2003. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉVE...

"Volt egy politikai ígéret..."

A jövő évi költségvetés a megszokottnál is nagyobb feszültséget okozott mind a politikai pártok berkeiben, mind az érdekszövetségekben és a civil szférában. A parlamenti patkóban vitázók egymást okolták azért, mert megingott a költségvetés stabilitása, az állam túlköltekezett. Ennek következményeként senki nem számíthatott bőkezű jövő évi büdzsére, ám az alábbi hozzászólás-részletek jól mutatják, hogy a számok még a várakozásokat is alulmúlták.

Varga Mihály (Fidesz): "Túl vagyunk az általános vita első körén, és azt gondolom, néhány tanulságot már leszűrhettünk az eddigi vitából, egyrészt, hogy még soha ennyi módosító indítvány nem érkezett be költségvetési törvényjavaslathoz, ami mégiscsak azt támasztja alá, hogy talán nem túlságosan jól volt előkészítve ez a törvényjavaslat. Ennek az okai, azt gondolom, világosak valamennyiünk előtt: október 20-áig a kormány nem kívánt ezzel a kérdéssel foglalkozni, megelőzve azt, hogy ez az önkormányzati választások egyik témájává váljon. Október 20-a után pedig rendkívül kevés ideje volt arra a kormányzati apparátusnak, hogy érdemi és megalapozott törvényjavaslat készüljön. Ez az oka annak, hogy több mint 1500 módosító indítvány érkezett be, és a parlamentnek kell most azt a munkát elvégeznie, amit egyébként az elmúlt 12 esztendőben általában a kormány, azon belül pedig a tárcák végeztek el.
Ezen túlmenően örömteli számunkra, ellenzéki képviselők számára, hogy úgy tűnik, a kormány több kérdésben elismerte a megalapozatlanságot, a hibás szakmai munkát. Az egyik ilyen terület kétségkívül az önkormányzati szférát érinti. Éppen az általános vita megkezdésének napján kaphatták meg a parlamenti képviselők azt a néhány oldalas dokumentumot, amelyben a magyar önkormányzatok érdekképviseletei, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Kisvárosok Érdekszövetsége és így tovább, összefoglalták azokat a legfontosabb fenntartásaikat, amelyek a beterjesztett anyaggal kapcsolatban fogalmazódtak meg.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen önkormányzati szövetség, amelyben a főtitkár egy volt MSZP-s frakciótag, az elnök pedig a másik kormánypárti frakció tagja, nem vádolható azzal, hogy ellenzéki véleményt fogalmazott meg. Ezért tartom tanulságosnak, hogy több ponton keresztül is arról szól ez az anyag, hogy egész egyszerűen

alultervezett az önkormányzatok működése 2003-ra.

Úgy fogalmaz a dokumentum, hogy például elfogadhatatlan az, hogy az idei bérnövekedés ellentételezését a kormány nem teremti meg, és közel 50 százalékát az önkormányzatnak kell majd hitelből, vagyonfelélésből előteremtenie.
Ugyanígy idézhetném azt a véleményt is, hogy a korábban beígért 50 milliárd forintos plusztámogatás meg sem jelenik ebben a dokumentumban, az önkormányzatok erre hiába számítanak. És talán nem árt arról sem szólni, hogy például a Községi Önkormányzatok Szövetsége fontosnak tartotta azt megemlíteni, hogy a községek tekintetében egész egyszerűen nem fogadható el, hogy a községi támogatások egy fillérrel sem emelkednek az 500 lakoson aluli települések esetében.
Azt gondolom, ezek kapcsán némiképp talán humoros is volt, hogy a belügyminiszter asszony egy hosszú felszólalásban próbálta azt ecsetelni, hogy 2003 az önkormányzatok éve lesz, és hogy az önkormányzatok milyen tekintetben járnak majd sokkal jobban, mint az idei évben. Örülünk tehát annak, hogy ma már a kormánypárti képviselők is támogatják azokat a módosításokat, amelyek plusztámogatást kívánnak adni az önkormányzati szférának. Igen, joggal tehettük volna fel a kérdést, hogy Nyírbátor polgármestere vajon miért nem emelte fel a szavát ebben a kérdésben; Pécs város polgármestere vajon hol volt, amikor ez az előterjesztés készült, hiszen akkor már nem kellene a parlamentnek ezt a munkát elvégeznie. (...)
A Fidesz-Magyar Polgári Párt második nagy módosító javaslatcsomagja Budapest főváros megerősítésére vonatkozik. Ebben a módosító csomagban 26 tételt jelöltünk meg, többek között olyanokat, mint az új északi Duna-híd megépítésének megkezdése; az M0-s továbbépítése az M3-as és az M5-ös között; kórház-konszolidáció; a panelrekonstrukciónak az igazi elindítása, és nemcsak szavakban való megígérése; a Mátyás-templom felújítása; és a Budapest Közlekedési Szövetség megteremtése, amely évek óta részben a főváros-kormány közötti vita, részben pedig a főváros elégtelen támogatása miatt akadt el. Ehhez szeretnénk tehát egy második nagy módosító csomagban kérni az önök támogatását.
Végül a harmadik módosító csomagunk négy területet érint még:

