Állásfoglalás

a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló T/1220. számú törvényjavaslatnak a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályaihoz
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Községi Önkormányzatok Szövetsége, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Magyar Faluszövetség, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviselői 2002. november 11-én megvitatták a 2003. évi költségvetésről szóló T/1220. számú törvényjavaslat helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályait, azok kihatását az önkormányzatok gazdálkodására. Az egyeztetés eredményeként a következő állásfoglalást fogadták el az önkormányzati szövetségek.

1. Az önkormányzatok muködőképességének biztosítása érdekében az egyeztetés során több aggály fogalmazódott meg a 2003-as költségvetési törvényjavaslatban foglaltakkal szemben. Különös hangsúlyt kaptak azok a problémák, amelyek rendezése elengedhetetlen az önkormányzatok muködőképességének fenntartásához. Ezek a problémák a következők:
1.1 A 2003. évi költségvetési törvényjavaslatot áttekintve elfogadható, hogy a költségvetés mozgástere szuk a nagyarányú determináltság (elsősorban a közalkalmazottak körében 2002. szeptember elsején végrehajtott bérfejlesztés) következtében.
Elfogadhatatlan azonban az, hogy a 2003-ra előirányzott normatív állami hozzájárulás és normatív SZJA 2002-höz viszonyított növekménye (117 milliárd Ft) (2002-ben a bérfejlesztés miatti központosított előirányzatot is figyelembe véve) a 2002. szeptember 1-jei bérfejlesztés 2003. évi kihatásának (mintegy 240 milliárd Ft) csupán közel 50 százalékára nyújt fedezetet.
A kormány első 100 napos programjának keretében végrehajtott béremelések kedvező társadalmi megítélését veszélyezteti az a finanszírozási javaslat, amely szerint a bérfejlesztések 2003. évi kihatásának finanszírozásához a fedezet makró szinten is csak úgy van meg, ha a központi források mellett az önkormányzatok a saját bevételeiket is mozgósítják erre a célra. Ez az intézkedés minden önkormányzatot súlyt.
Központi modellszámítás alapján közel 700 önkormányzatnál (elsősorban kisközségek) még ezen források figyelembevételével sem áll rendelkezésre a szükséges fedezet.
Ezek az önkormányzatok az ÖNHiKi-s kört és a jogos támogatási igényt fogják növelni.
A törvényjavaslat szerinti finanszírozási mód megváltoztatása szükséges.
Javasoljuk, hogy a bérfejlesztések 2003. évi kihatásának finanszírozása a tényleges, jogos igények alapján, 100 százalékban központosított előirányzatból, azaz kötött felhasználású állami támogatásból történjék.
(Ne normatív állami hozzájárulás, ne az átengedett SZJA, ne az iparuzési adó, ne a gépjármuadó, ne az illetékbevétel legyen a forrása.)
A központosított előirányzatból történő teljes összegu finanszírozás lehet az egyedüli garancia arra, hogy a kormány első 100 napos programjában meghirdetett bérfelzárkóztatási döntés valóban teljesüljön. A javaslat elfogadása esetén is biztosítani kell a normatívák inflációt követő növelését. A bérfejlesztés kihatásának központi támogatásból történő finanszírozása, az adónövekmények érintetlenül hagyása egyben megteremtené annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok a 2003. évre központilag meghatározott további kötelező feladataikat, a dologi kiadások növekedéséből adódó többletkiadásaikat finanszírozni tudják.
A kormány 2004. végéig tervezi áttekinteni és korszerusíteni az önkormányzati finanszírozási rendszert. Ennek figyelembevételével célszeru, hogy a bérfejlesztések kihatásainak finanszírozása 2004. végéig a 2003. évre javasolt módon történjen.
Az egészségügyi intézmények közalkalmazottjai 2002. szeptember 1-jei bérfejlesztésének 2003. és 2004. évi kihatásánál is a fenti finanszírozási módot javasoljuk alkalmazni. Azaz a bérfejlesztés fedezete közvetlen úton, kötött felhasználási céllal jusson el az önkormányzatokhoz, az intézményekhez és ne a pontrendszer keretében.
