Létfontosságú uniós képzési centrumok

Az Európa Projekt regionális munkacsoportja képviseletében Brüsszelben Miroslav Cvrk (Csehország), és dr. Szabó Hajnalka (Magyarország) vett részt tanulmányúton. A találkozók nyomán leszűrhették, hogy a csatlakozásra váró országok legnagyobb gondja a tendereztetési eljárások nem kellő ismerete.

A csoport tagjai az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságnál (DG Regional Policy) több szakértővel is találkozhattak, akik tájékoztatást adtak a csatlakozásunkat követően elérhető és felhasználható Strukturális Alapról, annak stratégiájáról, a helyi önkormányzati szövetségek szerepéről, lobbizás lehetőségeiről, valamint a csatlakozási tárgyalásokról.
A Strukturális Alapok jelentőségéről, a nemzeti és a nemzetközi piacban betöltött szerepéről Mr. Jeroen Jutte (DG Régió) beszélt röviden. A csatlakozástól kezdődően felhasználható Alapokkal kapcsolatban napjainkig az egyik problémát a tendereztetési eljárás jelenti. Szinte minden csatlakozásra váró országban szükség van olyan képzési centrumok kialakítására, ahol önkormányzati szakértők sajátíthatják el a fejlesztési támogatások fogadásához és felhasználásához - előkészítés, pályázatok, programok megírása, monitoring - szükséges ismereteket. Magyarország a Strukturális Alapok felhasználásának négy pénzügyi alapja közül az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, az Európai Szociális Alap, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapban érdekelt.
A képzésekre vonatkozóan a nemzeti SWOT elemzésekből kell kiindulni; tudni kell azt, melyek azok az infrastrukturális beruházások, amelyek segítik a versenyképesség növelését nemzeti és helyi szinten egyaránt. Nagyon fontos a hatékonyság szempontjából az országok közötti tapasztalatcsere, gyakorlati példákkal alátámasztva azokat konkrét példákkal bemutatva.
Mr. Jeroen Jutte-hoz a csatlakozásra váró országok közül Lengyelország tartozik, ahol a Nemzeti Stratégiai Terv kidolgozásánál a közlekedést emelte ki példának. Lengyelországban jó úthálózatot építettek/építenek ki, az úgynevezett "training transfer program" keretében. Először felméréseket végeztek, hány ember, mennyi idő alatt jut el egyik helyről a másikra, és a stratégiai eredményeket figyelembe véve dolgozzák ki a különböző programokat.
A támogatások igénybe vételénél a legfontosabb a célkitűzések meghatározása, ami egyik biztosítéka, a befektetések/beruházások hosszú távú megtérülésének. Át kell gondolni a fejlesztést igénylő területek számát, a vonatkozó szabályokat, és a programok megvalósításához szükséges szervezést, menedzsmentet.
Az Európai Bizottság Cseh Missziójának képviselője, Mr. Libor Boháe 2002. október 7-én fogadta a regionalizmus munkacsoport tagjait. Bemutatta a Cseh Misszió tevékenységét, célját, melyek közül a főbb területek:

• a Cseh Köztársaság részéről az EU-val történő csatlakozási tárgyalások előkészítése,
• az Európai Tanáccsal, azok munkabizottságaival, az Európai Parlamenttel, és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás,
• Csehország, a sajtó tájékoztatása az európai uniós eseményekről,
• bemutatni az EU regionális és szociális politikáját,
• az oktatásban, a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésében, a különböző programokban (Phare) való közreműködés.

Phare program keretében, évente tíz embert képeznek három hónapos időtartamban a Cseh Misszión.
A Cseh EU Misszió honlapja (www.mfa.cz/missionEU) folyamatos információszolgáltatást nyújt, különböző ágazati területeket is érintve. A regionális politika szakértője a Cseh Misszión: Michaela Brizova (e-mail: michaela_brizova@mzv.cz), akivel a munkacsoport tagjai sajnos nem tudtak találkozni, de az elérhetőségét megkapva szívesen áll rendelkezésre bármilyen regionális kérdés, vagy önkormányzati szövetségek tapasztalatcseréjét illetően.
2002. október 8-án, közös program keretében, a foglalkoztatáspolitikai és a regionalizmus munkacsoport az Európai Bizottság Foglalkoztatáspolitikai Főigazgatóságának (DG Employement) képviselőjével folytathatott tapasztalatcserét a szociálpolitikáról.
A regionalizmus munkacsoport tagjai délután a DG Regional Policy részéről Ann-Kerstin Myleus asszonnyal találkoztak, aki Dániát, Finnországot és Svédországot koordinálja a Regionális Politikai Főigazgatóságnál. Megismerhették a svéd tapasztalatokat, a partnerkapcsolatok fontosságát a regionális politika területén. Bemutatták a közösségi támogatások felhasználásának folyamatát, az ehhez szükséges adminisztrációs intézmények egymással való kapcsolatrendszerét. Svédországban az 1. célterület (objective 1) közösségi támogatási pénzforrásait közvetlenül a régiók (megyék) kapják, a megyei közigazgatási testületnek, mint irányító és pénzügyi hatóság, valamint a Főtitkárságnak (Main Secretariat) kulcsszerepe van a Strukturális Alapok technikai koordinálásában. Minden megyében van Főtitkárság, amelynek tagjai a helyi és regionális hatóságok, a Megyei Közigazgatási Testület, a Regionális Munkaerőpiac Testületének képviselői.
Ann-Kerstin asszony is megerősítette a korábban hallottakat, mely szerint az igényeket és a szükségleteket fel kell mérni, és azután lehet a prioritásokat meghatározni, és a programokon keresztül a fejlesztéseket megvalósítani.
Elmondása szerint a svédek sokat tanultak a saját hibáikból a csatlakozásukat követő első periódusban felhasználható támogatások tekintetében. Túl sok prioritást határoztak meg és ezért nem tudták felhasználni maximálisan az Európai Uniótól kapott támogatásokat. Nem volt elég idejük felkészülni a támogatások fogadására, mert a referendumig nem akarták megtenni az első lépést, emellett hiányosságok mutatkoztak a regionális politikára vonatkozó közösségi szabályok ismerete és alkalmazása tekintetében is. Hangsúlyozta a határmenti együttműködések szerepét, valamint azt, hogy tapasztalatcserével lehet sok hasznos és tanulságos ismeretet elsajátítani a felkészülésben. A támogatás fogadásában Svédországban a rendszer teljes egészében decentralizált és jól működik.
Ami a képzést illeti, a csatlakozásra váró országok számára a regionális politika témakörében nem szerveznek képzéseket a svédek, ugyanakkor nyitottak és készséggel állnak rendelkezésre a tapasztalatcserében, akár együttműködési program keretében is.
A munkacsoportok közösen tettek látogatást az Európai Parlamentben (EP), ahol Jonas Sjöstedt, a svéd delegáció parlamenti tagja és egyúttal az EP Környezetvédelmi Bizottságának fő koordinátora, kísérte végig az Európai Parlamentben a tanulmányút résztvevőit. Bemutatta az európai parlamenti képviselők munkáját, az ülések menetét, a különböző bizottságokkal való kapcsolattartást és együttműködést.