önkormányzatok, egészségügy, oktatás és mezőgazdaság. Úgy ítéltük meg, hogy ezeken a területeken a kormány által javasolt összegek elégtelenek,

és Magyarország európai uniós felzárkózásához valóban égető szükség van arra, hogy ezek a területek ebben a hátralévő egy-másfél esztendőben igazán kiemelt támogatásokat kapjanak. "
Szita Károly (Fidesz): "Önkormányzati vezetőként is azt gondoltam 1995-öt és '96-ot követően, hogy még egy olyan szörnyű év nem fog bekövetkezni Magyarországon, mint az az időszak volt falvaink és városaink esetében. Sajnos szomorúan csalódtam a 2003. évi költségvetés kapcsán, mert még feketébb év következik, mint abban az időszakban. (...)

A 2002. szeptember 1-jei béremelések kaposvári hatása 2 milliárd 155 millió forint. A normatív állami hozzájárulás, ami azon túlmenően, hogy a béreket kell fedezze, fedezetet kell nyújtson a településüzemeltetési és szociálpolitikai kiadásokra is, ennek az összege 1 milliárd 15 millió forint. Ha még mellé teszem a személyi jövedelemadó-kiegészítést is, amit a város kap, az 397 millió 986 ezer forint, és ha még mellé teszem a színházi normatívát, amit nemcsak azért kapunk, hogy a színészek bérét ki tudjuk fizetni, hisz a színházi normatíva sok egyéb feladatra is szükséges, az 95 millió 242 ezer forint. 650 millió forint hiányzik még így is, 650 millió forint!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az a módosító indítvány, amit Gulyás képviselő úr beadott, megpróbálja jelezni azt az irányt, ami felé el kellene menni, de elégtelen, nem elégséges, mert nem tudja pótolni ezeket a hiányokat. Ezt tudomásul véve én csak arra szeretném kérni önöket, ne jussunk el odáig 2003-ban, hogy a kormány óvodákat zárasson be, ne jussunk el odáig 2003-ban, hogy a kormány iskolákra tetessen lakatot, és ne jussunk el oda 2003-ban, hogy pedagógusokat bocsássanak el. Ebben szeretném kérni az önök segítségét."

Devánszkiné Dr. Molnár Katalin (MSZP): "Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arra figyelmeztetek mindenkit, hogy lehet most a 2003. évi költségvetésben hibákat találni, és én magam rengeteget találtam, hiszen az önkormányzati szívem azért odahúz, de egyet ne felejtsünk el: azt a négy évet, ami megelőzte ezt a kormányzati ciklust, és annak azt a részét, ami például néhány várost, néhány települést teljes mértékben kistafírozott, másokat pedig hagyott azon a szinten, ahol korábban voltak. Sokszor elfeledkezünk arról, hogy egy városnak, egy nagyobb városnak van például iparűzési bevétele, hogy ott vannak autók, tehát van súlyadó bevétele, és azt sem szeretném elhanyagolni, hogy ott vannak olyan vállalkozások, amelyek például, hogy mást ne mondjak, a közterület-használat díjának megfizetésével segítik a város költségvetését."

