egy fia van. Az érettségi után egy Havanna lakótelepi iskolában, képesítés nélküli tanítóként kezdte pályafutását, majd felvették a tanítóképző főiskolára, ahol testnevelés szakon végzett.
1988-tól a budapesti úttörőelnökség titkára, majd az alakuló Baloldali Ifjúsági Társulás választási irodavezetője lett. Ez a politikusi pálya kezdete, hiszen innen vezetett az út az MSZP-be, s 1994-ben a Fővárosi Közgyűlésbe. Itt először frakciótitkár lett, dolgozott a kulturális és a szociális bizottságban. Közben tanári és kulturális menedzseri diplomát is szerzett. 1998-ban frakcióvezető-helyettessé, majd 2000-ben a szocialista frakció vezetőjévé választották.
A Tízek Társaságának tagjaként Medgyessy Péter kampányának is tevékeny részese volt, s mint mondja szerzett elegendő muníciót az önkormányzati választásokra is. A tavaszi országgyűlési választások során a budapesti lis-táról jutott be parlamenti képviselőnek. Erről akkor sem akar lemondani, ha
őt választják főpolgármesterré. Úgy véli, a fővárost érin-tő döntések jelentős része mégiscsak a parlamentben születik, ezért ezek vitája során neki ott kell lennie.

1. Budapestet kétmillió ember biztonságos, tiszta, rendezett, európai otthonává tesszük.
2. A főváros közlekedését korszerűsítjük, szervezettebben újítjuk fel az utakat, megépítjük a 4-es metrót, új villamosokat, autóbuszokat, trolikat vásárolunk. Egységessé és könnyebbé tesszük a parkolást.
3. Budapest a hidak városa lesz: Új híd épül Újpest és Óbuda között, valamint az MO gyűrű északi részén.
4. Ingyenes lesz a bölcsőde és az óvoda. Az általános és a középiskolások ingyen kapják a tankönyveket. A középiskolás diákok ingyen tehetnek számítógépes vizsgát, nyelvvizsgát és ingyen juthatnak jogosítványhoz is.
5. Járhatóvá és élhetővé tesszük a fővárost a fogyatékkal élő embertársaink számára is.
6. Budapestet a régió kulturális fővárosává tesszük. Felújítjuk a József Attila Színházat, a Radnóti Színpadot, a Bábszínházat és befejezzük az Állatkert átépítését, megújítjuk a műjégpályát. Megépítjük a Hagyományok Házát, a Kortárs Művészetek Múzeumát és egy hangversenytermet.
7. Új támogatási formák bevezetésével felgyorsítjuk a belvárosi lakóházak és a panelházak felújítását.
8. Védjük és szépítjük az itt élők környezetét. A gyermekeknek új, biztonságos játszótereket, a felnőtteknek virágos pihenőparkokat, szökőkutakat építünk. Több pénzt fordítunk a környezet védelmére.
9. A külső kerületekben felgyorsítjuk a gázvezeték
és csatornaépítést, megszüntetjük a földutak döntő többségét.
10. Valódi egészségügyi reformunk részeként megújulnak a szakrendelők, megépítjük a Bajcsy Kórház műtéti tömbjét, felújítjuk a János Kórházat, a Heim Pál Gyermekkórházat.

"Gyors villamoshálózat a lakótelepeken"

Schmitt Pál
(Független, jobboldali támogatással)

1942. május 13-án született, Budapesten. Nős, felesége Makray Katalin, ezüstérmes tornász, három gyermekük van. Okleveles közgazdászként végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen 1965-ben. Doktori címét 1992-ben a Testnevelési Egyetemen szerezte, ahol címzetes egyetemi tanár. Angolul, németül, franciául, spanyolul, oroszul beszél, ez utóbbit alapfokon. Sportolóként kétszer volt olimpiai bajnok (párbajtőr csapat 1968, 1972), kétszer világbajnok (1970-71). A "civil" életben a Hungarhotels Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat (1966-1980), a Hotel Astoria és a Hotel Fórum igazgató-helyettese, a Népstadion és Intézményei főigazgatója (1980-83), magyar nagykövet Madridban (1993-97), majd Svájcban (1999-2002).
Sportvezetőként is gazdag múltra tekinthet vissza. Volt az OTSH alelnöke és a MOB főtitkára (1983-88), a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke társadalmi munkában (1990-től), a Magyar Sporttanács társelnöke (1997-től), NOB-tag (1983-tól); a NOB végrehajtó bizottságának tagja [1991-1999); a NOB alelnöke (1995-1999); a NOB sportolói bizottságának alelnöke (1984-1988); a NOB protokollfőnöke (1999-től); az Olimpikonok Világszövetségének (WOA) elnöke (1999-től); a NOB környezetvédelmi bizottságának elnöke (1995-től).
Munkájáért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (1992), a Spanyol Katolikus Izabella Nagykeresztet (1997), a Japán Szent Hagyaték Arany Csillagát (1998) és a Len-gyel Köztársaság Érdemrendjének Parancsnoki Keresztjét (2002).

