A KORMÁNY BETERJESZTETTE A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST

"Nincs többé
kormányzati dugipénz..."

Kiegyensúlyozott fejlődés, fokozottabban ellenőrzött közpénzek...

A törvényes határidő betartásával, október 31-én a kormány az Országgyűlésnek beterjesztette a 2003. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet a bizottságok kevés szavazati többséggel ugyan, de mindenütt vitára alkalmasnak találtak. Az általános vita november 18-án megkezdődött. Az előterjesztés az ellenzék soraiban heves vitákat váltott ki, de az önkormányzatok szakértői és maguk a polgármesterek is számtalan fórumon fogalmazták meg aggodalmukat a jövő évi költségvetés rájuk vonatkozó fejezeteivel szemben. A heves vitát legtöbb helyen a közalkalmazottak béremeléséből adódó terhek váltották ki. Volt olyan parlamenti képviselő, aki egyszerűen az önkormányzati finanszírozási rendszer összeomlásáról beszélt. Az is igaz, hogy szerinte mindez nem most, hanem sokkal korábban, évekkel ezelőtt kezdődött. Figyelemre méltó kijelentés, főleg ha a nyilatkozó maga is polgármester, kormánypárti képviselő, sőt az országgyulés szabad demokrata alelnöke, Wekler Ferenc.
Az ellenzéki padsorokból heves ostorozással, valós és valótlan vádakkal illetik a kormány tagjait, nem kímélve a belügyminisztert sem. A kormány állja a sarat, együttmuködést kínál a számok korrigálásához, de véleményük szerint az ellenzéki kritikák címzettje az Orbán-kormány.
Szerkesztőségünk munkatársai, megpróbálva a lehetetlent, összefoglalják a parlamenti vitát, a parlamenti pártok véleményét és az országos önkormányzati érdekszövetségek közös állásfoglalása ismertetésével tükröztetik az érintettek véleményét.

A javaslatban szereplő számok szerint a központi költségvetés hiánya 568 milliárd 971,7 millió forint lesz. A hiány úgy alakul ki, hogy a törvényjavaslatban 5303 milliárd 470,5 millió forint kiadási és 4734 milliárd 498,8 millió forint bevételi főösszeg szerepel. Az előterjesztésben a gazdasági fejlődés főbb meghatározó mutatói közül a GDP reálnövekedése jövőre 4-4,5 százalék, 2004-ben 4,5-5 százalék, 2005-ben 5-5,5 százalék, 2006-ban ugyancsak 5-5,5 százalék. Folyó áron számolva a 2004-es GDP-re ez 20150-20250 milliárd forintot jelent. A fogyasztói árindex változását 2004-re mintegy 4, 2005-re 3, 2006-ra 2 százalékban jelöli meg a törvényjavaslat melléklete. A folyó fizetési mérleg hiányát mindhárom évre 3 milliárd euróban jelöli meg a javaslat, amely szerint a bruttó államadósság a GDP százalékában a 2004-es 51-52-ről 2006-ra 48-50 százalékra csökken.