Dr. Toller László (MSZP): "Tisztelt Szita Károly! - volt elvtársam (Derültség.), barátom és polgármestertársam. Az általános vita keretei között már szót váltottunk az önkormányzatok költségvetéséről, és itt jelentősebb érvbeli különbség nincs, szemléletbeli különbség viszont van, hiszen ön azt állította, hogy az 50 százalékos bérnek nincs fedezete. Van; ez a belső költségvetés megítélésének a kérdése, hogy azt a forrást, amit a kormány összességében biztosít - ez lehet normatív támogatás, megosztott bevétel, átengedett jövedelem, meg nem tudom, micsoda, tehát sok minden előfordulhat a költségvetés keretei között -, az fedezi-e az 50 százalékos bérnövekményt. Biztosan látjuk, hogy azzal a konstrukcióval, amit Veres János felvázolt, egy apró korrekcióval ez fedezhető.
Más kérdés az, hogy utána egy önkormányzati költségvetésen belül mire jut. Ha úgy célozzuk meg a fejlesztési elképzeléseinket, hogy mindenféle helyet biztosítunk ahhoz, hogy egy olyan megkerülő utat építsünk, amely nem jön sehonnan és nem megy sehova (Derültség az MSZP soraiban.) az elkövetkezendő harminc évben, akkor valószínűleg rossz volt a forrásfelhasználás, tehát módosítani kell, erre nem kellett volna elkölteni a pénzt. Vagy mi biztosan nem hirdetünk Pécsett ingyenes szemétszállítást úgy, hogy közben kommunális adót kivetettünk a lakosságra; úgy ingyenes, hogy befizeti hozzám a kommunális adót, én meg kifizetem a céget. Hogy milyen elvi alapon és milyen elszámolás alapján, ezt majd egy ÁSZ-vizsgálat el fogja dönteni.
De igazából nem is ez a gond, hanem az, hogy végre egyszer

együtt kellene működnünk egy önkormányzati költségvetési reform kialakításában,

hiszen amíg itt papolunk mindenféle fejezeti ötletelésről (Babák Mihály: Ez reform?), addig már neki lehetett volna állni - volt ilyen kezdeményezés -, hogy a kétharmados törvényeket módosítsuk az elmúlt ciklusban."

Dr. Gémesi György (MDF): "Ott folytatom, ahol Szita Károly polgármestertársam abbahagyta, azzal a megjegyzéssel, amit Toller Lászlónak szerettem volna adresszálni, de már elment: nem tudtuk mi, polgármesterek, hogy itt reformról van szó. Ezek szerint újraértékeljük a költségvetés önkormányzati fejezetét, önkormányzati reformként.
Nem azt szeretném elmondani, ami már itt elhangzott, hanem egy újabb szempontot szeretnék figyelmükbe ajánlani, ami talán megvilágítja azt, hogy még sincs minden rendben az ígéret terén, tekintettel arra, hogy az ígéret arról szólt, hogy minden egyes fillérét kifizeti az önkormányzatoknak a központi költségvetés a 2002-es béremelés 2003-as következményeinek, illetve annak a feltételeit biztosítja. Ennek egy része azt mondja, hogy ott hagyja a szabadon felhasználható bevételeket az önkormányzatoknál, a helyi költségvetésnél, egy része a helyi gépjárműadónak a növekménye.
Mi is ez a növekmény? Ez a növekmény egy kötelezően megemelt gépjárműadó, illetve lehetőség van a kötelező emelésen kívül további emelésre. Kérem szépen, ez nem más, mint tulajdonképpen a bérnövekmény egy részének az állampolgárra való áthárítása. Hiszen a kötelezően megemelt gépjárműadó is fedezete ennek a béremelésnek az elhangzottak szerint. "

Kuncze Gábor (SZDSZ): "A vitának két eleméhez szeretnék egyelőre hozzászólni. Az egyik a képviselőtársaim fokozott figyelme a költségvetés szigorával szemben. Közben

nem emlékeznek arra, hogy az idei évben, illetve már a tavalyi évben is teljesen szétzilálták a költségvetést,

ennek a következményeként a hiány fölment 8,7 százalékra... (Derültség és közbeszólások a Fidesz soraiban.) Hát, kedves képviselőtársaim, itt vannak egyesek, akik, úgy látom, ápolásra szorulnak majd, és kérek is segítséget abban az esetben, ha lehetséges. Tessék megnézni a költségvetést! Önök mintegy 500 milliárd forint többletkiadással terhelték meg az idei évet bevételi fedezet nélkül. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ennek a következményeként állt fejre az idei költségvetés."

