Hiányzó összhang

A Nemzeti Fejlesztési Terv önkormányzati-társadalmi vitája

A BM Duna Palota Önkormányzatok Háza, Önkormányzatok Szolgáltató Központja első rendezvényére a Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása szervezésében - a hét országos önkormányzati érdekképviseleti szervezet meghívásával - október 11-én került sor. A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) önkormányzati-társadalmi vitáján önkormányzati szakemberek, a téma szakértői, valamint a Miniszterelnöki Hivatal NFT és EU Támogatások Hivatala és a Belügyminisztérium szakértői vettek részt. A vita eredményét az alábbi összefoglaló jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet eljuttattunk a tervkészítőkhöz is, kérve őket, hogy az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek szakértői, a vitán túl is bekapcsolódhassanak a további munkálatokba, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok meghatározó résztvevői lesznek a Nemzeti Fejlesztési Tervnek.

MAGYARORSZÁG NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVE (2004-2006)
A STRATÉGIA

Összefoglaló jegyzőkönyv a vitáról  

Az önkormányzati-társadalmi vitán a résztvevők elismerésüket fejezték ki az NFT kidolgozásában résztvevő szakembereknek. A rendelkezésükre álló igen rövid idő alatt ugyanis sikerült egy átfogó és az Európai Unió igényeihez igazodó stratégia tervezetet elkészíteniük. A helyzetértékelés és az erre épülő stratégia, valamint az ezekkel párhuzamosan készülő további NFT munkarészek kidolgozásához a MÖSZT és a vitában résztvevő önkormányzati szövetségek, valamint önkormányzati szakemberek, az alábbiak szerint összefoglalható, fő észrevételeikkel járultak hozzá.

Az NFT belső összhangjának és külső kapcsolódásainak biztosítása

1. Az NFT Stratégia forgatókönyveinek kidolgozottsága nem egyenletes. A két "peszszimista" változat valójában csak mennyiségileg különbözik a "Kreatív Magyarország" optimista forgatókönyvétől. Mindhárom változat hiányossága, hogy nem elemzi a világgazdasági környezet lehetséges fejlődési útjait és így ez a fontos külső tényező nem épül be a különböző forgatókönyv változatokba.
2. A felvázolt célrendszer túlnyúlik a Strukturális Alapok által közvetlenül megkívánt témakörökön, de ugyanakkor nem ad teljes, átfogó képet az ország gazdasági, társadalmi és intézményi fejlődési lehetőségeiről. Nem derül ki egyértelműen, hogy a SWOT analízis a meghatározó tényezők sorrendjét tükrözi-e és ebből következően az átfogó célok és ezeken belül a specifikus célok vajon prioritási rangsort is jelentenek-e.
3. A készülő NFT és más tervezési dokumentumok összhangja nem biztosított. Fő hiányosság a korábbi Országos Településfejlesztési Koncepcióval, az Országos Területrendezési Tervvel, valamint az ágazati szakmai tervekkel való összhang megteremtésének hiánya. Erre a stratégiában, a későbbiekben mindenképpen utalni kell.
4. Tisztázni kell, hogy az NFT Stratégia hogyan kapcsolódik a jelenlegi kormányzati elképzelésekhez. A Miniszterelnöki Hivatalon belül folyó közigazgatási reform előkészületei (az IDEA munkacsoport tevékenysége), valamint a Területfejlesztési törvény módosítása és más, a kormányprogramban vállalt célok megvalósításához kell-e az NFT stratégiának igazodnia?
5. A dokumentum nem ad információt az NFT kidolgozásának időrendjéről. Erről és a végrehajthatóság egyéb problémáiról a későbbiekben lesz szó.
6. Nem derül ki a tervkészítők szakmai álláspontja a magángazdaság és a közszektor kapcsolatára vonatkozóan. Az egyes fejezetrészekben eltérő hangsúlyt kap az állami beavatkozás jelentősége. A gazdasági multiplikátor hatás érvényesítése és az állami szerepvállalás korlátozása közötti viszonyt egyértelműen meg kell fogalmazni a stratégiában.
7. Az átfogó és a specifikus célok, valamint a "prioritási tengelyek" rendszerét kapcsolni kell a már korábban alkalmazott EU-s tervezési fogalmakhoz. Az NFT további fejezeteiben célszerű lenne áttérni a tervezési célok mátrix formában történő ismertetésére, amely pontosabban és egyértelműbben mutatná a tematikus célok, fejlesztési irányok és ezek regionális bontásának, térségi megvalósításának kapcsolatait.