PÁR SZÓT AZ IDEI KÖLTSÉGVETÉSRŐL

LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter: ...A kétéves költségvetés megdőlt: megdőlt, mint eszme, mint a hosszú távú kiszámíthatóság jelképe, és megdőlt mint költségvetés. Ha nem módosítottuk volna, ma nem jutna gyógyszertámogatásra, nem jutna gyógyító-megelőző ellátásra, és nem tudna például bért fizetni dolgozóinak a Magyar Államkincstár. A kétéves költségvetés megbukott, de ez hiába volt már látható 2001 végén, mégis az új kormányra maradt az a feladat, hogy kijavítsa. Az önök előtt fekvő dokumentum a "Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről" címet viseli, ezért mégis tizennyolc hónapról szól.
Hölgyeim és Uraim! Az én tisztemmé vált, hogy tájékoztassam önöket, a magyar állam az elmúlt két évben együttesen mintegy 500 milliárd forinttal költött többet, mint amennyit kimutatott idén a költségvetésében. Ezt a kiadási többletet most, ebben a költségvetésben kell elszámolni. Ezzel együtt 2002-ben az államháztartás hiánya, rekordot döntve, a GDP több mint 8 százalékára emelkedett Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezek a kiadások jórészt egyszeri jellegűek, amiként egyszeri volt az új kormány néhány intézkedése is, így az állam normális, folyó költségeinek hiánya csak a GDP 5,7 százaléka. Ebből a helyzetből kellett kiindulnunk, amikor a 2003-as költségvetést terveztük. A másik sarokkő Magyarország európai uniós csatlakozásának várható dátuma volt. A csatlakozás 2004-re esik, ezért az ország középtávú gazdaságpolitikai programjában szavunkat adtuk, hogy 2006-ra az államháztartás hiányát a GDP 2 százalékára csökkentjük. Ez az a cél, amit el kell érnünk…
Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a költségvetéssel ismét lezárul egy mesterséges gazdaságélénkítési kísérlet Magyarországon. Lezárult, mert ismét bebizonyosodott, hogy a sokat emlegetett belső motor egy kicsi, nyitott gazdaságban sokat fogyaszt, mégis egyre lassabban visz csak előre. Ez a költségvetés nem megszorító, hanem takarékos. Nem megszorító, mert tartalmazza mindazon jóléti kiadások fedezetét, amelyekkel a kormány az első száz napban megteremtette a közalkalmazottak megbecsülését, igazságot szolgáltatott a nyugdíjasoknak, adómentessé tette a minimálbért. Ezzel a költségvetéssel áttérünk az Európai Unió statisztikai módszertanára is. Ez a lépés egyszer és mindenkorra kizárja, hogy az állam a jövőben olyan simlis módon gazdálkodjon, mint tette azt az elmúlt két évben. Az Unió módszertana nem engedi, hogy bármilyen költségvetésen kívüli szervezet állami feladatokat lásson el anélkül, hogy az, ki lenne mutatva a büdzsében. Nincs többé kormányzati dugipénz. Az adótörvények módosításainak elfogadásával az Országgyűlés jóváhagyta a költségvetés bevételeit is. Mostantól azoknak, akik kiadásnövelő intézkedéseket kezdeményeznek, azt is meg kell mondaniuk, hogy a többlettámogatást honnan vegyük el.
Tisztelt Képviselők! Pár szót a gazdaságpolitikai alapvetésekről a jövő évi költségvetés kapcsán! 2003-ban még nem számolhatunk érdemi világgazdasági fellendüléssel, és ez meghatározza a makrogazdasági pálya kereteit is. Magyarország új gazdaságpolitikai programjának középpontjában a versenyképesség javítása áll. Célunk, hogy ne állami osztogatással, hanem a vállalkozási környezet javításával teremtsük meg a kiegyensúlyozott növekedés feltételeit... Az államháztartási hiány észszeru csökkentésével hozzájárulunk ahhoz, hogy az állam ne szívja el a megtakarításokat a beruházások elől. Ez a takarékosság nem jelenti azt, hogy a kiemelt területek ne jutnának az ideit lényegesen meghaladó forrásokhoz. Jövőre oktatásra több mint 20 százalékkal, egészségügyre több mint 10 százalékkal, jóléti szolgáltatásokra is több mint 8 százalékkal költhetünk többet, mint idén. A takarékos szemléletu költségvetés az egyik alapfeltétele annak, hogy 2003-ban Magyarországon megálljon a beruházási ráta elmúlt években tapasztalható csökkenése, és a túlfutött belföldi kereslet helyett ismét az export váljon a GDP húzóágazatává. Az államháztartási hiány csökkentésére és a versenyképesség javítására irányuló gazdaságpolitika az infláció további csökkentéséhez is hozzájárul.
A költségvetési politika néhány kiemelt területéről szólnék néhány szót. A 2003. évi költségvetés fő üzenetét röviden abban lehetne összefoglalni, hogy a kiegyensúlyozott fejlődés, a fokozottabban ellenőrzött közpénzfelhasználás és a szigorú, de hatékony gazdálkodás hordozója ez a költségvetés.
Tisztelt Ház! Számomra önmagában nem értelmezhető, hogy egy adott területre 1 milliárd forinttal több vagy kevesebb jut. Az igazi kérdés az, hogy mit kapnak ezért az adófizetők. Engedjenek meg néhány szót a jövő évi prioritásokról! Ez a költségvetési politika keretet teremt ahhoz, hogy több pénz jusson a gyermekes családok terheinek csökkentésére, a nyugdíjasok helyzetének javítására, a lakásépítési kedv ösztönzésére, a vállalkozások támogatására. A költségvetési politika kedvezményezett területei a családpolitika, az oktatás és szakképzés, az egészségügy továbbfejlesztése, az agrár-, vidék- és területfejlesztés, a lakástámogatási rendszer, a közlekedés feltételeinek javítása. Ezen belül kiemelt szerepe van jövőre a közszférában a bérek alakulásának. A kormány a száznapos programnak megfelelően szeptemberben 50 százalékkal megemelte a közalkalmazottak bérét, egyúttal szolidaritásra kérte a versenyszféra dolgozóit, mérsékelt béremelési igénnyel járuljanak hozzá a versenyképesség megőrzéséhez...
Néhány jövő évi változás: a kormány visszaállítja a hallgatói normatíva eredeti reálértékét, és fokozatosan emelni fogja azt a későbbiekben. Folytatódik az iskolák ellátása számítógépekkel, szoftverekkel, tartalmas oktatóprogramokkal, és megvalósul a magyar iskolahálózat egységes internethálózatra kötése. A mondhatni kötelező jellegű célok mellett a kormány különös figyelmet fordít az elkövetkező években az integrált nevelés támogatására a hátrányos helyzetu gyermekeknél, különösen az etnikai kisebbségek esetében.
