Az Európai Parlament jóváhagyta az EU-bővítési határozatot

A határozat Magyarországgal foglalkozó részében a testület támogatta Budapest kérését a magyar európai parlamenti helyek számának növeléséről. A döntés azért fontos, mert jelzi: az Európai Parlamentben a túlnyomó többség (505-en szavaztak a mostani határozat mellett, 20-an ellene, 30 tartózkodás mellett) támogatja a bővítési folyamatot, s így jövőre várhatóan a csatlakozási szerződéseket is ratifikálni fogja.
Az Európai Parlament az említett határozatában kiemelte, hogy az új tagállamoknak folytatniuk kell a reformokat, s üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a csatlakozásig hátralévő időben, sőt, ezt követően is figyelemmel akarja kísérni az általuk elért haladást. A testület kiállt a tagjelöltek által bírált lépés, a csatlakozás utáni védzáradékok bevezetése mellett úgy foglalt állást, hogy a mostani bővítés különleges jellege miatt ezekre szükség van. Kérte viszont, hogy a védzáradékokat csak végső esetben alkalmazzák, ha az átmeneti problémákat semmilyen más módon nem sikerült megoldani.
A strasbourgi testület támogatta azt a kérést, hogy a csatlakozás utáni első években egyetlen új tagállam se válhasson nettó befizetővé (azaz ne kelljen több pénzt befizetnie az Európai Unió költségvetésébe, mint amennyit onnan visszakap). Mi több, azt is elfogadta, hogy az új tagállamok a csatlakozás után ne kerüljenek annál rosszabb pénzügyi helyzetbe, mint amilyenben közvetlenül a csatlakozás előtt voltak. A közvetlen mezőgazdasági támogatások ügyében a képviselők az új tagállamoknak járó összegek fokozatos emelése mellett foglaltak állást.
Végezetül az Európai Parlament leszögezte: továbbra is fontosnak tartja a korrupció elleni küzdelmet és a közkiadások átláthatóvá tételét, s minden egyes országtól jelentést vár a korrupció és a szervezett bunözés elleni harcban elért eredményekről.
A Magyarországgal foglalkozó fejezet a gazdasági kérdések kapcsán elismerően szól a növekedés üteméről, az infláció és a munkanélküliség csökkenéséről, de bírálja az államháztartási deficit nagyságát. Ami pedig a politikai témákat illeti: tárgyalásokat sürget a státustörvény kapcsán a szomszédos államokkal, nevezetesen Szlovákiával és Romániával, elismeri a romák helyzetének javítását célzó intézkedéseket, de hangsúlyozza, hogy őket még jobban be kell vonni a fejlesztést célzó erőfeszítések tervezésébe, végrehajtásába. Miközben üdvözli a médiatörvény nyári módosítását, amely lehetővé tette a csatlakozási tárgyalások audiovizuális fejezetének lezárását, úgy véli, hogy továbbra is bátorítani kell a média pluralizmusát, szabadságát.
A jelentés a versenyfejezettel kapcsolatban sürgeti, hogy a magyar kormány tegyen erőfeszítéseket a magyarországi kedvezmények és az európai uniós rendelkezések közötti összhang megteremtésére. Egyúttal az Európai Bizottságot is rugalmasságra szólítja fel, - méghozzá nem csak e témakörben, de az összes, még nyitott kérdés tárgyalásában. Emellett kiemeli, hogy hatékony intézményi keretet kell kialakítani az Európai Unióból érkező strukturális és kohéziós alapok pénzeinek fogadására.
A bővítési dokumentumhoz egyébként hatvannál is több módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, de a szavazás során ezek többsége elvérzett. Elfogadták ugyanakkor a képviselők azt a javaslatot, amely - a nagybányai ciánszennyezés tapasztalatai nyomán - felszólítja a román kormányt, hogy ezentúl ne adjon ki muködési engedélyt újabb külszíni aranybányáknak.

Hírforrás: MTI