A "Visegrádi országok" (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei kinyilvánították azon szándékukat, hogy folytatják, sőt megerősítik regionális együttműködésüket - követve a Benelux államok példáját - országaik teljes Európai Uniós taggá válása után is. Az együttműködés jó példája, hogy a négy államfő nemrégiben megállapodott abban, hogy az Európai Uniós csatlakozáshoz szükséges népszavazások időbeli rendjét összehangolják. A sorrend kialakításánál az 1994-es bővítésnél alkalmazott elvet követnék, miszerint a csatlakozást legnagyobb százalékban támogató ország lakossága szavaz majd elsőként. 1994-ben először Ausztriában tartottak népszavazást, ezt követte Finnország, Svédország, majd a "nem"-el szavazó Norvégia. Amennyiben hasonló logika szerint járnak el a "Visegrádi országok", a jelenlegi közvéleménykutatási eredmények alapján először Magyarországon, majd Szlovákiában, Lengyelországban és végül Csehországban mondanának véleményt a szavazó polgárok.

(Agence Europe)