MEGKÍSÉRLIK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT

Az igazságosabb forráselosztásért

Az Alkotmánybíróság év végig adott határidőt az Országgyűlésnek arra, hogy az önkormányzati törvényben is rendezze a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás kérdését. A kormány előterjesztése továbbra is a főváros közgyűlését hatalmazza fel az elosztásról szóló rendelet elfogadására, s a kerületeknek 30 napot adnának véleménynyilvánításra. Az ellenzékiek ezt nem tartják elfogadhatónak, ezért módosítást nyújtottak be annak érdekében, hogy csak a kerületek többségi egyetértésével lehessen dönteni a több százmilliárd sorsáról. Négypárti tárgyalások eredményeként várhatóan 2003-ra elfogadják az ellenzékiek indítványát.

Az önkormányzati bizottság egyhangúan találta általános vitára alkalmasnak a javaslatot, ami - álláspontjuk szerint - nem jelent végleges megoldást. Bőhm András szabad demokrata honatya, a fővárosi frakció vezetője a főváros és a kerületek viszonyát elemezve kifejtette: kevés a budapesti önkormányzatok között szétosztható keret, s a kerületeknek is eltérő igényeik, problémáik vannak. A külső városrészekben lemaradás van az infrastruktúra-fejlesztésben, míg a belső területek legnagyobb gondja az ingatlanok rehabilitációja.
Juhos Katalin (Fidesz) kifogásolta, amiért nem történt egyeztetés a törvényjavaslat benyújtása előtt. Kijelentette: ennek során olyan megoldást kellett volna keresni, amely a kerületek és a főváros számára is elfogadható.
Emlékeztetett arra, hogy a forrásmegosztás a törvény megalkotása óta vita tárgya. Úgy vélte, 2003-ban hátrányos, rossz pénzügyi rendszer jön létre. Szavai szerint

a normatív rendszert nehéz, de nem lehetetlen kiépíteni.

Az ellenzékiek módosító javaslatokat nyújtottak be az előterjesztéshez. Ezek egyik csoportja azt célozza, hogy a kerületek kapjanak érdemi beleszólási jogot a forráselosztásba. Vagyis: többségi egyetértésükhöz kötnék a rendelet elfogadását. Ezen túl nem a kormány által javasolt 30, hanem 45 napot biztosítanának a kerületi álláspontok kialakítására. Kérik továbbá, hogy 2004 helyett már 2003-ban is alkalmazni kelljen e szabályokat.
Bőhm András szerint azonban a főváros minél összehangoltabb elosztási módra törekszik a többi önkormányzattal. Ígéretet tett arra, hogy

az idei forrásmegosztás széles körű egyetértésen fog alapulni.

Pál Tibor belügyi államtitkár arra hívta fel Juhos Katalin figyelmét, hogy a törvényjavaslatról két körben, az érdekszövetségekkel és a pártok képviselőivel is történt egyeztetés. Pettkó András (MDF) azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati törvény alapján nem lehet kerületi érdekeket képviselő embereket küldeni a fővárosi önkormányzatba, és ez - megfogalmazása szerint - a kerületek érdekeinek sárba tiprását jelenti. Meg kell tartani a garanciákat a kerületi önkormányzatok alkotmányos jogainak védelmében, és fel kell számolni a mulasztásos alkotmánysértést - szögezte le. Szerinte azonban az előterjesztés semmit sem szabályoz, csupán az időt húzza, hiszen továbbra is csak véleményezési, nem pedig egyetértési jogot ad a kerületeknek a forrásmegosztásban.
Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP), a XVII. kerület volt polgármestere azért tartotta támogathatónak a törvényjavaslatot, mert az

megkeresi azt a lehetőséget, hogy ne a 23 önkormányzat vitázzon

a forrásmegosztásról, hanem egy normatíva-rendszer alapján döntsék el, melyik önkormányzat mennyit kap és milyen feladat ellátására. Ne kelljen lobbi-csoportokat kiküldeni, és ne kelljen polgármesterek baráti társaságából érdekkörökké válni - mondta. Ugyanakkor halaszthatatlannak tartotta, hogy nekilássanak az önkormányzati hatáskör- és feladatjegyzék újragondolásának.
Az MSZP-SZDSZ koalíció végül úgy tűnik, enged az ellenzékiek kérésének, s a normatív számítás módszerét tartalmazó törvény megalkotásáig, várhatóan 2004-ig, támogatják, hogy a kerületek többségének egyetértésével fogadják el a fővárosi forrásmegosztást.

A rovatot szerkesztette: Csiky Ildikó-Németh Era