Budapestet mindannyian szeretjük. Életünk része minden utca, minden park és pad. De benzingőztől fuldokolnak utcáink, pusztulnak a fák, eltűntek a padok. Ahhoz, hogy gyermekeink is szerethessék a mi kedves Budapestünket, késedelem nélkül hozzá kell látnunk a főváros égető problémáinak megoldásához. Ezt szolgálja tizenegy javaslatom.
Aktív forgalomirányítással, elektronikus tábla rendszerrel, védett buszsávokkal felszámoljuk a dugókat. Három új Duna-hidat építünk. 12 év alatt az összes fővárosi utat felújítjuk. Egységesítjük a parkolási rendszert.
Megépítjük a 4-es és 5-ös metrót. A 3-as járataira plusz egy kocsit állítunk be. Este egy órával tovább jár a metró. Összekapcsoljuk a metrót a HÉV-vonalakkal, és gyorsvillamos-hálózat jut el az összes lakótelepre. 12 év alatt lecseréljük vagy felújítjuk a metrókocsikat, az öszszes buszt, villamost, trolit és HÉV-szerelvényt.
A város minden kritikus pontjára posztos rendőrt állítunk, aki védelmet nyújt. Térfigyelő rendszert építünk ki az aluljárókban, lakótelepeken és parkokban. Kétszer annyi utcaseprő dolgozik majd. Évente két nagytakarítást rendezünk a fővárosban. Ingyenes zacskók állnak a kutyások rendelkezésére, hogy ne kelljen mindig a lábunk elé nézni.
12 év alatt minden orvosi rendelőt felújítunk. Megépítjük a Bajcsy Kórház műtéti tömbjét, felújítjuk a János és a Heim Pál Kórházat. Betegirányítási rendszer csökkenti majd a várakozási időt.
Budapest-kártyát vezetünk be. Számos város kedvez lakóinak, ideje, hogy mi, budapestiek is megkapjuk, ami jár. A kedvezményekre feljogosító Budapest-kártyával olcsóbban lehet parkolni, fürdőbe, színházba, moziba és múzeumba járni. A nyugdíjasok és a nagycsaládosok vásárlási kedvezményt kapnak. A kártya kedvezményt nyújt a tanszervásárláshoz. Az általános iskolásoknak ingyenes a tízórai, a tankönyvért pedig még a középiskolákban sem kell fizetni. A középiskolások térítésmentesen tehetnek számítógépes és nyelvvizsgát, szerezhetnek jogosítványt.
Hétvégén minden művelődési központ, múzeum, könyvtár és sportlétesítmény családi programokat kínál. A Budapest Kártyára kedvezményt nyújtanak a strandok, a jégpályák és az Állatkert. Péntek és szombat este ingyenes a BKV, hogy a fiatalok ne autóval menjenek szórakozni. Az iskolai tornatermeket nyitva tartjuk, hogy munka után, hétvégén és nyáron is lehessen sportolni. Új uszodákat és sportpályákat építünk, gyermekeink sportolását képzett edzők vigyázzák. Minden kerületben közparkokat építünk. Szennyvíztisztítással a Duna vize újra fürdésre alkalmassá válik. Zöld utat nyitunk a biciklistáknak. Megépítjük a Margitszigeten a kocogó-pályát.
Megindítjuk a panelházak felújítását. Kiszélesítjük a fűtésszámla-támogatás rendszerét. Parkosítjuk a lakótelepeket, biztonságos játszótereket és sportpályákat építünk. Féltő gonddal kezeljük a fogyatékkal élők ügyét, megkezdjük a város akadálymentesítését.