Csak így biztosítható áttekinthető, ellenőrizhető módon, hogy a bérnövekmény ténylegesen eljut a jogosultakhoz.
A finanszírozás konkrét rendjének kidolgozására a Kórház-szövetséget célszeru felkérni.
Amennyiben a bérfejlesztés 2003. évi hatásának finanszírozására az önkormányzati szövetségek által javasolt módszer nem kivitelezhető, akkor szükségesnek tartjuk az iparuzési adó- erőképesség figyelembevételével történő normatív hozzájárulás levonását a bérfejlesztés címén finomítani. Azaz a levonandó összegbe ne számítson bele a bérfejlesztés címén kifizetett összeg.
1.2 Parlamenti ülésen kormányzati ígéret hangzott el arra, hogy az elmúlt években elszenvedett veszteségek pótlására kompenzációra kerül sor. Ennek keretében az önkormányzatok 2002. évi költségvetési bázisát növelő 50 milliárd forintot a 2003. évi költségvetés készítésénél kellene figyelembe venni. Az ígéret szerint 2003-ban - a fenti összegen túl - a felhalmozási (különösen a privatizációs) bevételek kifutása miatt 50 milliárd forint fejlesztési célú szabad forrást biztosít a központi költségvetés az önkormányzatoknak.
A kétfajta többletforrás egyike sem lelhető fel sem a törvényjavaslatban, sem az ahhoz kapcsolódó központi számításokban. Ez a hiányosság a kormányzat szavahihetőségét kérdőjelezi meg, ami nem segíti a kormány és az önkormányzatok együttmuködésének javítását. Szükségesnek tartjuk a kétfajta jogcímen ígért 50-50 milliárd forinttal megemelni az önkormányzati bevételeket.
2. A költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatos egyéb észrevételek, javaslatok:
2.1 Támogatható, hogy az előző kormányzati ciklus két éves költségvetési törvénykezési kísérlete nem folytatódik. Hogy a kormány 2003-ra és a következő évekre is egy éves költségvetési törvényekben javasolja rögzíteni a gazdálkodás feltételeit, a fejlődés irányát. Támogatandó továbbá az is, hogy az éves költségvetés egyben nyújtson kitekintést a következő 3 év gazdasági-társadalmi fejlődésének fő irányaira.
Ezzel a két időhorizonttal biztosítható a változtathatóság, az alkalmazkodás, de egyben a stabilitás, a kiszámíthatóság lehetősége.
2.2 Támogatható az a tendencia, amely szerint az átengedett SZJA-ból növekedjék a lakóhelyen maradó hányad és mérséklődjék normatívaként az újraelosztás mértéke.
Helyre kell állítani a SZJA funkcióját az önkormányzati gazdálkodás finanszírozási rendszerében.
2.3 Támogatható az a törekvés, hogy a helyben képződő, az önkormányzati apparátus, a jegyző erőfeszítésével, közremuködésével képződő bevételek helyben maradjanak saját forrásként (pl.: gépjármuadó 100 százaléka, szabálysértés miatti helyszíni bírságok behajtásából származó bevétel 100 százaléka, az ingatlan nyilvántartási eljárási illeték növelt hányada).
Ez az intézkedés az önkormányzatokat a törvények hatékonyabb végrehajtására, a lehetőségeik jobb kihasználására, a saját erőfeszítések növelésére ösztönzi.
Növekszik az önkormányzati bevételekben a saját források aránya, ami támogatandó tendencia.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a forrásszabályozáskor azonban azt, hogy ezek a saját bevétel növelési lehetőségek, az objektív és szubjektív tényezők igen eltérőek az egyes önkormányzatok esetében. Ezek a bevételek a tehetősebb önkormányzatoknál további forrásokat teremtenek, a többi önkormányzatnál jelentősebb forrásbővülést alig vagy egyáltalán nem eredményeznek. Így az objektív körülmények miatt hátrányosabb önkormányzatok gazdálkodási feltételei tovább romlanak.