Dr. Gémesi Görgy (MDF): "én minden önkormányzati érdekszövetségi ülésen ott voltam, amikor a költségvetést tárgyalták az elmúlt tíz esztendőben. Ilyen gyorsan az önkormányzati szövetségek még nem állapodtak meg egymás között, mint ebben az esztendőben. Körülbelül másfél órát vett igénybe, hogy abban az észrevételsorban, amelyet megkapott a képviselőtársam, egyetértsenek.
Egyébként módosító indítvány kapcsán szólok, mert én is módosítottam, tettem be ilyen módosító indítványt, illetve Kovács Zoltán polgármestertársammal nyújtottunk be arra vonatkozóan, hogy ennek a bérnek a másik részét, az 50 százalékát, amit az önkormányzatokra hárítanak, hogy lehetne központi költségvetési forrásból biztosítani. De sajnos ez a bizottsági ülésen nem nyert támogatást. A kiéheztetett önkormányzatokkal kapcsolatosan, igen tisztelt képviselőtársam, csak jelzem, hogy 2001-ben 10,6 százalék, 2002-ben meg 12,6 százalék növekmény volt az önkormányzati fejezetben, és az inflációra nyilván emlékszik, hiszen gazdaságpolitikával foglalkozik.
Itt arról van szó egyébként, nem másról, csak el kellene ismerni, hogy volt egy ígéret, egy politikai ígéret, és a politikai ígéret nem került betartásra szó szerint. Azt, hogy mennyi pénz volt a kasszában és mennyi volt elígérve, már szeptemberben látni lehetett, igen tisztelt képviselőtársam. Akkor nem kellett volna olyan hazardírozásba belemenni, hogy még belevállalunk 300 milliárd forintot, kinyomjuk bérbe, és annak a következményeit már ígéretünknek megfelelően nem tudjuk betartani.
Az utolsó gondolat pedig az - az előbb a gépjárműadó kérdését elmondtam -, hogy ezen keresztül áthárítják a település lakóira a bérnövekmény kifizetésének egy részét. A másik a helyi adó kérdése, ahol egy 20 százalékos növekmény van. Nem biztos, hogy 20 százalékos növekmény lesz a helyi adón, másrészt azért megdolgoztak a települések. Gyakorlatilag

elveszik azt a pénzt a településektől, amiért megdolgoztak."

Balsay István (Fidesz): "Valóban nagy baj van, még akkor is, ha itt a kormánypárti képviselők hangsúlyozzák, hogy módosító indítványokkal az önkormányzatok bérfejlesztéssel kapcsolatos normatív támogatásai a kívánt mértékig növekednek, és ennek az allokációja, a terítése is megoldódik, minden rendben lesz. Nem így van, hiszen mindannyian láthatjuk, hogy szabad pénzeszközök rendelkezésre állása híján nem lesz elegendő erő a fejlesztésekre, és ez az utolsó évünk, amikor az uniós csatlakozást megelőzően a hátrányos helyzeteket, az elmaradásokat és főleg azokat a forrásokat, amelyeket előcsatlakozási alapnak nevezünk, igénybe vehetünk.
Az elmúlt évben 16 milliárd forint nem került felhasználásra, mert nem rendelkezett például az 1500 főnél alacsonyabb lélekszámú, de a nagyobb települések többsége sem a szükséges önerővel. Történik a költségvetésben az önerő pótlására egy elégtelen kísérlet, ezért módosító indítványaink között, amelyet a területfejlesztési munkacsoporttal adtunk be, azok szerepelnek, amelyekben az önkormányzati fejlesztések és az európai uniós források teljes egészében felvehető állapotba kerülnek, azaz nemcsak a bérekre szükséges megadni a költségvetésben a támogatást teljes mértékben, úgy, ahogyan az ígéret volt, hanem szükséges a fejlesztések önrészének a biztosítása is. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy mind a Balaton esetében, mind a kiemelt üdülőkörzetek esetében, az autópályáknál, a szennyvíz- és szeméttelep-fejlesztéseknél, az uniós szabványoknak megfelelően a lakásépítésnél, a logisztikai központok fejlesztésénél, az elkerülő utaknál az önkormányzatok számára a költségvetésben legyen elegendő összeg a fejlesztésekhez, különben nagyon nagy lépcső lesz 2004 és 2003 között."