De fontos terület az egészségügy is. A jövő évi költségvetés számos, az egészségügyi alapnál, illetve a szaktárcánál szereplő forrást tartalmaz az egészségügy modernizációjára, amelyek az egészségügyi és a szociális területet érintő reformokat megalapozzák. Jövőre 5 milliárd forinttal nő a gyógyító-megelőző ellátásokhoz kapcsolódó kiadások összege. ...A mezőgazdaságra szánt költségvetési források két tekintélyes szelete, a 10, illetve 7,5 milliárd forintos garanciakeret, miközben az ágazat jövő évi jövedelempozícióját javítja, a 2002. év végéig lezajló, 60 milliárd forintos, továbbá a 2003-ban induló 12,5 milliárd forintos adóskonszolidáció. A közvetlen területfejlesztési célú előirányzatok 25,5 milliárd forintról 32,2 milliárd forintra nőnek. Ebből összességében 15 milliárd forint szolgálja a hátrányos helyzetű kistérségek, vállalkozási övezetek fejlesztési támogatását.
2003-ban tovább fejlesztjük a lakáshoz jutás támogatási rendszerét is. Az ifjú házasoknak komoly segítséget jelent a megemelt, decembertől igényelhető szociálpolitikai támogatás. Ennek összege egy gyermek után 200 ezerről 500 ezer forintra, két gyermek után 1,2 millió forintról 1,6 millió forintra, három gyermeknél 2,2 millió forintról 2,7 millió forintra, négy gyermeknél pedig 2,4 millió forintról 3,2 millió forintra emelkedik. Ez az ellátás egyébként már évek óta változatlan volt. További könnyebbség, hogy ez a támogatás akkor is igénybe vehető, ha a gyermekek még csak a szülők fejében fogantak meg. Az idén várható 128 milliárd forinttal szemben lakástámogatásra 2003-ban 140 milliárd forint jut majd.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése is fontos feladat a jövő évi költségvetésben. Stratégiai cél az autópályák és a kapcsolódó gyorsforgalmi utak építésének befejezése, illetve folytatása. A kormány nem állítja le a '98-as gyakorlattal szemben az autópálya-építéseket, sőt a ciklus egészét tekintve a korábbiakat meghaladó mértéku beruházásokat tervez. Ezzel egyidejuleg növekvő források szolgálják a települések közötti, illetve a településeket elkerülő úthálózat fejlesztését és karbantartását. Különös súlyt kell fektetni a nehezen megközelíthető kistelepülések feltáró útjainak kiépítésére, illetve korszerusítésére.
Lényeges eleme a jövő évi költségvetésnek a szociális terület és ezen belül kiemelten a nyugdíjasok helyzete. Jövőre a nyugdíjasok az utolsó fillérig megkapják a törvény szerint nekik járó, 8,4 százalékkal emelt összegeket, és ezen túl elindul a 13. havi nyugdíj intézményének bevezetése, és így összesen több mint 5,4 százalékos vásárlóerő-javulást, vásárlóérték-javulást tapasztalhatnak majd a nyugdíjasok jövőre. Többé nem fordulhat elő az, ami 1999-ben, amikor a törvény szerint járó 20 százaléknál 5,8 százalékponttal kevesebbet kaptak a nyugdíjasok...
A központi költségvetés, illetve az alapok mellett az államháztartás legnagyobb alrendszere a helyi önkormányzatok területe. A helyi önkormányzatok 2003-ban növekvő feladataiknak megfelelő központi és helyi forrásnövekménnyel számolhatnak. A kormányprogrammal összhangban az önkormányzati bevételeken belül a helyben maradó személyi jövedelemadó, valamint a gépjármuadó átengedési mértékének megduplázásával nő a helyi bevételek súlya. A pótlólagos feladatok, valamint az állami hozzájárulások és a helyben képződő források önkormányzatonkénti összhangjának megteremtése érdekében lényegesen, 56 százalékkal nagyobb összeget javasolunk fordítani az alacsony jövedelmu önkormányzatok támogatására.
Mindezek mellett az önkormányzatok munkáját néhány új program is segíti. Elindítottuk a fogyatékosokat támogató szolgálatokat, hozzájárulunk az iskolák taneszköz-ellátásához; azzal is mérsékeljük az önkormányzatok terheit, hogy az új tanévtől a hátrányos helyzetuek az alsó tagozatban ingyen juthatnak majd tankönyvhöz, illetve ingyen étkezhetnek az óvodában.
Sokan kétségbe vonják, hogy Budapest számára is tartalmaz pozitívumokat a 2003. évi költségvetés, ezért néhány elemét érdemes megemlíteni külön is ennek a területnek. Budapest esetében a jövő évi állami támogatások növekménye jelentősen meghaladja az országos átlagot. Emellett az infrastrukturális beruházásaihoz, a Fővárosi Önkormányzat EIB-hiteléhez a kormány - szemben az elmúlt évek gyakorlatával - kész költségvetési garanciát biztosítani, ami elősegíti Budapest számára azt, hogy olcsóbban tudja ezeket a hiteleket felvenni. Emellett a címzett támogatások között kiemelendő a Bajcsy-Zsilinszky Kórház rekonstrukciója, amelynek 6,6 milliárd forintos beruházási összköltségéből 5 milliárd forint a központi költségvetési állami támogatás...
Jövőre, a várható csatlakozás fényében, kiemelt cél ezért az Európai Unióhoz való felzárkózás gyorsítása, az ehhez szükséges intézményrendszer mielőbbi kiépítése. A csatlakozási folyamatot 2003-ban az előcsatlakozási programok keretében megvalósuló fejlesztések támogatják. A már futó PHARE-projektek mellett végre elindulnak a mezőgazdaság modernizációját és a vidékfejlesztést elősegítő SAPARD-programok, továbbá a környezetvédelem és az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó ISPA-projektek...
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő tervezet javaslatot tesz a 2002. évi költségvetés módosítására is. Ez a javaslat olyan mértékben emeli meg az idei deficitet, hogy az új kormány egy korábbi önkorlátozó lépése miatt már pótköltségvetés készítését írja elő a pénzügyminiszternek. Tekintettel arra, hogy ezt a javaslatot legkorábban december 23-án fogadhatja el az Országgyulés, egy ilyen pótköltségvetés készítésének kötelezettsége lényegében egy hétre vonatkozna, és egy hét alatt kellene elkészülnie. Az elfogadásról, azt hiszem, már nem is kell említést tenni; ez értelmetlen és lehetetlen. Ezért a javaslatban felmentést kérek az államháztartási törvény e pontjának alkalmazása alól. Az ellenzéki képviselőket arra kérem, hogy a szavazáskor legyenek tekintettel arra is, hogy a 2002-es költségvetés módosítása valójában az előző kormány költségvetésének tisztázása. Ha valaki, hát önök tudhatják, hogy miért nem az állam maga építette az autópályákat, miért nem az állam építette újjá a Budapest Sportcsarnokot, és még sorolhatnám. De ezek a lépések mind olyan állami kötelezettségvállalásokat jelentettek, amelyek megkerülhetetlenek, és közgazdasági értelemben már ma is az állam adósságát képezik. Bízom ezért benne, hogy a tisztelt Házat ezen a szavazáson nem az érzelmek, hanem a racionalitás vezérli majd...
Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ez a költségvetés arról szól, hogy Magyarország tiszta kézzel, egyenes úton csatlakozzon Európához, és megteremtsük a feltételeit egy hosszú távon is fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek. Mindannyiunk élete csak így válhat könnyebbé és tartalmasabbá. Kérem ezért, hogy szavazataikkal támogassák az önök előtt fekvő javaslatot.

