Reformelképzelések az uniós intézményeknél

Az EU külügyminiszterének megfelelô új tisztség létrehozását és az Európai Bizottság elnökének az Európai Parlament által történô megválasztását javasolta egyebek között a bizottság az unió elôkészületben lévô intézményi reformjairól december elején közzétett állásfoglalásában. Az Európai Parlamentnek és az Európa jövôjével foglalkozó konventnek címzett közlemény a brüsszeli bizottság második ilyen jellegu hozzájárulása az intézményi reformokról folyó vitához. Mélyreható átalakulásokat szorgalmaz, egyrészt az EU muködésének radikális leegyszerusítése, másrészt a három legfontosabb intézménye - a tanács, a bizottság és a parlament - közötti egyensúly megôrzése jegyében.
A javaslatok szerint törvényhozási és költségvetési területen meg kell erôsíteni az Európai Parlament szerepét. A miniszterek tanácsában, az unió legfontosabb döntéshozó szervében meg kell szüntetni az egyhangúság szabályát, s valamennyi döntést úgynevezett kettôs egyszeru többséggel kell meghozni. Ez azt jelenti, hogy a döntések akkor lennének elfogadottnak tekintendôk, ha egyrészt a tagállamok egyszeru többsége megszavazza ôket, másrészt ugyanezek a tagállamok egyúttal az unió lakosságának több mint a felét is képviselik.
Jelenleg a közösségi ügyek többségérôl az egyes tagországokra jutó szavazati súlyokból kialakuló minôsített többséggel dönt a tanács, de sok területen érvényes még az egyhangúság követelménye is.
Az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament választaná meg titkos szavazással és kétharmados többséggel. Kinevezését azonban meg kellene erôsítenie a tanácsnak is, amely ezután vele egyetértésben jelölné ki a bizottság tagjait. Végül, az így létrejövô teljes bizottságot még a parlamentnek is jóvá kellene hagynia.