A II. DUNAKANYAR KONFERENCIA HÍREI

Követendő példa:
a Balaton régió

Ez év szeptember 13-án rendezték a II. Dunakanyar Konferenciát, szimbolikus jelentőséggel - és a tavalyi rendezvényhez hűen - a Budapest konferenciahajón. Ez alkalommal - az újabb, jövőbe mutató feladatok és közös célok kitűzése mellett - sor kerülhetett az eddig elért eredmények számbavételére is. A 2001. év nyarán megrendezett első találkozó óta megvalósult eredményekről a rendezvényre meghívott országgyűlési képviselők, kormányzati szervek képviselői, polgármesterek, főépítészek, térségi terület- és turizmusfejlesztési szakemberek, vállalkozók, civil szervezetek képviselői és dunakanyari polgárok cseréltek eszmét.
Látva, hogy napjainkban minden jó elképzelés vagy jó szándék a forma nélkül tétlen, a Dunakanyar Charta aláírói már tavaly kezdeményezték a Dunakanyar Térségfejlesztési Tanács létrehozását. A Tanács elsődleges feladatát akkor a térségfejlesztési elképzelések koordinálásában, a szükséges pénzügyi eszközök biztosításában, valamint a térség képviseletében körvonalazták. A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács elvi jóváhagyással egy ötfős szervezőbizottságot hozott létre a Térségfejlesztési Tanács megalakításának előkészítése érdekében.
A szervezőbizottság tagjai:
Bethlen Farkas, a Dunakanyar Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke, Verőce polgármestere,
Budai Mihály, a Dunakanyar-Pilis Önkormányzati Társulás elnöke, Tahitótfalu polgármestere,
Hadházy Sándor országgyűlési képviselő, Visegrád polgármestere,
Imre Zsolt országgyűlési képviselő (Vác), valamint
Vonczem István, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Pest Megyei Szervezetének ügyvezetője.
A szeptemberi konferencián Dr. Hajdu Attila, a MEH Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elnöke beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a II. Dunakanyar Konferenciával éppen egy időben ülésezett a kormány, amely területfejlesztési kérdésekről is tárgyalt. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy hazánk 2004-re várható EU-csatlakozásáig a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet területére is készüljenek fejlesztési programok, amelyek majd segítik
a Térségfejlesztési Tanács munkáját.
Hadházy Sándor országgyűlési képviselő, Visegrád polgármestere a maga részéről azt tartotta lényegesnek kiemelni, hogy a Dunakanyar települései üdülőhelyek szeretnének lenni, nem pedig kirándulóhelyek. Követendő példaként említette, hogy a Balaton Régió tíz évre szóló gazdaságfejlesztési programot dolgozott ki, amelyet a kormány százmilliárd forinttal támogat. Fontosnak tartja a térség területére egy árvízvédelmi program kidolgozását, valamint a környezet- és természetvédelmi érdekek településfejlesztési célokkal történő összehangolását is. Jelenleg főképp a Duna-Ipoly Nemzeti Park által bevezetett korlátozások miatt figyelhetők meg konfliktusok az ingatlanok használatában.
Imre Zsolt beszédében elmondta, hogy a Térségfejlesztési Tanács - megalakulása után, a térségi szereplőkkel együttműködésben - az 1996. évi XXI. sz., a területfejlesztésről szóló törvényben meghatározott kiemelt területfejlesztési feladatok közül a
- környezetvédelem,
- a természetvédelem,
- a turizmus fejlesztése,
- a kultúra, valamint
- a közlekedés fejlesztésének témakörével kíván elsődlegesen foglalkozni.
A konferencia szervezője, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Pest Megyei Szervezete (MTESZ, Vác) ügyvezetője, Vonczem István ismertette a Dunakanyar kilenc kistérségének konzorciuma által a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázati projektet, melynek keretében az alábbi feladatok kerülnek megvalósításra:
- A Dunakanyar turisztikai fejlesztési stratégiájának elkészítése;
- A Dunakanyar turisztikai marketing stratégiájának kialakítása;
- "Dunakanyar.hu" Regionális Turisztikai és Információs Portál kiépítése;
- Dunakanyar CD elkészítése;
- a II. Dunakanyar Konferencia megrendezése.
A találkozón a Dunakanyar összehangolt turizmusfejlesztési stratégiai tervének elkészítésével megbízott üzleti tanácsadó iroda nevében dr. Bartucz Sarolta tartott beszámolót addigi munkájáról, elemezve a Dunakanyar térségének erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, valamint a stratégia megvalósítását veszélyeztető tényezőket, és felvázolva stratégiai programjavaslatait.
A térség turisztikai marketing stratégiájáról Durugy András tartott előadást, a Regionális Turisztikai és Információs Portál kiépítésének előrehaladtáról pedig Flammich Péter beszélt. A konferencia résztvevői betekinthettek a készülő multimédiás Dunakanyar CD anyagába is. A jelenlévők kérdésekkel, észrevételekkel fordulhattak a szakemberekhez, majd pedig a jelenlévő országgyűlési képviselőkhöz is a térség távlati lehetőségeit és a különféle szintű együttműködéseket illetően.
Címszavakban az alábbiak hangzottak el a Zábránszkyné Pap Klára, mint "első dunakanyari polgár" által moderált országgyűlési képviselők fórumán:
Kárpáti Zsuzsa elmondta, hogy a térség fejlődéséhez alapvetően fontosnak tartja a kormányzati segítséget. Véleménye szerint a turizmus országos szinten is húzóágazat lehet, ezért is kell kiemelt figyelmet fordítani a Dunakanyarra, ahol a maga részéről az egészségturizmust tudja támogatni. Az addig megfogalmazott célokkal egyetértett, azonban a hatékonyabb érdekérvényesítés céljából javasolta, hogy a Dunakanyarnak legyen kormánybiztosa.
Dr. Bóth János a konkrét programok megvalósításában látja a képviselők szerepét. Hadházy Sándor ismét hangsúlyozta a térség gazdaságfejlesztési programja elkészítésének, majd megvalósításának fontosságát, és egyetértett képviselőtársaival, akik Dunakanyar-kormánybiztos kinevezését is lényeges kérdésnek tartják. Imre Zsolt szerint a Dunakanyar fejlesztésének ügye országos érdek, és valóban szükséges kormánybiztos a térség érdekeinek képviselete érdekében.

Horváth Judit
okl. környezetgazdálkodási
agrármérnök, doktorandusz,
Szent István Egyetem, Gödöllő