Páva Zoltán (MSZP): "Amikor négy évvel ezelőtt mi is ugyanilyen részleteiben szétszedtük a költségvetést, akkor azt mondták az akkor kormánypárti sorban ülő képviselőtársaim, polgármesterek, hogy várjuk meg a végét. Én is ezt tudnám javasolni. Mert azért azt el kell mondani, hogy az önkormányzatok alapvetően azért kerültek ilyen nehéz helyzetbe, mert a kétéves költségvetés óriási terheket rótt rájuk, és igaza van Keller Lászlónak (Babák Mihály: Miről beszélsz?), amikor elmondta azt, hogy igenis az alacsonyan tervezett infláció kedvez. Babák képviselőtársam, én is illedelmesen végighallgattalak téged, tedd már meg te is velem szemben! (Babák Mihály: Megteszem.)
Hadd mondjam el, Szita Károly úr elmondta az OTP által szervezett önkormányzati tanácskozáson, hogy ez azt eredményezte, hogy a főváros 53 százalékkal, a városok 37 százalékkal, a községek pedig 58 százalékkal emelték a hitelállományukat az elmúlt négy évben. A gond az, hogy mindezt működésre kellett fordítanunk, és ezért vagyunk ilyen helyzetben. Hadd mondjak el azért egy konkrét példát: a Volánnal megállapodtam abban, hogy 7 százalékos tarifaemelésre kerüljön sor, ezt elbírta volna Komló lakossága. Ezzel szemben jön a minisztériumtól az ukáz, hogy csak 5 százalékban vagyunk benne. Tudomásul kellett vennem, a 12 millió forintot nekünk kellett kifizetni. Ilyen anomáliákat, ilyen igazságtalanságokat szült mindez.
Úgy ítélem meg, hogy hamarosan el kell készítenünk a költségvetési koncepciót, ebben benne van, hogy jóval több pénz kerül az önkormányzatokhoz. Az más kérdés, hogy milyen megkötöttségekkel jár, és hogyan le- het mindezeket felhasználni. Ezeken kell majd nekünk módosítani, és ezeken kell segíteni."

Gulyás József (SZDSZ): "Gémesi képviselőtársam azt találta mondani egy kétperces hozzászólásában, hogy miután szembesült az új kormány azzal, hogy ilyen örökséget hagyott rá az elődje, talán nem kellett volna bevállalni a 300 milliárdos béremelést. Én azt gondolom,

egy nemes vállalás volt a kormány részéről a közalkalmazotti béremelés,

egy nemes teher, ha úgy tetszik, a jövő évi költségvetésre; még akkor is, ha tudtuk, hogy azok a százmilliárdok, amelyeket az utolsó pillanatban bevállalt az Orbán-kormány, és az az államháztartási hiány, amely közel 8,7 százalék, jelentősen beszűkíti majd a költségvetés előkészítésekor a kormány mozgásterét.
A költségvetés vitájának kezdetekor is tudtuk, hogy az a béremelés, amelyről döntöttünk, nagyon szűk mozgásteret biztosít számunkra. Azt is tudtuk, hogy a normatív finanszírozáson túl rákényszerülünk arra, hogy az önkormányzatoknál jövőre megjelenő többletforrásokat is bevonjuk a béremelések fedezetébe. Akik ismerik az önkormányzati rendszert, tudják, hogy a kormány és az Országgyűlés által eldöntött jelentős bérfejlesztések - a helyi intézményi sajátosságoktól függően - eltérő forrásokat igényelnek. Tudják azt is, hogy településenként más és más az iparűzési adó és a személyi jövedelem- adó súlya a helyi költségvetésben.
Ennek megfelelően, míg az önkormányzatok egy részénél a helyben maradó szja, súlyadó, iparűzési adó és az egyéb többletbevételek rendesen fedezik a béremelések jövő évi forrásszükségletét, addig az önkormányzatok egy másik, nem jelentéktelen részénél bizony forráshiányt jelentenek."

