Panelprogram két év múlva

Az ország négymillió lakásának 14, a budapesti házaknak 25 százaléka panel vagy más iparosított technológiával készült épületben található. Hazánkban összesen kétmillióan élnek ilyen épületekben. A nemritkán harminc-negyven éves, sokemeletes házak állapota leromlott, rossz a szigetelésük, öregek a nyílászárók, a villany- és gázszámlák jóval magasabbak, mint az új építésű házaknál, holott a panelben a legalacsonyabb jövedelműek laknak. A felújításra eddig kétszer lehetett állami forrást nyerni: 1997-ben a német panelhitelből és 2001-ben a Széchenyi-tervből, amely 163 pályázón segített 710 millió forinttal. Ezzel szemben 550 ezer lakás szorul felújításra, de a legtöbb lakó nem tudja kifizetni a szükséges önrészt.

FELÚJÍTÁS KÖLTSÉGCSÖKKENTÉSÉRT

A kormány szerint tíz év alatt nem lehet megoldani a panelproblémát, ezért terjed ki a program 15 évre. A cél a panelban élők életminőségének javítása, a fenntartási költségek csökkentése és az országos mértékű energia-megtakarítás. A panelban élők ugyanis havonta három-hatezer forinttal költenek többet a szükségesnél a fűtésre.
Csabai Lászlóné szerint nem megoldás a panelházak lebontása, mint ahogy a tartozásukat fizetni nem tudók kiköltöztetése sem, hiszen az ilyenkor igénybe vett krízisotthonokban többet költenek a családokra, mint amennyi tartozásuk volt. A panel a nemzeti vagyon része, hiszen annak idején park, játszótér, iskola és óvoda épült köré; a mai társasházi beruházások esetében ezek legtöbbször elmaradnak.
A program három év alatt szeretné elérni a rehabilitáció tartható szintjét, ami évi tízmilliárdos költséget jelent, majd 15 éves távlatban évi hatvanezer lakást újítanának fel, évi 120 milliárdos költséggel. Ez központi irányítással, helyi végrehajtással zajlana: minden megyeszékhelyen nyílnának lakásenergetikai tanácsadó irodák, amelyek segítenének a legfontosabb felújítások megszervezésében a lakóközösségeknek.

MÉRÉSTŐL A REHABILITÁCIÓIG

A program négy lépést különböztet meg a felújításban. Az egyik az energiafogyasztás-mérők felszerelése, erre lehetne a legkevesebb pályázati pénzt kapni. A második az alapvető felújítás (nyílászárók cseréje, szigetelés), a harmadik, a leginkább támogatott a standard felújítás lesz (az előzőek plusz a közmű cseréje, a burkolat, homlokzat, épületgépészet felújítása). A kívánatos állapot a rehabilitáció, ami a közterületek, parkok megszépítését is jelenti. A lakások értékének növelését szolgálják az egyéb támogatható munkálatok: a lakások egybenyitása, a teraszépítés.
A panelprogram pályázatai továbbra is megkövetelik majd az önerőt, de várhatóan hitellehetőséget is nyújtanak hozzá (mint ahogy nem engedik el a lejárt közműtartozást, de kedvezményt adnak visszafizetésére). A társasházak kétharmadának döntését el kell majd fogadnia a többi lakónak. A közterületek rehabilitációja és az esetleges bontásról hozandó döntés önkormányzati kézben marad. A nemzeti lakásprogram december végére készül el, utána társadalmi vitára bocsátják. Törvényjavaslat formájában 2003 májusában kerül a parlament elé.