2.4 Nem lehet egyet érteni azzal a kormányzati szándékkal, amely az önkormányzatok kötelező feladatainak 2003-as növekményét a forrásszabályozás egységes rendszerében, a lakhelyen maradó SZJA, valamint az összes saját forrás (iparuzési adó, gépjármuadó, illetékek) növekményének figyelembevételével kívánja finanszírozni.
Ez a finanszírozási filozófia
továbbra is a központi források teher-mentesítését szolgálja. Csorbítja az önkormányzatok gazdálkodási önállóságát, megvonva az önálló döntés lehetőségét a helyben maradó SZJA és a saját bevételek felhasználása tekintetében.
Javasoljuk, hogy az önkormányzati kötelező feladatok 2003 évre tervezett kiadásnövekményéhez központi forrás szolgáljon fedezetül.
2.5 Nem fogadható el az a javaslat, amely szerint 2003-ban a köztisztviselői illetményalap a 2002. évivel azonos összegben (33.000 Ft-ban) kerülne megállapításra.
A köztisztviselői kar fele az önkormányzati szférában dolgozik. Az önkormányzatok eredményes muködésében szerepük nagy. Elfogadhatatlan, hogy illetményhelyzetük javítására csak 2003. második félévében kerüljön sor, hogy 2003. első felében reálbércsökkenést kelljen elszenvedniük.
Javasoljuk, hogy a köztisztviselői illetményalap már 2003. január 1-jétől a tervezett infláció mértékét meghaladóan emelkedjen.
2.6 A köztisztviselői illetmény emelésével összefüggésben növelni kell a polgármesterek, az önkormányzati képviselők javadalmazását, anyagi elismerését.
Az önkormányzati szövetségek ennek érdekében az országgyulési képviselők javadalmazásához hasonlóan a szorzók emelését kezdeményezik, de más megoldást is elfogadhatónak tartanak. A javadalmazás módosítása 2003. január elsejétől történjen meg.
2.7 A kormány első 100 napos programjának béremelési intézkedései vitathatatlanul szükségesek voltak.
Elfogadhatatlan azonban az, hogy e nagy hordereju béremelések mellett a kormány 2003-ban a 2002. évi összeg szintjén javasolja tartani a közalkalmazottak pótlékalapját (17.100 Ft), valamint a közoktatásban a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapját (3900 Ft). Ez a jövedelem-visszafogás szándékának következő jele, ami nem támogatható.
2.8 Támogatható az a javaslat, amely szerint a Miniszterelnökség fejezetben megjelenik a "Kistérségi támogatási alap" jogcím 2,0 milliárd Ft előirányzattal.
Hiányzik azonban, hogy e támogatás igénylésének, döntésének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének rendje nem szabályozott. Utalás sincs arra, hogy az eljárás rendjét ki, mikor szabályozza.
2.9 Elfogadhatatlan, hogy a fejlesztési célú támogatások összege 2003-ban csökkenjen 2002-höz képest (2002: 75,4 milliárd Ft, 2003: 74,4 milliárd Ft). A tendencia veszélyes, mert azt jelzi, hogy miközben a finanszírozás rendje arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy forrásaikat a muködési kiadások finanszírozására fordítsák, ugyanakkor központi forrásokat nem szándékozik a költségvetés e célra biztosítani.
A központi számítások szerint, a felhalmozásból történő "tőkekiszivattyúzás" az évek óta halmozódó, elmaradt felújítások csökkenését jelenti. A tárgyi eszközök növekedése gyakorlatilag azonos szinten marad 2003-ban, mint 2002-ben.
A fejlesztési támogatások legalább infláció arányos növelése szükséges a halaszthatatlan fejlesztések, felújítások finanszírozásához.
2.10 A nagyvárosi tömegközlekedés leromlott eszközparkjának felújítása, cseréje a muködési veszteségek mérséklése sürgetővé teszi a központi támogatás bevezetését.
A helyi tömegközlekedés színvonalas muködése érdekében a kormányprogram ígéretet tartalmaz normatív központi támogatás bevezetésére.
Ennek az ígéretnek a teljesülése hiányzik a 2003. évi költségvetési törvényjavaslatból. Javasoljuk a nagyvárosi tömegközlekedés színvonalas muködésére központi támogatás előirányozását 2003-tól. Javasoljuk továbbá az eljárás rendjének kormányzati szintu szabályozását.
