FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA

A legnagyobb kérdés

Ahhoz, hogy az önkormányzatok valóban igénybe is tudják majd venni a Strukturális Alapok forrásait, önerővel is rendelkezniük kell. Ez azt jelenti, hogy a működési kiadások mellé fejlesztésre is el kell különíteni forrásokat a költségvetésükben. Erre tekintettel a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét feltétlenül javítani szükséges.
A területfejlesztési feladatokat ellátó tervezési statisztikai régiók működésének megerősítése mellett az önkormányzati régiók kialakítását is célul tűzte ki a kormány. Erre vonatkozóan számos elképzelés és többféle variáció ismert. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy a regionális önkormányzatok létrejöttével a megyei önkormányzatok is megmaradnak-e.

Magyarország reményei szerint 2004. május 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz, és ezt követően jogosulttá válik az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak támogatására. Ezeknek az alapoknak az az elsődleges célja, hogy - a gazdasági és szociális kohézió erősítése érdekében - segítsék a tagállamok, valamint régióik közötti fejlettségi különbségek csökkentését.
A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999/EK sz. Tanácsi Rendelet értelmében az alapok igénybevételéhez a célkitűzés hatálya alá tartozó, kevésbé fejlett régiókkal rendelkező tagállamoknak Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kell dolgozniuk és az Európai Bizottság elé kell terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat. A Nemzeti Fejlesztési Terv tehát egy nemzeti stratégiai dokumentum, melynek elkészítéséért a Magyar Köztársaság Kormánya a felelős. Ez a dokumentum képezi az alapját a Bizottsággal folytatandó tárgyalásoknak, melyek eredményeként készül el a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keret (KTK). A Közösségi Támogatási Keret tartalmazza az EU és a magyar fél pénzügyi kötelezettség-vállalását arra, hogy 2004 és 2006 között a Strukturális Alapokból közösen finanszírozott egyes fejlesztési területekre milyen összeget fordítanak.
A "Regionális Politika" csatlakozási fejezet tárgyalása során Magyarország vállalta, hogy ez év végén benyújtja a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely alapján megkezdődhetnek a tárgyalások a közösségi támogatásokról.
Az NFT-ben megjelölt célok és prioritások alapján készülnek el a fejlesztési intézkedéseket tartalmazó ágazati és regionális Operatív Programok (OP). A dokumentumban indikátorokkal kell igazolni azt is, hogy az Operatív Programokban megjelenő prioritások és intézkedések valóban hozzájárulnak a NFT-ben megjelölt társadalmi-gazdasági célok eléréséhez. Az intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére hatékony monitoring-rendszert kell felállítani, amely egyúttal a folyamatos társadalmi kontrollt is biztosítja.
Az előzetes számítások alapján 2004 és 2006 között az Európai Unió várhatóan közel 500 milliárd Ft támogatást nyújt az NFT végrehajtásához a Strukturális Alapokból, amit hazai állami, önkormányzati és magán finanszírozási források egészítenek ki. A magyar célkitűzések megvalósításához a Strukturális Alapok által támogatott Operatív Programok mellett a Kohéziós Alapból finanszírozott nagyméretű közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális projektek is hozzájárulnak, ezek várható összege a három évre 250 Mrd Ft. Így összesen, a hazai finanszírozással együtt 1100-1600 Mrd Ft fejlesztés valósulhat meg. Az NFT-t a Kormánynak kell kidolgoznia - a MEH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának koordinálásával -, ugyanakkor a társadalmi partnerekkel való együttműködés érdekében az NFT kidolgozásában és megvalósításában részt vesznek a gazdasági és szociális partnerek, a civilszervezetek, a regionális intézmények, valamint a magánszféra is.
A 2004-2006 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv Stratégiája a következő évek fejlesztési elképzelései mellett kijelöli azokat a fejlesztési irányokat is, amelyek megvalósulásához a kereteket majd a következő, a 2007-2013 közti EU költségvetési időszakra szóló NFT adja.
Az Alapok fogadására való felkészülés során a helyi önkormányzatok súlyponti feladata, hogy a helyi településfejlesztési terveket kistérségi programokba, illetve megyei és regionális programokba integrálják, amelyek részei a Nemzeti Fejlesztési Programnak. Az EU Strukturális Alapjai - a nemzeti fejlesztési program keretében - ezekhez a regionális programokhoz nyújtanak támogatást. Nagyon fontos tehát, hogy a helyi önkormányzatok és társulásaik megalapozott, kellően kimunkált, szakszerű programokat készítsenek jól ismerjék az NFT célrendszerét.

AZ NFT CÉLRENDSZERE

Az NFT Stratégiája az alábbi hosszú távú átfogó és ezekhez kapcsolódó specifikus célok figyelembevételével készül:

Egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom kialakítása,

• a népesség kulturális, képzettségi és tudásszintjének emelése,
  
• a munkaerő foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítása,
  
• a társadalmi esélykülönbségek csökkentése, a hátrányos helyzetűek beilleszkedésének elősegítése munkaerőpiaci integrációjuk és a szociális védelmi rendszer erősítése által,
  
• az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, korszerűsítése.

A gazdaság versenyképességének növelése

• a termelőszektor modernizációja,
  
• az üzleti környezet fejlesztése,
  
• az agrárgazdaság komparatív előnyeinek kihasználása,
  
• a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

A környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás

• a környezeti szempontok integrálása és érvényesítése az egyes ágazati politikákban,
  
• a környezetterhelés csökkentése, a települési környezeti állapot megőrzése és javítása,
  
• a kedvező természeti adottságok fenntartható használata.

A kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése

• a gazdaság erősítése a regionális sajátosságok figyelembevételével,
  
• helyi kezdeményezésekre építő, vonzó gazdasági és szociális környezet megteremtése,
  
• a vidék felzárkózási lehetőségének megteremtése.
  

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK
LEHETŐSÉGEI A STRUKTURÁLIS
ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁRA

Mint ahogy az Országjelentésből is kitűnik az Európai Unió elfogadta az általunk létrehozott tervezési-statisztikai régiókat. Megállapította azonban, hogy a "projektek előkészítésében és végrehajtásában szerepet játszó regionális, helyi és más releváns partnerek kapacitásait jelentősen növelni kell."
Más szóval ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok eredményesen tudjanak bekapcsolódni a Strukturális Alapok igénybevételére tervezett programokba a régiók és a helyi önkormányzatok megerősítése szükséges. Ez történhet egyrészt intézményi (személyi, technikai, stb.) feltételek révén, másrészt a központi források decentralizációjával. Arra kell törekedni, hogy minél több állami forrás kerüljön területi szinten elosztásra, és a források elosztásának célrendszerét az önkormányzati igényekhez, a kistérségi programokban megfogalmazott célokhoz kell igazítani.
Ahhoz, hogy az önkormányzatok valóban igénybe is tudják majd venni a Strukturális Alapok forrásait, önerővel is rendelkezniük kell. Ez azt jelenti, hogy a működési kiadások mellé fejlesztésre is el kell különíteni forrásokat a költségvetésükben. Erre tekintettel a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét feltétlenül javítani szükséges.
A területfejlesztési feladatokat ellátó tervezési statisztikai régiók működésének megerősítése mellett az önkormányzati régiók kialakítását is célul tűzte ki a kormány. Erre vonatkozóan számos elképzelés és többféle variáció ismert. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy a regionális önkormányzatok létrejöttével a megyei önkormányzatok is megmaradnak-e. A nemrégiben létrejött IDEA-kör elkezdte a különböző verziók jogszabályi alapjainak megteremtését, amelynek eredményeiről a későbbiekben számolunk be.

O. M