Burány Sándor, pénzügyminisztériumi államtitkár: "A legteljesebb változatosság volt tetten érhető a képviselői hozzászólásokban a tekintetben, hogy milyen források kellenének a bérnövekményekre, illetve milyen források állnak erre egyáltalán rendelkezésre, és ebből következően a képviselő hölgyek és urak szerint mekkora hiány van jelenleg az önkormányzati rendszerben, ha a költségvetési törvényt ebben a formájában hagyjuk jóvá.
Nos, akkor hadd idézzem azokat a számokat, amelyek egyébként megtalálhatók az önök asztalán lévő költségvetési törvényjavaslatban! Ha megnézzük az önkormányzatok kötelezettségének növekedéseit, akkor ez a kötelezettségnövekedés a 2002. évi előirányzatokhoz képest a jövő esztendőben 282,5 milliárd forintos kötelezettségnövekedést jelent az önkormányzatoknál. Ebben benne van a közalkalmazottak béremelése, a bérszorzók és pótlékok hatása, és benne van a köztisztviselők, valamint a tűzoltók béremelése is. Benne vannak a szociális juttatások nyugdíjemeléssel arányos növelései, a rendszeres gyermekvédelmi támogatások növekménye, a szociális törvényből adódó új feladatok és több különböző tétel is, mindegyiket nem mondom végig. Ezek

együttes kötelezettségnövekménye az önkormányzatoknál a törvényjavaslat számadatai szerint 282,5 milliárd forint.

Ha megnézzük ezzel szemben, hogy az állami támogatások és hozzájárulások, a lakhelyen maradó személyi jövedelemadó, a normatívan elosztott személyi jövedelemadó, az illetéknövekmény, a gépjárműadó növekménye mekkora lesz a 2003. évben, akkor ez a szám durván 284 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy ha nem számolunk az iparűzési adó növekményével is, akkor az Országgyűlés döntéseként az önkormányzatoknál maradó többletforrások, normatívával, szja-val, illetéknövekedéssel - még egyszer nem sorolom végig - együtt fedezik azokat a kötelezettségeket, amelyek a bérnövekedésből és az egyéb, önkormányzatoknál jelentkező feladatok esetében jelentkeznek a 2003. évben, a 2002. évi előirányzatokhoz képest. Az iparűzési adó növekménye pedig várhatóan valamivel több mint 70 milliárd forint lesz. Ez az az országos számadatokban szabadnak tekinthető forrás, ami növekményként az önkormányzatok összességénél ott marad, anélkül, hogy bérkötelezettség terhelné.
Vita van a tekintetben, hogy az iparűzési adó miért van 20 százalékkal számolva a növekmény tekintetében. Ezzel kapcsolatban fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az iparűzésiadó-bevételek legutoljára 2001-ben lettek meghatározva, tehát a növekményeket ehhez a 2001. évhez kell hogy viszonyítsuk. Itt két év inflációját - körülbelül 10 százalékos inflációját - figyelembe véve egyáltalán nem túlzott, ha számolunk az iparűzésiadó-bevételek 20 százalékos növekedésével.
Természetesen a vitában felmerült - és joggal merült fel -, hogy ez semmit nem mond a településszerkezetekre, kis-, közepes, nagytelepülések, kisvárosok, nagyvárosok összességére, hiszen ahány önkormányzat, annyiféle aránya lehet a normatíváknak, a személyi jövedelemadónak, az illetékeknek, amely jellemzően a megyei önkormányzatok forrását bővíti. Tehát nagyon sokféle helyi arány van ezekben a bevételekben, és joggal merült fel az, hogy elsősorban a kistelepüléseknél, kisebb városokban, ahol nincs nagy helyi iparűzésiadó-bevétel, vagy nem jellemző, ahol az emberek nem keresnek olyan sokat, hogy az szja-növekmény számottevő hatással rendelkezne, hiány keletkezhet.
Ezekkel a véleményekkel egyetértek. Valóban, ott, ahol az iparűzésiadó-bevétel elhanyagolható, ahol az szja-bevétel helyben maradó hányada a kiadásokhoz képest elhanyagolható, ahol nem számolhatunk illetékkel, hiszen az döntően megyei forrást jelent, valóban előfordulhat olyan eset, hogy a kötelezettségek növekedésére nem áll rendelkezésre elegendő olyan pluszforrás, ami a parlament döntésének köszönhető. Erre találták ki képviselőtársaim azt a megoldást, ami egy olyan modellt hozna be a rendszerbe, hogy azoknál az önkormányzatoknál,

ahol nincs akkora forrásnövekmény, amekkora kötelezettségnövekmény van, ott a különbséget egy kiegyenlítő mechanizmus keretében a központi költségvetés fogja állni.