SZÁMVEVŐSZÉKI BIZOTTSÁG

"A jövő évi költségvetési törvényjavaslat részben "fideszesre", részben túlságosan is "szocialistára" sikeredett"

Az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága 6 igen és 5 nem szavazat mellett általános parlamenti vitára alkalmasnak ítélte a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.
Az ülésen az ellenzéki honatyák élesen bírálták a jövő évi büdzséről szóló előterjesztést. Tölgyessy Péter (Fidesz) kiemelte: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat részben "fideszesre", részben túlságosan is "szocialistára" sikeredett. Tölgyessy szerint javaslat "fideszes" mivolta abban áll, hogy folytatja az előző kormány 2001-2002-es osztogató gyakorlatát, "szocialista" mivolta pedig abban nyilvánul meg, hogy azt jóval nagyobb összegekkel teszi, figyelmen kívül hagyva mind az államháztartási deficitet, mind a folyó fizetési mérleg magas hiányát. A fideszes képviselő emellett úgy ítélte meg, hogy várhatóan 2003 nyarán pótköltségvetést kell benyújtania a kormánynak, mert a jövő évi büdzsé számait a GDP 4,4 százalékos növekedésére alapozva állították össze, ez az optimizmus azonban szerinte ellentmond a világgazdasági tendenciáknak.
Tállai András (Fidesz), a testület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Állami Számvevőszék a költségvetéshez csatolt véleményében megállapítja: a büdzsé fő bevételi számai közül a személyi jövedelemadó bevételek teljesíthetősége nem ítélhető meg, az általános forgalmi adó bevételi számai pedig valószínuleg nem teljesíthetőek. Emiatt Tállai András azt indítványozta, hogy az Állami Számvevőszéket a bizottság kérje fel pótvizsgálatokra a bevételi tételekkel kapcsolatban. A javaslatot végül a testület elvetette. Tállai András kijelentette, nem tudni, milyen árat kell a lakosságnak fizetnie azért, hogy az államháztartási hiány idei, várhatóan 8,7 százalékos hiányát a jövő évben 4,5 százalékos szintre akarja csökkenteni a kormány.
A szocialista képviselők megvédték a javaslatot: Veres János szerint örvendetes, hogy az utóbbi időben a kormány és a Magyar Nemzeti Bank hasonlóan ítéli meg a makrogazdasági folyamatokat. Elmondta, hogy az államháztartás deficitjének jövő évi mérséklésénél az idei hiányból (5,7 százalékból) kell kiindulni, mert az afölötti részt, azaz 3 százalékpontot egyszeri, ez évi tételek adtak. Így 2003-ban reális esély van arra, hogy a mostani - egyszeri tételek nélküli - 5,7 százalékos szintet jövőre a GDP-hez mérten 4,5 százalékra tudja az ország csökkenteni. Veres János szerint ez a kormány tételesen igyekszik megvalósítani választási ígéreteit, ezt tükrözi a jövő évi tervezett költségvetés is.

ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG

"Kétséges, hogy az önkormányzatok egyáltalán túlélik-e a következő költségvetési évet..."
- "A költségvetési keret lehetőségeiből kell kiindulni, és annak figyelembe vételével kell reális büdzsét tervezni..."

Az Országgyulés önkormányzati bizottságának kormánypárti és ellenzéki képviselői 10-9 arányban, hosszú vita után általános vitára alkalmasnak találták a 2003. évi költségvetési javaslatot.
A központi büdzsé önkormányzatokat érintő részei az ellenzéki pártok szerint katasztrofális helyzetet teremtenek a helyhatóságok számára, míg a kormánypártok úgy látják: a javaslatot az egyes fejezetek közötti átrendezésekkel, valamint az államháztartási hiány kismértéku növelésével elfogadhatóvá lehet tenni.
Kósa Lajos, a testület fideszes alelnöke úgy látja, a kormány a javaslatban túlzottan optimista várakozásokra épít, így a többi közt a GDP 4,5 százalékos növekedésére, az államháztartás ugyancsak 4,5 százalékos hiányára, valamint az önkormányzatokhoz befolyó - véleménye szerint irreálisan nagy mértékure tervezett - iparuzési adóra számít. Álláspontja szerint a javaslat nem tartalmazza számos, az önkormányzatok számára törvényben előírt kötelezettség forrásait. A fideszes politikus szerint kétséges, hogy az önkormányzatok egyáltalán túlélik-e a következő költségvetési évet.
Jauernik István, a testület MSZP-s alelnöke ezzel szemben arról beszélt, a valóban feszített, önkormányzatokra vonatkozó költségvetés szigorú, takarékos gazdálkodás mellett tartható. Utalt arra is, hogy 2003-ban az önkormányzatoknak nyújtott állami támogatás 30 százalékkal nő. Véleménye szerint a költségvetési keret lehetőségeiből kell kiindulni, és annak figyelembe vételével kell reális büdzsét tervezni. Álláspontja szerint hiba lenne, ha az uniós csatlakozás küszöbén a jelenleginél nagyobb államháztartási hiányt halmoznának fel.
Úgy látja, módosító indítványok elfogadásával javítani lehet az önkormányzatok jövő évi költségvetési helyzetét.
Puszta Béla MSZP-s képviselő szerint a 2003. évi költségvetés tervezete nem különbözik a korábbi évek büdzséitől. Véleménye szerint a jelenlegi feszített költségvetés magyarázata a korábbi évek gazdálkodásában keresendő. Szólt arról is, az önkormányzatok fejlesztései a szukös lehetőségek ellenére a jövő évben sem állnak meg, ezekhez a kistérségi alap növelésével, valamint a területfejlesztési tanácsokon keresztül biztosítanak többletforrásokat.
Varga Sándor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője szerint az önkormányzatok négyötödénél a következő költségvetési évben áthidalhatók a problémák, és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülő helyhatóságok számára is biztosított az állami támogatás.
Az ÁSZ képviselője az ülésen a költségvetés kapcsán többek között egy átfogó közigazgatási reform szükségességére hívta fel a figyelmet, valamint figyelmeztetett arra is, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében az év végéig jogszabályban kell rendezni a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztást.

TERÜLETFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

"A jövő évi büdzsé hangsúlya a kistérségek fejlesztésére irányul..."

Az Országgyulés Területfejlesztési Bizottsága 10 igen és 9 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a 2003. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Francia László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője az ülésen elmondta: a jövő évi költségvetés miniszterelnöki hivatali fejezetében területfejlesztési célokra az idei 25 milliárd forinttal szemben jövőre 32 milliárd forintot irányoz elő, ami 22 százalékos növekedést jelent. Kitért arra, hogy a területfejlesztési célelőirányzat az idei 19 milliárd forintról 7 milliárdra csökken, ugyanakkor 12 milliárd kistérségi felzárkóztatás címen más helyen megtalálható a költségvetési javaslatban. Emellett új jogcímként 3 milliárd forintot különítettek el a kistérségi intézményrendszer támogatására. A 11 vállalkozási övezet menedzsment szervezetének muködtetésére 1 milliárd forintot javasol a költségvetés. Francia László kiemelte: a területfejlesztéssel kapcsolatban a jövő évi büdzsé hangsúlya a kistérségek fejlesztésére irányul, és az európai uniós strukturális és kohéziós alapjának fogadására kialakítandó intézményrendszer fejlesztésére.
Balsay István (Fidesz), a bizottság alelnöke szerint a jövő évi költségvetés tervezetét leginkább egy hadi büdzséhez lehetne hasonlítani, amely a fejlesztések visszafogásával az önkormányzatokat nehéz gazdasági helyzetbe hozza. Véleménye szerint a költségvetési tervezetben nehezen követhető, hogy területfejlesztési célokra a különböző tárcák fejezeteiben, mekkora összegek szerepelnek. Azt is hiányolta, hogy a költségvetés tervezetéből nem derül ki, hogy milyen autópálya-fejlesztések valósulhatnak meg jövőre. Ezért a Fidesz-frakció nem támogatja a 2003. évi büdzsé általános vitára bocsátását.
Bóka István (Fidesz) nehezményezte, hogy a Balaton térség fejlesztésének támogatására jövőre mindössze fél milliárd forint jutna, amely éppen fele az ideinek. Véleménye szerint jövőre az önkormányzatoknak, főként a kistelepüléseknek nem lesz önrészük arra, hogy igénybe vehessék a különböző fejlesztési támogatási forrásokat. Az önkormányzati szektor az elmúlt 12 évben ilyen mértéku elvonást, mint amelyet a jövő évi költségvetés tervezete javasol még nem szenvedett el.