2.11 Támogatandó, hogy az 1993 augusztus 4-e és 1995 december 31-e között önkormányzati hozzájárulásból létesített gázközmu-vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igényeket (11 milliárd Ft) a törvényjavaslat a 2001-2002. évi költségvetési törvény 2002. évi adatainak módosításával kívánja rendezni.
Amennyiben a 2003. évi költségvetési törvény kihirdetésére még 2002. év végéig sor kerül, úgy az érintett önkormányzatok 2002. évi bevétele ez az összeg.
Akár 2002-ben akár 2003-ban lesz ez az összeg önkormányzati bevétel, nem lehet jövedelemként figyelembe venni a forrásszabályozás rendszerében. Ez a bevétel ugyanis nem plusz forrás, hanem elmaradt járandóság, a korábbi kormányok mulasztásának rendezése.
2.12 Nem tudjuk elfogadni, hogy a községek általános feladatainak előirányzata az 500 lakoson felüli községek esetében már a negyedik éve változatlan (3 millió forint/község). A leghátrányosabb helyzetu települések, a községek gazdálkodási feltételei ezáltal is folyamatosan romlanak.
Javasoljuk a 3 millió forintos limitet 5 millió forintra felemelni.
A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulása címen belül a módosító javaslatunk a következő:
"1. Községek általános feladatai
FAJLAGOS ÖSSZEG: 15.000 forint/lakos
de legalább 1.000.000 Ft,
és legfeljebb 5.000.000 Ft községenként.
Legalább 2.000.000 Ft hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben közigazgatási feladatait egész évben körjegyzőség formájában látja el."
2.13 Az önkormányzati szövetségekkel folytatott egyeztetési gyakorlatról meg kell állapítani, hogy az nem járul hozzá az érdemi együttmuködéshez a kormányzat és a szövetségek között. A 2003. évi költségvetési törvényjavaslatról szóló kormányzati anyag abban a szakaszban került az önkormányzati szövetségekkel egyeztetésre, amikor arról már kormánydöntés született, a kormány azt az Országgyulésnek benyújtotta. Az érdekszövetségi vélemények, javaslatok ilyen módon hatástalanok, az egyeztetés formális, nem befolyásolhatják a kormánydöntést. Ez esetben az önkormányzati törvényben biztosított érdekérvényesítésre nincs mód. Elfogadhatatlan továbbá az egyeztetési folyamatban az is, hogy a törvényjavaslat önkormányzatokat érintő szövegét az egyeztetést megelőző napon ismerhették csak meg a szövetségek.
Az egyeztetés fenti módja nem folytatható.
Megfelelő idő szükséges az érdekérvényesítést megalapozó vélemények, javaslatok kidolgozásához. Továbbá célszeru lenne még a kormányzati javaslat kidolgozásának szakaszában, az elvi, érdemi kérdésekben kikérni az érdekszövetségek véleményét, koncepcionális javaslatait. Ilyen koncepcionális kérdés, pl.: a 2003-as költségvetés kapcsán a 2002. szeptember 1-i bérfejlesztések 2003. évi kihatásainak finanszírozási módja. Erről az érdekszövetségek véleményét nem a kormánydöntést követően kellett volna kikérni.
Kérjük a kormánytól az egyeztetés rendjének általános jellegu felülvizsgálatát.
Emellett szükségesnek tartjuk, hogy 2003. elején a kormány és az önkormányzati szövetségek tekintsék át az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi feszültségeit, azok kezelésének lehetőségeit az önkormányzatok 2003. évi költségvetési helyzetének konkrét ismeretében.
Az önkormányzati szövetségek felkérik a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket elsősorban a kiemelt hangsúlyt kapott kérdések rendezésére a 2003. évi költségvetési törvényjavaslat módosítására az önkormányzatok muködőképességének biztonsága érdekében.
Budapest, 2002. november 12.
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Községi Önkormányzatok Szövetsége, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, Magyar Faluszövetség, Magyar Önkormányzatok Szövetsége