(...) Más problémaként jelentkezett ezzel szinte ellentétes módon, hiszen most gazdagabb, relatíve gazdagabb városokról fogok beszélni, az a probléma, hogy ott, ahol az adóerőképesség-számítás miatt a normatívákban az elvonás nő a kiegyenlítő mechanizmus következtében, előfordulhat olyan eset - ad absurdum, és 15 város érintett ebben a problémában -, hogy teljesen elfogynak a normatív támogatások, magyarán: ott valóban csökkenhet az a forrás, ami a kötelezettség növekedésére rendelkezésre állna. Ez akkor is probléma, valós probléma, ha hozzáteszem, a relatíve legjobb helyzetben, nagy helyi iparűzésiadó-bevételekkel rendelkező városokról beszélek ezúttal. Az ő esetükben született egy olyan módosító indítvány - és a kormány ezt támogatja -, amelyik azt mondja, hogy egyrészt nem fordulhat elő, hogy a teljes normatívát elvonják az adóerő-képesség számítási szabályai miatt, a normatívák legalább 20 százalékának ott kell maradnia. Így most egy ilyen plafon lesz beiktatva az adóerő-képességgel kapcsolatos elvonásokba, és ez legfeljebb a normatívák 80 százalékát viheti el, tehát legalább 20 százaléknak ott kell maradnia. (...)
A másik, hogy ezek az önkormányzatok - az ő esetükben egyébként ez a bizonyos adóerőképesség-számítás 24 milliárdos tételt jelent - ennek a 24 milliárd forintnak az egynegyedét, tehát 6 milliárd forintot 2004-ben visszakapnak abban az esetben, ha 2003-ban továbbra is ilyen értékben fejlesztenek a városokban különböző dolgokat. "
Szeretném azt is hozzátenni, hogy a kistelepülések esetében még további módosító indítványok is vannak, amelyeket a kormány támogat, így egy módosító indítvány több mint 2 milliárd forint értékben fogja a kifejezetten kis településen dolgozó önkormányzatok gondját enyhíteni. (...) Ez a több mint 2 milliárd forint normatívaemelésben jelentkezik. (...) Összességében tehát nem felel meg a valóságnak egyetlen olyan állítás sem, amely azt mondja, hogy országos szinten, ha összeadjuk az önkormányzatok összes kötelezettségnövekményét és összes forrásnövekményét, akkor iparűzési adó nélkül a forrásnövekmények nem fedezik a kötelezettségnövekményeket. Fedezik, az iparűzésadó-bevételek pluszban maradnak ott a települési önkormányzatoknál, de a kormány tudatában van annak, hogy az egyes településekre nézve az országos számok még nem mondanak semmit, és ezért támogatjuk azokat a módosító indítványokat, amelyek ezeket a problémákat kezelni tudják."

A 2003. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz érkezett 1945 módosító indítvány azt mutatja, hogy az ellenzék által rövidnek ítélt idő alatt is sikerült a képviselőknek kellően elmélyedniük az előterjesztés tanulmányozásában - vélte László Csaba pénzügyminiszter a módosító javaslatokról történt szavazás előtt. Kiemelte, hogy a kormány nem enged az ellenzék az Orbán-kormánytól örökölt nagy költségvetési hiányt növelő törekvéseinek.
A módosító javaslatokról részletesebben szólva elmondta: elfogadásra javasolják azt az indítványt, amely valamennyi megyei rendőr-főkapitányság dologi előirányzatát megnöveli, s ez összességében 5 milliárd forinttal javítja működőképességüket. A nyugdíjak reálértéke az ideivel 3,2 százalékkal szemben jövőre 5,4 százalékkal emelkedik. A 13. havi nyugdíj bevezetését pedig a kormány négy évre ígérte, és ezt tartani is fogja.
A helyi önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatosan közölte: a kormány támogatja azt a javaslatot, amelyik

a bérintézkedések terheinek enyhítésére 3 milliárd forintot irányoz elő a költségvetésben.

Támogatjuk azt is, amely tovább növeli az intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyerekek, valamint a bejárók utáni normatívának a törvényjavaslatban szereplő összeghez képest történő megemelését. Ez 2,4 milliárd forint új támogatás bevonását jelenti az önkormányzati szféra számára.
Elfogadásra javasolták azt módosítást is, amely a közszféra egész területén a diplomás munkavállalók részére bevezeti a 100 ezer forintos legkisebb illetményt. A kabinet támogatta még a Budapest és öt másik nagyváros tömegközlekedési támogatását előirányzó javaslatokat.
Az Országgyűlés végül 320 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadta a kormány által támogatott módosító javaslatokat. Az egyik értelmében 1,5 milliárdról 2 milliárdra emelték a belügyi tárca fejezetén belül a lakóépületek energia-megtakarítási programjának forrását.
A jövő évi költségvetés főszámainak elfogadásakor a 568 milliárd 971,7 millió forintos hiány változatlanul hagyása mellett, a kiadási főösszeget 5310 milliárd 575,4 millió forintban, a bevételi főösszeget pedig 4741 milliárd 603,7 millió forintban határozták meg. A megszavazott módosító indítványok nyomán