MIT MOND A BELÜGYMINISZTER?

70 milliárd forint szabad forrás marad az önkormányzatoknál...

Lamperth Mónika belügyminiszter szerint az önkormányzatok jövő évi költségvetésben elkülönített támogatása a saját bevételek mellett elegendő a közalkalmazotti béremelés fedezetére. A belügyminiszter kiemelte: a helyi önkormányzatok támogatása a legnagyobb súlyú tétel a Belügyminisztérium jövő évi költségvetésében. Kitért arra, hogy a recesszió, az államháztartás helyzete miatt nem minden cél teljesíthető, ennek ellenére 2400 milliárd forintot meghaladó összegből gazdálkodhatnak jövőre az önkormányzatok. A béremelés fedezetére vonatkozó 282 milliárd forintos pluszkiadás normatív támogatással, és az szja helyben maradó hányadának duplájára emelésével, valamint a gépjármuadó 100 százalékának biztosításával megoldható - közölte a belügyminiszter. Hozzátette: 70 milliárd forint szabad forrás marad az önkormányzatoknál. Elismerte, hogy egyes körzetekben és településtípusoknál jövőre forráshiány keletkezhet, ezt azonban szerinte kiegyenlítő mechanizmusokkal rendezni lehet. Elmondta, 40 milliárd forintos fejlesztési többlettámogatás jut az önkormányzatoknak. Lamperth Mónika arról is beszélt, hogy 4,5 ezerről 8 ezerre nőhet jövőre a költségvetési forrásból támogatott bérlakások száma, a határőrség számára pedig - 600 milliós növekedéssel - 4 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

"KÉTPERCESEK"

"A költségvetés osztogató, takargató és megszorító..."