A regionális szemlélet beépítése a tervezésbe

1. Az NFT, hasonlóan más átfogó, országos tervezési dokumentumhoz, téves területi tervezési felfogásra épül. A régióknak nem a tervezés egyik "ágazati" vetületét kell képezniük. A regionalitás a tervkészítés egészének átfogó szemléleti alapja. Ebből következően nemcsak egyes feladatok megoldásának dekoncentrációja a cél (pl. környezetvédelem, foglalkoztatás, KKV fejlesztés). A területi megközelítésnek és alulról építkező tervezésnek is érvényesülnie kell a tervkészítés módszereiben, a célok megfogalmazásakor, a végrehajtási eszközrendszer kialakításakor.
2. A Nemzeti Fejlesztési Terv az EU Strukturális Alapok fogadására szolgáló terv. Az alapok célja a kohézió megteremtése és az egyenlőtlenségek csökkentése a régiók között. Nem általában tehát, hanem a régiók között. A strukturális politika ugyanis regionális politika. Ebből következően a stratégia megfogalmazásának terepe és közege az európai regionális politika kell, hogy legyen.
3. Magyarország az EU strukturális politikája szempontjából egy régió. A Regionális Fejlesztési Alap támogatandó céljai közé tartozik a transznacionális, a határokon átnyúló és a régiók közötti fenntartható regionális és helyi fejlődést szolgáló együttműködés fejlesztése. Az anyagból ez a cél szinte teljesen kimaradt, annak ellenére, hogy a határon átnyúló fejlesztések jelentősen hozzájárulnak az elmaradottabb térségek fejlesztéséhez. Az anyagban az a szókapcsolat, hogy "Közép-Európa" talán nem is szerepel, holott a térség meghatározásánál elengedhetetlen fogalom.
4. Tisztázniuk kell a tervkészítőknek, hogy az elsődlegesen a Strukturális Alapokat megcélzó NFT és az operatív programok kidolgozásakor, milyen arányokat kívánnak érvényesíteni a kiegyenlítési célok és a növekedési pólusokra épülő fejlesztés között. Nyilvánvalóan mindkét irányú fejlesztésre szükség van, de ezek hangsúlyozása a Strukturális Alapok megpályázásakor célonként eltérő lehet.

Az intézményrendszer
és kormányzati kapacitás
megteremtése

1. A Stratégiában is említést kell tenni az NFT más részeibe a későbbiekben beépülő végrehajtási és megvalósítási intézményrendszerről. A kormányzati kapacitás és a végrehajtási menedzsment az EU által is leginkább kritizált eleme a csatlakozási folyamatnak. Éppen ezért a Stratégiában is rögzíteni kell az NFT megvalósításának legfontosabb elemeit.
2. Így tisztázni kell a jövőbeni főbb tervezési lépéseket és határidőket.
3. Egyértelművé kell tenni a kormányprogramban vállalt közigazgatási reformhoz való kapcsolódást. A kormányzati működés modernizációján túl a regionális önkormányzati szint kialakítása ugyanis alapvető módon befolyásolja az NFT megvalósítását. Magyarország kormánya tervbe vette a regionális önkormányzatok kialakítását, azért, hogy a kialakítandó új területi decentralizációs egységek lehessenek a regionális politika formálásának fontos egységei. Noha ez nem uniós hatáskör, ezt a célkitűzést meg kellene említeni saját nemzeti tervünkben. Annál is inkább, mert ez meghatározza a kereteket, területi, döntéshozatali és fejlesztési értelemben egyaránt.
4. A végrehajtás egyik fontos feltétele a regionális fejlesztési ügynökségek szakmai és intézményi megerősítése. Ez biztosítaná az operatív programok megvalósításakor ezen fontos szereplő gárda folyamatos tanulási lehetőségeit.
5. Javasoljuk, hogy az NFT további munkálataiba az önkormányzati szövetségek szakemberei a társadalmi vitán kívül is kapcsolódjanak be. A helyi önkormányzatok meghatározó résztvevői lesznek az NFT végrehajtásának, így az ilyen típusú szerepük is fontos. Az önkormányzati szövetségek szakmailag felkészült szakértői köre már hosszú ideje foglalkozik az EU csatlakozás előkészítésével. Viszonylag állandó szakértői stábunk képes lenne bekapcsolódni a tervkészítés teljes munkafolyamatába. Ehhez azonban ki kell alakítani azt az intézményes keretet, amelyben az előkészítő, megalapozó munkákban, a konkrét fejlesztési területek és a szabályozási-intézményi munkarészek kidolgozásakor a szövetségi szakértők is részt tudnak venni. Javasoljuk, hogy erre a közeljövőben szülessen kormányzati döntés és így az önkormányzati szövetségek a véleményezői szerepkörön túl aktívan is kapcsolódhassanak be az NFT kidolgozásába.

Néhány fontosabb, konkrét észrevétel

1. Szükség van az általánosan megfogalmazott információs társadalmi fejlődési cél pontosítására. A tervezés során tisztázni kell, hogy ez milyen társadalmi rétegeket érint elsődlegesen, ennek érdekében az ország mely régióiban van szükség a legtöbb fejlesztésre.
2. Az agrárgazdaság fejlesztésének általánosan megfogalmazott céljait is pontosítani kell abból a szempontból, hogy milyen birtokstruktúrát tekint kívánatosnak az NFT és az országon belüli tájtípusok szerint mennyiben térnek el az alapvető céloktól.
3. Az önkormányzatok jelentős része megfogalmazta az észak-déli irányú közlekedési folyosók iránti igényt mind a Dunántúlon, mind az észak-keleti országrészben.
4. Az árvízvédelem mellett többen egyenrangú célként említették a belvízvédelmet is.
5. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése fejezetnél nem szerepel a belterületi és az el
kerülő utak fejlesztése. Az Európai Unió közlekedéspolitikája valóban nem e területekre koncentrál, de számos tagállam gyakorlata mutatja, hogy a kisvállalkozások fejlesztése érdekében számos esetben sor került ilyen jellegű beruházásra.
6. A javasolt indikátor rendszer a gazdaságfejlesztési és a mezőgazdasági célok esetében túlságosan leegyszerűsítő. Az infrastruktúra fejlesztések esetében pedig nem mindig tükrözi a minőségi fejlesztési igények iránti elvárásokat.
7. Növelni lehetne a stratégia meggyőző és mozgósító erejét, ha szerepelnének benne a fontosabb adatok, fejlesztési trendekre vonatkozó számszerűsített elképzelések. Az indikátorok elvárt célértékeit a tervezési időszakra vonatkozóan (2006-ig illetve 2013-ra) rögzíteni kell.