mintegy 7 milliárd forinttal emelkedett mind a kiadási, mind a bevételi főösszeg

az eredeti javaslathoz képest. December végén már csak a fejezeten belüli változtatások történhetnek. A Fidesz több kormánypárti módosító javaslatot is támogatott - hívta fel a figyelmet Áder János, a Fidesz-frakció vezetője. Többek között azt, amely jövőre 5 milliárd forinttal több juttat a rendőrségnek, vagy amely plusz 500 millió forintot juttat fűtés- és energiakorszerűsítésre. Elfogadhatatlannak nevezte viszont, hogy jövőre

kevesebb jut infrastruktúra-bővítésre, gát-, autópálya-, bérlakásépítésre, mint az idén.

Az ellenzék általános véleménye szerint ez a költségvetés egy szószegő kormány átverő, megszorító költségvetése. Példátlannak minősítették, hogy az ellenzék egyetlen módosító indítványát sem fogadták el. Pedig azok - hangoztatták -, a szavazópolgárok életkörülményeinek javítására, az önkormányzatok jobb működésének elősegítésére irányultak. Ezzel szemben úgy látják, hogy az önkormányzatok jövőre nagy bajba kerülnek a jelenlegi pénzügyi elosztás következményeként. A kis önkormányzatok vagy nem hajtják végre a béremelést, vagy létszámleépítésről döntenek, esetleg intézményeket zárnak be. A nagyobbak a maradék vagyonukat értékesítik, esetleg hitelt vesznek fel, eladósodnak, és leállítják fejlesztéseiket, beruházásaikat.
A Fidesz frakcióvezetője kevesellte azt a 3 milliárd forintos alapot, amelyből az önkormányzatok forráshoz juthatnak a közalkalmazotti béremelések finanszírozásához. Szakértőik szerint ennek az összegnek harmincszorosára lenne szükség.
A Fidesz vádjaival ellentétben a költségvetés valamennyi önkormányzatnak biztosítja a béremelések fedezetét, hiszen éppen az ellenzékkel együtt elfoga-dott módosító indítványok következtében nincs felső határa annak az alapnak, amelyből a rászoruló önkormányzatok forráshoz juthatnak a béremelésekhez - válaszolták a kormánypárti oldal képviselői.

Lendvai Ildikó (MSZP) később közleményben emlékeztetett arra, hogy a Fidesz állításaival ellentétben a reálkeresetek mindenütt nőnek: a közalkalmazottak megkapják az átlagosan 50 százalékos béremelést, a versenyszférában pedig - megállapodás alapján - 4,5 százalékkal, vagyis a nemzeti jövedelem növekedésével azonos arányban nőnek a reálbérek. A szocialista frakció szerint a rekordmennyiségű fideszes módosító indítvány azt mutatta, hogy

az ellenzékiek nagy aktivitással, de kevés felelősséggel készítették el módosító indítványaikat.

A Fidesz indítványainak elfogadása esetén 450 milliárd forinttal több adót kellett volna az emberektől beszedni - mutattak rá a kormányoldalon. Javaslataik másik része pedig rokonszenves célok érdekében, de más fontos feladatoktól akart minden pénzt elvonni - tették hozzá. Például húsz évre előre elvonták volna a területfejlesztésre, a hátrányban lévő települések felzárkóztatására szánt pénzeket. Vagy más célokra csoportosították volna át a kormányzati informatika teljes összegét is, így ki kellett volna kapcsolni valamennyi intézmény valamennyi számítógépét. Egyetlen fillért sem hagytak volna a lakosság tájékoztatására, így a négypárti megállapodás ellenére sem ismertethette volna meg a kormány az emberekkel az uniós csatlakozás feltételeit - olvasható a szövegben. A szocialisták emellett köszönetet mondtak azért, mert az indítványok egy részét az ellenzék is támogatta.