Több fideszes képviselő - Tóth Imre, Babák Mihály, Kovács Zoltán és Bóka István - hangoztatta: a béremeléshez szükséges 240 milliárd forintos teherhez képest mindössze 117 milliárdot különítettek el a költségvetésben, emiatt az önkormányzatok és a rendőrség a költségvetés legnagyobb vesztese. Utaltak arra is, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is elégedetlenségét fejezte ki a büdzsében szereplő számok kapcsán.
Tállai András (Fidesz) szintén kevesellte az önkormányzatok támogatására biztosított összeget. Felszólalásában a költségvetést osztogató, takargató és megszorító részre bontotta. Az osztogatás kapcsán elmondta: a közszférában történt béremelés 320 milliárdos költségét az Orbán-kormány megtakarításait igénybe véve úgy hajtja végre a kormány, hogy több százezer ember nem is részesül a beígért 50 százalékos emelésben. A takargatásról szólva megjegyezte, hogy jelentősen csökken az állami beruházások volumene, valamint a turisztikai támogatás és a kis- és középvállalkozások segítése. Bírálta a képviselő, hogy jelentős mértékben emelik a miniszterek és államtitkárok bérét.
Mátrai Márta (Fidesz) a költségvetés kapcsán úgy fogalmazott: az országépítés programja helyett a leépítés programját valósítja meg a javaslat. Kifogásolta, hogy az egészségügyi és szociális ágazat tételei nem különülnek el a költségvetésen belül. Kifejtette, a szociális ágazat intézményeinek muködőképessége kerülhet veszélybe, szavai szerint ugyanis a közalkalmazotti béremelés tekintetében a jövő évi bérkifizetéseknek csak a 60 százalékát építették be a költségvetésbe; a javaslat nem jelöl meg forrásokat az ágazati fejlesztésekre és a dologi kiadásokra sem.
Földesi Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy az önkormányzati finanszírozás generális, ámde hosszú évek óta húzódó átalakítása nem kerülhető meg. Pokorni Zoltán (Fidesz) felszólalásában jelezte: a tárca költségvetésének emelkedése jórészt a közalkalmazotti béremelés jövő évi fedezetét biztosítja. Szavai szerint a módosító javaslatokban azt kell szorgalmazni, hogy a bérfedezetet kötött támogatásként, és ne a normatívába építve kapják meg az önkormányzatok. A pedagógusbérek emelése kapcsán a politikus elmondta: a kormány jelentős összeget használt fel erre, de jelentős lehetőségeket szalasztott el, hogy minőségi munkát elismerő béremelést valósítson meg. Jelezte: az oktatási normatívák nem azonos arányban nőnek az egyes intézménytípusokban, így az alsó tagozatok normatívája csak mintegy 25-30 százalékkal nő. A kistelepüléseket nem csak ez a rendelkezés hozza hátrányos helyzetbe, hanem az is, hogy a kiegészítő normatív támogatások összege nem emelkedett kellő mértékben.
Sós Tamás (MSZP) szerint korszerűsíteni kell az önkormányzati finanszírozási rendszert. Kiemelte, hogy a kistérségek és a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektet a költségvetés, és megfelelő a térség- és településfejlesztésre szánt célelőirányzat összege. A martinsalakos házak lakóinak kártalanításáról szólva elmondta: erre is különített el megfelelő összeget a büdzsé, vagyis a károsultak nem maradnak magukra, mert biztosítottak a kártalanítás feltételei. Hangsúlyozta: jobban kellene figyelni az árvíz elleni védekezésre, védmuvek és tározók létesítésére. Farkas Imre (MSZP) közölte: több képviselővel együtt módosító indítványt nyújt be, amely a hátrányos helyzetu kistérségeknek többletforrást biztosít. A kormánypárti képviselő szeretné elérni, hogy a kormányhatározatnak megfelelően a 42 leghátrányosabb kistérségtöbbletforráshoz jusson. Lezsák Sándor (MDF) elfogadhatatlannak nevezte, hogy a jövő évi költségvetés teljesen lelassítja azt a folyamatot, hogy a mozgássérültek számára lehetővé tegyék a tömegközlekedés, illetve a közintézmények használatát. A költségvetés tervezete szerint erre a célra jövőre összesen 100 millió forintot terveztek - mondta a képviselő.
Nógrádi Zoltán (Fidesz) az önkormányzatok lehetséges problémáira hívta fel a figyelmet. A fideszes honatya szerint a 2003-as költségvetés "Titanic-költségvetés". Ezen a süllyedő hajón Budapest az első osztályon utazik, de még ő is elégedetlen, a legkisebb önkormányzatok pedig be vannak zárva a raktérbe, ott várják a süllyedést - fogalmazott. Véleménye szerint különösen a 2000-3000 lakosú kistelepülések kerülnek nehéz helyzetbe.

MDF VÉLEMÉNYE A KÖLTSÉGVETÉSRÔL

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadhatatlannak tartja a 2003. évi költségvetési törvényjavaslat önkormányzati fejezetét, ezért arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza és dolgozza át. Gémesi György véleménye szerint a 2003. évi költségvetés - Lamperth Mónika szocialista belügyminiszter ígéretével szemben - az önkormányzatok számára katasztrofális helyzetet jelent, kritikussá teszi a muködést, minimálisra szukíti az önkormányzatok autonómiájából következő gazdasági önállóságot.
A költségvetés ellehetetleníti a kötelező feladatok intézményeken keresztül történő ellátását, és kiszolgáltatottá teszi a településeket a politikai többségnek, azaz a rossz emléku tanácsrendszer irányába viszi el a településeket - jelentette ki Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Az MDF-es politikus elmondta: a javaslat értelmében a 2002. szeptember 1-jei közalkalmazotti béremelések következményeként 2003-ra áthúzódó béremelési kötelezettségek fedezetét a központi költségvetés - a korábbi ígéretekkel ellentétben - csupán 50 százalékban kívánja fedezni, a másik 50 százalékot az önkormányzatoknak kell "kigazdálkodniuk". Gémesi szerint ez a rendelkezés egyértelmuen és nagymértékben korlátozza az önkormányzatok gazdasági önállóságát, kritikus és katasztrofális helyzet alakulhat ki. A törvényjavaslat tovább csökkenti, illetve megszünteti a szükséges intézményi felújítások és fejlesztések lehetőségét, ami veszélyeztetheti a települések muködőképességét.
Előzetes számításaik szerint 700 település esetében már most biztosan tudható, hogy nem rendelkeznek a bérek fedezetével, ami tovább növeli a már amúgy is nagyszámú, 1300 önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került település számát. Gémesi emlékeztetett arra is, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy az elmúlt években elszenvedett veszteségeket az önkormányzatoknál kompenzálni fogják. Ezzel szemben, a fejlesztési célú szabad forrásra tett 50 milliárd forintos ígéretet sem tartalmazza a költségvetési törvényjavaslat.

LESZ MEGOLDÁS...

