AJÁNLÁSOK

Értékteremtésről, értékek védelméről

A Pécsen megrendezett - a távlatok és mindennapok témakörére épített - VII. Országos Főépítészi Konferencia a bevezető előadásokban elhangzottakat, valamint az előre kiadott írásos (vitaindító) dokumentumokat három szekcióban dolgozta fel, és ajánlásokat fogadott el:

A települési és a térségi együttműködésről

• A települések és azok szűkebb-tágabb környezete kiegyensúlyozott kapcsolatának megteremtése, a konfliktusok feloldása, valamint együttműködésük kereteinek meghatározása elméleti (tudományos) megalapozást igénylő, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatokat is hasznosító tervezési módszerek alkalmazásával lehetséges. Sem a kizárólag település-központú, sem a dominánsan területi-alapú tervezés nem lehet önmagában alkalmazott módszer.
• A valós térbeli integrációknak megfelelő közhatalmi (önkormányzati) és közigazgatási struktúrákat kell kialakítani, amelyek biztosíthatják a terület- és településfejlesztés harmóniáját. A hierarchikus, illetve ágazat/település-központú szemlélet helyett a térszemléletre és hálózatokban való gondolkodásra épülő sokszintű irányítás jelentheti a jövő útját.
• A különböző - helyi és területi - szinteken az adott tervezési és fejlesztési feladatokat a feladat sajátosságainak megfelelő felkészültségű és felhatalmazással bíró főépítész közreműködésével, a főépítészek szükség szerinti együttműködésével kell végrehajtani.

A településsel, mint a helyi közösség örökségével kapcsolatban

• A főépítésznek mindent el kell követnie annak érdekében, hogy az örökül kapott értékek fenntartása és élő használata mellett a korszerű értékek is folyamatosan megjelenhessenek a települési szövetben. Ezt az elvet a rendezési tervekhez kötődő feladataiban és az egyedi építési ügyekben is képviselnie kell, továbbá törekednie kell a helyi társadalommal minél szélesebb körű kommunikációra.
• A rendezési tervek a közérdek kiteljesítésével biztosítsák a térbeli, környezeti folytonosság lehetőségeit, védjék a meglévő értékeket, ugyanakkor inspirálják ("hozzák helyzetbe") az építésztervezőket, biztosítsák számukra a korszerű formálás lehetőségeit, a hely szelleméhez való illeszkedést. A főépítész adjon segítséget az építtetőknek, tervezőknek és az építésügyi hatóságnak a fentieknek megfelelő egyedi építészeti formáláshoz, melynek egyik fontos eszköze a tokaji főépítészi konferencia ajánlásai között is hangsúlyozott települési környezeti, építészeti tipológia.
• A település térbelisége, környezeti - különösen az épített környezeti - kultúrája meghatározza az ott élők mindennapjait és a felnövekvő új nemzedékek kulturális irányultságát, befolyásolja viselkedési normáit, helyhez kötődését, ezért az értékek megismertetése az oktatásban is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon.
• Az építészeti örökség és az új fejlesztések szemléleti összhangját, szerves kapcsolatát nagyban segítené, ha az örökségvédelem és az építésügy kormányzati szinten ismét azonos irányítás alá kerülne.
  

Az értékteremtéssel, az érdekegyeztetéssel és a közjóval kapcsolatban

• Az építési ügyekkel kapcsolatos helyi döntések előkészítésekor tekintettel kell lenni az értékek sokféleségére, ugyanis a legtöbb konfliktusnak éppen az értékrend leszűkítése a forrása, így a település fejlesztése során nem csak az érdekek, hanem az értékek között is közvetíteni kell. A főépítész ezért annak tudatában végezze munkáját, hogy ő a lakosság, a vállalkozók, az önkormányzat, a külső környezet és a szakma közti kommunikáció fontos szereplője és ennek tudatában kell az érdekek egyeztetésében szakmai optimumra törekednie.
• Az önkormányzat a helyi közügyeket, és ezzel a helyi közérdeket képviseli, főépítészének feladata az, hogy a rendezési és építési ügyek szakmai színvonalát, vagyis (a törvényben előírtaknak megfelelően) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítását elősegítse. Az értékek védelmét és közvetítését nemcsak az egyedi ügyekben, hanem komplexen, valamennyi szinten képviselnie kell.
  

Budapest-Pécs, 2002. október 15.