Burány Sándor politikai államtitkár szerint a lehetséges keretek közt megoldást kell találni a közbiztonság és azon belül a rendőrség helyzetének javítására, és az önkormányzatokat terhelő, béremelésekkel járó egyéb kötelezettségek megoldására. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára emlékeztetett arra, hogy a parlament előtt fekvő törvényjavaslat gyakorlatilag egy 18 hónapos költségvetést jelent, ami a jövő évi intézkedéseken túl tartalmazza az idei döntések hatásait is. Példaként említette a közalkalmazottak béremelését, a családi pótlék 20 százalékos emelését és a nyugdíj-kiegészítést. A politikai államtitkára a költségvetési törvényjavaslat általános vitájának lezárása után adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy konzultálni fognak arról, hogy az SZDSZ-nek milyen módosító indítványai vannak. Az egyeztetések egyelőre frakciónként történnek, de még hátra van a kormánypárti frakciók vezetői és a kormány képviselői közötti megbeszélés a módosító indítványok áttekintése.
László Csaba pénzügyminiszter szerint a Pénzügyminisztérium szakértőinek sikerült olyan megállapodást tető alá hozni a szocialista és szabad demokrata képviselőkkel, amely rendezi az önkormányzatok jövő évi finanszírozási gondjait. László Csaba aláhúzta: az elmúlt napokban lezajlott a költségvetés általános vitája, amelyből világosan látszott, hogy az önkormányzati finanszírozásnak van néhány olyan eleme, amelyen érdemes javításokat végrehajtani. A korrekciókat azért szükséges megvalósítani, hogy a jövő évben stabilabban tudjanak gazdálkodni a települési önkormányzatok. A pénzügyminiszter elmondta: a költségvetési vita ugyan még tart, de annak érdekében, hogy az önkormányzati finanszírozás kérdéseiben előre tudjanak lépni, a PM vezetése egyeztetett az Magyar Szocialista Párt, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjával. Úgy látom, sikerült egy olyan megállapodásra jutni, amelyre vonatkozóan a következő napokban készülnek el a módosító indítványok - mondta. Megítélése szerint jó esély van arra, hogy elfogadható finanszírozási rendszer alakuljon ki az önkormányzatok vonatkozásában.

MIT MOND A KOALÍCIÓS PARTNER?

Az SZDSZ elnöke szerint elengedhetetlenül szükséges a jövő évi költségvetési törvényjavaslat módosítása az önkormányzatok többlettámogatása érdekében. Kuncze Gábor egyik nyilatkozatában elmondta: feszültségeket látnak a főváros, a kis- és nagyvárosok jövő évi költségvetését illetően. Az SZDSZ ezt mindenképpen megoldandónak gondolja a költségvetési vita során. Közölte: olyan módosító javaslatokat nyújtanak be a költségvetéshez, amelyek 25-30 milliárd forinttal növelik az önkormányzatoknak szánt költségvetési összegeket. Kuncze Gábor szerint ezt a normatívák emelésére, elsősorban az étkeztetési és egyéb, az iskolák muködtetését segítő támogatásokra fordítanák. Egy másik javaslatukat ismertetve közölte: azt indítványozzák, hogy a fejlődőképes önkormányzatoktól elvont összegek 50 százaléka kerüljön vissza a településekhez, amennyiben azt infrastrukturális fejlesztésekre fordítják.
Az SZDSZ elnöke elmondta, az önkormányzatok többlettámogatása érdekében egyeztetéseket folytatnak az MSZP-vel. Mindenképpen szeretnénk a településeket és a településeken élő embereket jobb helyzetbe hozni - hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva úgy vélte: a parlamenti felszólalások és a szocialisták önkormányzati szakembereinek véleménye alapján van esély a módosító javaslataik elfogadására. Mint mondta, nem számol azzal, hogy a módosítások elfogadása nem történik meg. Arra a kérdésre, miszerint elképzelhető-e, hogy az SZDSZ nem szavazza meg a jövő évi költségvetést, Kuncze Gábor úgy válaszolt: azt tartja elképzelhetetlennek, hogy nem oldódik meg a települések problémája.
Wekler Ferenc, az Országgyulés szabad demokrata alelnöke, Mecseknádasd polgármestere jelezte: tárgyalásokat folytatnak a koalíciós partnerrel azokról az SZDSZ-es módosító indítványokról, amelyek elfogadása esetén a költségvetés mintegy 30 milliárd forinttal többet fordíthatna a települések támogatására. Véleménye szerint, az említett összeg kigazdálkodható. Beszámolt arról is, hogy a szocialistákkal létrejött egyezség szerint azok az önkormányzatok, ahol ez indokolt, egy pénzalapból hívhatják le jövőre a bérfedezethez hiányzó összeget. Az nem fog előfordulni, hogy az önkormányzatok ne tudják kifizetni kötelezettségeiket, illetve a közalkalmazottak és a köztisztviselők bérét. Közölte: azt szeretnék, hogy a megkezdett beruházásokat ne kelljen leállítani. Beszámolt arról, hogy ennek érdekében legalább az inflációt követő normatíva-emelését javasolják. Wekler Ferenc megjegyezte: a magyar önkormányzati rendszer finanszírozása már évekkel korábban összeomlott, ezért elengedhetetlen annak újragondolása.

Csiky Ildikó-Németh Era